November 9-én délután az Országgyűlés a kormánypárti képviselők támogatásával elfogadta a kormány igazságügyi törvénymódosító csomagját. A számtalan területet érintő salátatörvény több eleme tovább folytatja azt a választások előtti hatalom-bebetonozást, amit a TASZ-szal közös Korrupciófigyelő című sorozatunkban is elemzünk. Röviden összefoglaljuk a közhivatalokkal, közvagyonnal kapcsolatos legfontosabb módosításokat.
A Kormány október közepén nyújtott be törvényjavaslatot több igazságügyi tárgyú jogszabály módosítására. A most elfogadott szerteágazó, nehezen áttekinthető saláta indoklása szerint a módosításokra azért volt szükség, hogy ”az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai hasznosuljanak és a jogalkalmazást segítsék,” valamint “a törvények illeszkedjenek a változó társadalmi, szervezeti, technikai viszonyokhoz.”
Akik csak kétharmaddal lesznek elmozdíthatóak
Ahogy arról a sajtó októberben már beszámolt, módosításra kerül az országgyűlési törvény is, így bővült azoknak a közjogi méltóságoknak a köre, akiket csak a mindenkori országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával lehet megbízatásuk lejárata előtt elmozdítani. A legfőbb ügyész, az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek megbízatásának megszüntetéséhez, azaz elmozdításához.
Völner Pál államtitkár szerint Polt Péter és Kozma Ákos tisztsége esetében azért volt szükséges a módosítás, mert “alkotmányos szervi vezetők megválasztása szintén minősített többséghez kötött, így tehát evidens módon jogviszonyuk megszüntetése is csak ilyen szavazati aránnyal történhet meg. A szavazati arány egységesítése a jogi szabályozás koherenciáját hivatott biztosítani, ugyanis a hasonlóan jelentős alkotmányos vezetők kinevezése és jogviszonyuk megszüntetése szintén kétharmados szavazati arányhoz kötött, a különbségtétel tehát nem indokolható.” Azt azonban az államtitkár nem indokolta meg, hogy koherenciára miért csak most, az országgyűlési választásokat megelőző évben van először szükség. Ami azonban biztosnak tűnik: a jelenlegi legfőbb ügyész keze alatt fontos ügyek nyomozása akad el, az emberi jogok védelmének legfontosabb magyarországi szervét, az ombudsmant pedig a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetségének leminősítése fenyegeti.
Szintén változnak az önálló szabályok szervek vezetőinek megválasztására vonatkozó szabályok. Eddig a miniszterelnök volt jogosult kinevezni a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökét, valamint az idén létrehozott, rejtélyes gigahatóság, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnökét. Utóbbi hatóság elindulásáról és azzal kapcsolatos hiányosságokról nem rég írtunk. Mostantól tehát a kinevezésre csak a köztársasági elnök lesz jogosult a miniszterelnök javaslatára. A kinevezést az államfő akkor tagadhatja meg, ha a kinevezés feltételei (pl. képzettség, erkölcsi bizonyítvány) hiányoznak, vagy alapos okkal arra következtet, hogy az az államszervezet demokratikus működésének súlyos zavarát eredményezné. A módosítás formalitásnak tűnhet, azonban ha az államfő és egy leendő kormány között - a 90-es évek médiaháborújához hasonlóan - megromlik a viszony, az elnöki jogkör gyakorlásának jelentősége lehet.
Összhangba hozzák a bírósági dolgozók jutalmazását az ügyészekkel
Miután nyáron módosították az ügyészek jutalmazási rendszerét, most ősszel a bírákra és más igazságügyi alkalmazottakra vonatkozó jogszabályokat is összehangba hozták az ügyészek jutalmaival. Így az ügyészséghez hasonlóan az eddigi 40 év után, 45 év szolgálati idő megszerzése esetén is jár jubileumi jutalom. A jutalom összege a bíró, igazságügyi alkalmazott hathavi illetményének felel meg. Nem világos azonban, hogy a különböző igazságszolgáltatási szereplők javadalmazási rendszere miért nem volt egységes, az pedig főleg nem, hogy miként kerülhetett kedvezőbb helyzetbe egy ügyész, mint egy függetlenséget élvező bíró.
Sarkalatos mellékletek
Az önkormányzati képviselők, polgármesterek minden évben vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni. Saját vagyonnyilatkozatukhoz csatolniuk kell az egy háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát is. Ezek azonban a képviselőkével szemben nem nyilvánosak. Hogy pontosan mit kötelező - vagy lenne kötelező - a vagyonnyilatkozatokban feltölteni, az önkormányzati törvény 2. számú melléklete határozza meg. A tegnap elfogadott igazságügyi saláta részeként egy apró módosítással kétharmadba öntötték ezt a mellékletet is, így a jövőben az összes országgyűlési képviselőnek a szupertöbbsége lesz szükséges annak átírásához, hogy mit is kell bevallanuk a helyi képviselőknek. Az önkormányzati vagyonnyilatkozatok problémáiról és egy jobb rendszerről Ez a Minimum! programunk keretében írtunk részletesen. Ugyan a melléklet tartalmilag részletes, elavultnak tekinthető, mivel a bevallott vagyonelemek nem beazonosíthatóak. Ráadásul a képviselők általában papír alapon töltik ki, így kereshetőségük nehézkes.
Az önkormányzati törvény mellékletéhez hasonlóan sarkalatosnak nyilvánítja a módosítás a bírák illetménytáblázát, illetve a bírósági vezetők illetménypótlék-rendszerét. A jövő Országgyűlése így csak egy úton tudja a bírák javadalmazását megváltoztatni, ha az éves költségvetésben általánosan emelik az illetményalapot, ami alapján minden bírói illetmény számítódik.
Egyszerűsödik a kisajátítás a beruházások gyorsítása miatt
A salátatörvény módosítja a kisajátítás szabályait is. Az eddigi szabályok szerint ha az állam vagy egy önkormányzat egy egész épületet sajátott ki, a kisajátított épületben lévő lakó számára az állam, önkormányzat köteles volt megfelelő csereingatlant biztosítani. A most elfogadott törvény szerint azonban a csereingatlan biztosításának kötelezettsége nem áll fenn, ha az állam, önkormányzat nyilatkozik arról, hogy nem rendelkezik megfelelő felajánlható ingatlannal és valószínűsíti, hogy más megfelelő ingatlan felajánlásához szükséges intézkedések megtétele – azok időigénye folytán – az eljárás jelentős elhúzódásához vezetne. A módosításra az állami, önkormányzati beruházások védelme érdekében került sor. Az elfogadott törvény alapján továbbra is jár a kártalanítás a tulajdonuktól közérdek miatt megfosztottaknak, azonban választási lehetőségük jelentősen csökken, hiszen a kisajátítást kérő, tipikusan az állam, már nem köteles alternatív ingatlant felajánlani.
Önkormányzati lakásprivatizáció
Miután nyáron a köztársasági elnök az önkormányzatokra kényszerített lakásprivatizáció miatt az Alkotmánybírósághoz fordult, az AB a törvény egyes elemeit alaptörvény-ellenesnek mondta ki. Ugyan az Alkotmánybíróság a nemzeti vagyon privatizációját önmagában elfogadhatónak tartotta, a lakásokért fizetendő összeg csekély mértékét viszont nem. A döntésre figyelemmel most az Országgyűlés elfogadta a lakásprivatizáció újabb változatát, amely szűkíti az érintett lakások és a vétel jog gyakorlására jogosultak körét. A vételi jog mostantól olyan lakások esetében áll fenn, amelyek világörökségi helyszínen és védőövezetében találhatóak, és 1995. november 30. napján vételi joggal nem lehetett élni megvásárlásukhoz. Csak azok vásárolhatják meg a lakást, akiknek a határozatlan idejű szerződése eléri az öt évet. A lakások vételára a 1996 előtt is bérleti joggal rendelkezők esetében a forgalmi érték 15 %-a. Akik később szereztek bérleti jogot, 5-25 évi bentlakás esetén a forgalmi érték 100 %-a a vételár alapja.
Változnak a demokratikus döntéshozatal szabályai is
A jövő tavaszi választások előtt a kormánytöbbség módosította a választási eljárási, valamint a népszavazási törvényt is. Mostantól nincs törvényi akadálya annak, hogy az országgyűlési, EP-, vagy önkormányzati választások időszakában országos népszavazásra is sor kerüljön. Ez a gyakorlatban a kormány "pedofil-törvénnyel" kapcsolatos kezdeményezését hozná helyzetbe, amire - összhangban a kormánypártok kampányával - jelentős mennyiségű közpénzt költhet a kormányzat, csorbítva ezzel a politikai verseny tisztaságát. A törvényjavaslatról a TASZ írt részletes véleményt.
KÖZPÉNZEKRE VILÁGÍTUNK! Ilyen és ehhez hasonló szakmai anyagokat csak adományozóink támogatásából tudunk készíteni. Ha fontosnak tartod, amit csinálunk, támogasd a K-Monitort!
Címkék: magyarország parlament törvényhozás igazságszolgáltatás jogalkotás
4 komment
Ajánlott bejegyzések:
-
Az uniós jogállamisági feltételek több mint felét nem teljesítette a kormány
-
Az új vagyonnyilatkozat olyan, mint egy nyári ruha mellénye: rövid és céltalan
-
A Fidesz megszüntetné a vagyonnyilatkozati rendszert
-
A következmények nélküli nemzetközi egyezmény - másfél éve hatályos a tromsoi egyezmény
-
Ez volt a 10 legdrágább állami rendezvény tavaly (mindegyiket ugyanaz a haver szervezte)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
