Új uniós költségvetési ciklus kezdetén vagyunk. 2021-2027 között a strukturális és kohéziós alapoknak köszönhetően közel 9 ezer milliárd forintot költhet Magyarország fejlesztésekre. Ezt egészíti ki az újonnan bevezetett uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből származó mintegy 5,8 ezer milliárd forint. A fejlesztéspolitikai ciklus első fázisában a célok meghatározása, a tervek elkészítése, és ezek társadalmasítása, szakmai csoportokkal, civil szervezetekkel, lakossággal való egyeztetése van napirenden. A magyar kormány is közzétette a stratégiai dokumentumok első verzióit 2020 végén, melyeket nem találtunk vitára alkalmasnak. Indoklást, megalapozást nélkülöző rövid felsorolások pénzügyi keretek nélkül - nincs információ arról, hogy melyik programelemre mennyit akar költeni a kormányzat. Hiányoznak a számszerűsített eredménycélok is, amik választ adhatnának arra a kérdésre, hogy mit akarunk elérni a 7 éves ciklus végére ebből a rengeteg pénzből. De reális többet várnunk látszategyeztetésnél?
Kincsek átka - hogyan vélekednek a közgazdászok?
A Závecz Research 2019 április végén, az EP választások előtt a 24.hu megbízásából reprezentatív felmérést készített az EU tagság előnyeiről, hátrányairól. E szerint a válaszadók legnagyobb szelete (40%-a) mondja azt, hogy az EU-tagság legfőbb előnye a Magyarországra érkező uniós pénzek és az azokból megvalósuló fejlesztések. A Budapesten élőknek pedig több mint fele tartja a legfontosabb témának az uniós támogatásokat. A KPMG 2017-ben vizsgálta az európai uniós támogatások makrogazdasági hatásait. E szerint a magyar gazdaság 2006 és 2015 között 4,6 százalékos gazdasági növekedést produkált, ám ha nem lettek volna uniós források, 1,8 százalékkal csökkent volna a GDP ebben az időszakban. Ha jön a pénz, az rossz nem lehet – gondolhatjuk, még akkor is ha itt-ott felesleges presztízsberuházásba botlunk, vagy éppen azt érezzük, hogy uniós pénzeken gazdagodnak a mindenkori oligarchák.
Aggodalomra a közgazdasági szakirodalom azon része adhat okot, amely a kérdés tudományos vizsgálatakor az uniós támogatásokat egy kalap alá veszi a külföldi segélyekkel, az országban talált értékes ásványkincsekkel. 2006-ban az Élet és Irodalom 44. számában „Miért folyik a csata? Avagy a 8000 milliárd átka” címmel jelent meg összefoglaló publicisztika, melyet - több másik mellett - 2019-ben “Áldás vagy átok az EU-s támogatás” című, hazai kutatási eredményeket is összefoglaló írás követett.
„Az ún. "resource curse", vagy kincsek átka elmélet szerint a nem helyi adófizetői forrásból érkező kormányzati bevételek csökkentik a gazdasági növekedést, növelik a korrupciót, és szélsőséges esetekben elnyomó rezsimeket tartanak fenn. Egyszóval: ártanak az ország jövőjének. Ilyen forrás esetén természeti kincsekre gondolnánk először, ugyanakkor a beáramló EU-s pénzeknek is lehet ilyen mellékhatása.”
Szűcs Ferenc: Áldás vagy átok az EU-s támogatás
“A becsorgó pénz haszontalan presztízsberuházásokra való elköltése, az, hogy vállalkozók, művészek és értelmiségiek állami pályázatokból, nem a piacról akarnak megélni, hogy egyre inkább elharapózik a korrupció, hogy a beömlő pénz eltorzítja a piacok hatékony működését? Az, hogy az EU-milliárdoknak már az előérzete is a hatalomért folytatott, az alkotmány határait feszegető, a közjóra káros csatára kényszeríti a már eleve megosztott politikai elitet? Az, hogy eleve nem igazán jól működő intézményeink, melyekkel országunk jól-rosszul elpöfög, éppen a beömlő százmilliárdok hatására mondják fel a szolgálatot, átokká változtatva, azt, aminek áldásnak kellene lennie.
Váradi Balázs: Miért folyik a csata? Avagy a 8000 milliárd átka
Rendszerszerű korrupciós kockázatok jelei
Egyedi korrupciós ügyeket és értelmetlennek tűnő beruházásokat mindenki ismer, ugyanakkor hazai kutatások és uniós adatok rendszerszerű problémákat is jeleznek.
- 2013-as tanulmány szerint az EU-s pénzből finanszírozott közbeszerzések korrupciós kockázata magasabb, mint ha hazai forrásból finanszíroznák őket. (Fazekas Mihály, Tóth István János és szerzőtársaik: Are EU Funds a Corruption Risk? The Impact of EU Funds on Grand Corruption in Central and Eastern Europe)
- 2016-ban kutatók kimutatták, hogy 2004 és 2012 között a magyar kormányok szívesebben adtak uniós támogatást a kormánypárti polgármesterek településeinek, mint az ellenzéki vagy független településeknek. Ráadásul ezek a többletforrások közvetlenül befolyásolták a választások eredményeit. (Muraközy Balázs és Telegdy Álmos: Political incentives and state subsidy allocation: Evidence from Hungarian municipalities.)
- Köztudomású, hogy az EU ellenőrzi az uniós források felhasználását, és előfordul, hogy a tagállamnak pénzt kell visszafizetnie a feltárt szabálytalanságok miatt. 2004 és 2006 közötti időszakban Magyarországnak alig kellett visszafizetni pénzt, a feltárt szabálytalanságok miatti visszafizetésünk aránya az EU-s átlag ötöde volt csupán. 2007 és 2013 között mindez az EU-s átlag duplájára nőtt, amivel a három legrosszabbul teljesítő ország közé kerültünk (Románia és Szlovákia társaságában). Az EU-s ellenőrzések során feltárt csalások aránya 2013 és 2017 között pedig nálunk a legmagasabb, az EU-átlag kilencszerese. (Forrás: Annual management and performance reports. Annual OLAF reports.)
A hatékony támogatásfelhasználás uniós garanciái
Az EU sokféle szabállyal próbálja körbebástyázni a pénzek felhasználását, melyeket minden 7 éves ciklusban új központi uniós jogszabály rögzít. A 2021-2027-es uniós költségvetési időszak kereteit rögzítő jogszabály (egyelőre tervezet) mellett vannak egy-egy kérdéskört részletesebben szabályozó rendeletek is. Például a társadalmi egyeztetésre vonatkozó szabályokat a Bizottság 240/2014/EU számú rendelete tartalmazza, mely a 2021-2027-es ciklusban is hatályos marad.
Stratégiaalkotás, programtervezés: Az unió 7 évre szóló, szakmailag alátámasztott, megalapozott terveket vár a tagállamoktól. A terveket partnerségi megállapodásnak és operatív programoknak hívják. Ezekben a fejlesztéspolitikai dokumentumokban kell leírni, hogy honnan hová szeretne eljutni az ország, és a célok elérése érdekében mire szeretné felhasználni az uniós forrásokat.
Szabályozott végrehajtás: A stratégiai szintű, fejlesztéspolitikai dokumentumok uniós jóváhagyását követően jön a végrehajtás. A tagállamoknak ki kell jelölniük azokat az intézményeket, melyek az uniós források felhasználásának központi szervei. Az EU erre a szakaszra vonatkozóan is előír szabályokat, melyek a a projektkiválasztásra, a költségek uniós forrásból való elszámolhatóságára, a projektek nyomonkövetésére, ellenőrzésére, auditjára vonatkoznak.
Nyilvánosság, átláthatóság: Az uniós szabályok kötelezik a magyar végrehajtó intézményrendszert, hogy mind az előzetes tervek, mind a futó programok, projektek nyilvánosságot kapjanak. Ennek érdekében részletes szabályozást dolgoztak ki a programok társadalmasítására, valamint a monitoring bizottságok összetételére, működtetésére vonatkozóan.
Elemzés, értékelés: A programok végrehajtóinak időről időre elemzéseket, értékeléseket kell készíteniük arról, hogyan valósulnak meg a céljaik, azok mennyire reálisak, mit érdemes változtatni az addigi gyakorlatukon.
Hogyan kezdi Magyarország a 2021-2027-es új időszakot?
A fejlesztéspolitikai ciklus első fázisában a tervezés és az elkészült tervek társadalmasítása, majd a beérkezett vélemények bedolgozása van napirenden. Árulkodó lehet egy tagállamra nézve, hogy ezt a szakaszt mennyire tárja a szélesebb körű nyilvánosság elé, a szakmai és civil szervezeteket, a lakosságot milyen módon vonja be az uniós források felhasználásáról szóló diskurzusba?
magyar kormány 2020 végén formálisan megkezdte a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklus fejlesztési dokumentumainak társadalmi egyeztetését. A strukturális és kohéziós alapok, hazai társfinanszírozással együtt értendő közel 9 ezer milliárd forint összegének felhasználására partnerségi megállapodás és operatív programok készülnek. Ezeket egészíti ki a helyreállítási eszköz mintegy 5,8 ezer milliárd forint értékű keretének megalapozására készülő helyreállítási és alkalmazkodási terv. Ezek azok a stratégiai dokumentumok, melyek közel 15 ezer milliárd forint sorsát döntik el, elköltésének irányait jelölik ki. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján mindenkinek számos oka lehet rá, hogy fenntartással kezelje az ilyen véleményezési lehetőségek komolyságát, nézzük, hogy a mostani társadalmi egyeztetés lebonyolítása milyen keretek között zajlik.
Az uniós jogszabályok szerint a programokban indoklással kell ellátni, hogy milyen szakpolitikai célkitűzéseket akar megvalósítani a tagállam; melyik alapból, mennyi forrást akar elkölteni az adott célkitűzésre; milyen intézményi keretek között akarja lebonyolítani a programokat; és milyen eredményeket akar elérni a források elköltésével. Ehhez képest a társadalmi vitára bocsátott anyagok nemcsak rövidek (a Partnerségi Megállapodás ráfér 3 oldalra, az operatív programok leírásai pedig még ennél is rövidebbek), de minden konkrétumot nélkülöznek, megalapozást, indoklást nem tartalmaznak. Összességében szinte csak annyit tudunk meg, hogy 7 db operatív programot tervez a kormányzat:
- Digitális Megújulás Operatív Program (DIMOP)
- Humánfejlesztési Operatív Program (HOP)
- Magyar Akvakultúra- fejlesztési Operatív Program (MAKOP)
- Mobilitás Operatív Program (MIOP)
- Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Operatív Program (VINOP)
- Versenyképes Magyarország Operatív Program (VMOP)
- Zöld Infrastruktúra és Klímavédelmi Operatív Program (ZIKOP)
Az operatív programok rengeteg célt rögzítenek felsorolásszerűen, melyek tartalmilag kevéssé kidolgozottak. Hiányoznak a pénzügyi keretek, így nem lehet tudni, hogy melyik operatív programra mennyit akar költeni a kormányzat, és nincs információ az operatív programokon belüli forrásmegosztásról sem. Szintúgy nem részletezik, hogy hová akarunk eljutni az évtized végére, amikorra elköltjük a közel 9 ezer milliárd forintot.
Pedig minden jel arra utal, hogy készen vannak az operatív programok első verziói, hiszen 2020. decemberében megkezdődött több pályázati felhívás társadalmi egyeztetése is az alábbiak szerint:
- Humánfejlesztési Operatív Program (HOP): 5 db felhívás
- Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Operatív Program (VINOP): 2 db felhívás
- Versenyképes Magyarország Operatív Program (VMOP): 8 db felhívás
- Zöld Infrastruktúra és Klímavédelmi Operatív Program (ZIKOP): 6 db felhívás
Míg magukról az operatív programokról 2 oldalas vázlatot találunk a palyazat.gov.hu-n, addig a konkrét pályázati felhívások végső, teljesen kidolgozott formában kerültek társadalmi egyeztetésre, egyenként 35-60 oldalas dokumentum formájában. A véleményezésre 10 napot adtak december közepén, és az év vége előtt lezárták a hozzászólási lehetőséget.
Ebből arra következtetünk, hogy a kormány mielőbb el akarja kezdeni a pénzosztást. Erre lehetősége is van, mivel az uniós források 2021. január 1-jétől elszámolhatóak, az operatív programok Brüsszel általi elfogadása előtt is ki lehet írni pályázatot, lehet nyertest választani, el lehet kezdeni a projekt megvalósítását és ki is lehet fizetni a támogatást. Csupán annyi a megkötés, hogy az uniós forrást az OP-k uniós jóváhagyása után lehet csak lehívni, addig a hazai költségvetés előlegezi a támogatásokat. A kifizetések megkezdésének nincsen akadálya.
Írországban 2020 nyarán előzetes, megalapozó konzultációs folyamatot folytattak le a Partnerségi Megállapodás tervezéséhez kötődően. Az online felületen elérhetőek az 2021-2027-es időszak uniós főbb keretei, és dokumentumai, valamint a 2014-2020-as ciklus tapasztalatai. A megalapozó konzultáció keretében egyrészt nagyobb szabású kérdőíves felmérést csináltak. Mind a kérdőív, mind pedig az eredményekről szóló riport elérhető a honlapon. Másrészt pedig több szekciós online workshopot tartottak a 2021-2027-es ciklus legfőbb fejlesztési prioritásainak meghatározásáról. A workshop prezentáció szintén elérhetőek a honlapon. A honlap, a kérdőív és az online workshop is a partnerségi megállapodás és az operatív programok megalapozásának tekinthető. A stratégiai dokumentumok konkrét társadalmasítási folyamata még ezután várható. A megalapozó konzultáció időbeli keretei, ütemezése a honlapon világosan nyomonkövethető. A folyamat részletesen dokumentált, az eredményei pedig nyilvánosak. Civil partnereinktől úgy tudjuk, az új román kormány is hasonló mechanizmusokat vezetett be, amellyel többek közt a civil társadalom szereplőit kívánja bevonni az egyeztetésbe.
A konzultáció Magyarországon
A partnerség részletszabályait tartalmazó bizottsági rendelet vonatkozó szakasza így szól:
“5. cikk (2): Az érintett partnerekkel folytatott egyeztetés során a tagállamok:
a) figyelembe veszik a releváns információk időben történő rendelkezésre bocsátásának és könnyű hozzáférhetőségének igényét;
b) elegendő időt biztosítanak az érintett partnereknek arra, hogy elemezzék és észrevételezzék a legfontosabb előkészítő dokumentumokat, valamint a partnerségi megállapodás és a programok tervezeteit;
c) olyan csatornákat működtetnek, amelyeken keresztül a partnerek kérdéseket tehetnek fel, hozzájárulásokat nyújthatnak be, és tájékoztatást kapnak arról, milyen módon vették figyelembe javaslataikat;
d) gondoskodnak az egyeztetés eredményének közzétételéről.”
A magyar kormány ezeket a pontokat eddig nem tartotta be, a dokumentumokat nem bocsátotta rendelkezésre, a javaslatok beépítésének módjáról nem nyilatkozott. Az operatív programok nyomononkövetéséért felelős monitoring bizottságok civil tagjainak kiválasztása átláthatatlan, semmilyen információ nem áll rendelkezésre arról, hogy hogyan válnak civil szervezetekből monitoring bizottsági tagok.
Mindezek tükrében teszünk néhány értékelő jellegű megállapítást az eddigi magyarországi társadalmasítási folyamatról.
- A magyar Partnerségi Megállapodás és operatív programok konzultációjának keretei nem világosak. Nem derül ki, hogy meddig lehet véleményezni az anyagokat. Bár a honlapon eseménynaptár is van, ebben egyetlen konzultációs esemény sincsen feltüntetve, pedig az online konzultációs események az állami, önkormányzati szférában is elterjedtek a koronavírus járvány alatt. Nincsen információ arról, hogy milyen további lépések követik majd a mostani véleményezési kört, és mikor zárul a társadalmasítási folyamat.
- A társadalmasításra közzétett stratégiai dokumentumok kevéssé alkalmasak a társadalmi vitára. Indoklást, megalapozást nélkülöző, rövid felsorolások, melyekből hiányoznak a pénzügyi keretek, így nincs információ arról, hogy melyik programra, prioritásra mennyit akar költeni a kormányzat. Emellett hiányoznak a számszerűsített eredménycélok is, amik választ adhatnának arra a kérdésre, hogy mit akarunk elérni a 7 éves ciklus végére ebből a sok pénzből? Kérdés, hogy a partnerségi megállapodás és az operatív programok kidolgozottabb, részletesebb változatát lehet-e majd véleményezni. Furcsának találjuk, hogy míg a stratégiai dokumentumok 2-3 oldalas vázlatok, addig a pályázati felhívások maximálisan kidolgozott, azonnal élesíthető, meghirdethető anyagok.
- Nem tudjuk, hogy a konzultáció eredményét milyen módon csatornázzák be a tervezési folyamatba. Nem látszik, hogy az egyeztetés eredményét mikor és milyen formában fogják közzétenni.
A 2021-2027-es tervezési folyamat átláthatatlanasága, a tervek titokban tartása rávilágítanak arra, hogy az uniós garanciák a jövőben sem lesznek elegek ahhoz, hogy a rendszerszintű korrupciós kockázatokat mérsékeljék. Ha a kormány nem veszi komolyan a konzultációs kötelezettségét, akkor abból idővel balhé lesz: nem csak azért, mert az Unió számon fogja kérni az előírt kötelezettségeket, de azért is, mert ha az önkormányzatok, ágazati szereplők, civilek véleménye nincs becsatornázva a tervekbe, akkor ezek a tervek nem lesznek alkalmasak arra, hogy valódi irányt szabjanak a fejlesztéspolitikának. A fentiek okán a civil szervezetek az uniós programok társadalmi egyeztetését sürgető nyílt leveléhez a K-Monitor is csatlakozott.
� Mintegy 19 ezer milliárd forintról dől most el, hogy hogyan költi el a magyar állam. Ez Magyarország 2019. évi...
Közzétette: Civilizáció – 2021. február 9., kedd
Borbás Gabriella
Címkék: eu
21 komment
Ajánlott bejegyzések:
-
A bíróságok döntéseit felülírva szűkíti az átláthatóságot a Kormány
-
A K-Monitor információszabadság jelentése a feltételességi eljárás keretében elfogadott jogszabály-módosításokról
-
Contributions of Hungarian CSOs to the European Commission's Rule of Law Report 2024
-
Uniós jogot sért az új bejelentővédelmi törvény
-
Bőven van még teeendő a Bizottság szerint az antikorrupciós vállalások területén
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
FILTOL · http://hulyekkimeljenek.blog.hu/ 2021.02.19. 06:31:16
egyeztessen veletek a hóhér.
Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2021.02.19. 07:54:40
DFK 2021.02.19. 08:50:15
consul 2021.02.19. 14:14:31
Az önkormányzatok véleményezhették és véleményezték is a programok tervezeteit. Az összes megyei önkori megkapta, ugyanis sehol nincs előírva, hogy települési szinten kellene... :))))))
Éva Lonkay 2021.02.19. 16:40:54
Ganter Joe 2021.02.19. 17:36:15
Mészáros addig gazdagodik amig enegdjük neki .Egy tollhuzással elvesztheti a vagynát ugy mint a mütrágyagyáros is. de bárki más is ugy magyarországon mint bármely más országban . Nekünk addig jó mig Mészáros gazdagodik és Russkypawolwski vagy Herrmannn, vagy Smith esetleg Ali , vagy Avraham -- akkor a pénzek elhagyják magyar földet és nem is lehet államositani- elvevni.. Fogjátok már fel .
Ganter Joe 2021.02.19. 17:42:16
antiindex 2021.02.19. 18:08:16
arthurthedent 2021.02.19. 21:36:49
"3) kurvára semmivel nem jobb, ha az ország legbutább gázszerelője lop, mint ha más lop, és ráadásul ugyanúgy külföldre viszi adriázni, jachtozni, horvát nyaralóba, kokainozni, és hasonlók."
Aha. Szóval a csávó annyira bírja a kokaint, hogy a világtörténelem legnagyobb lopását simán elkokainozza.
Matyi, Matyi, te megint a logikus gondolkodás bajnoka voltál.
arthurthedent 2021.02.20. 08:03:44
Valóban nem. Csak implikáltad, hogy jelentős részét elkokainozza.
Fogalmad sincs miket beszélsz.
gmihaly621 2021.02.20. 08:49:03
gmihaly621 2021.02.20. 08:50:15
arthurthedent 2021.02.20. 09:01:18
Tehát azért mondtad, hogy a pénzt "külföldre viszi adriázni, jachtozni, horvát nyaralóba, kokainozni, és hasonlók", mert a kokainozás elenyészően kevés ebből. Értem.
"azért vagy Fideszes, mert még olvasni és gondolkodni sem tudsz."
Hát persze. Azért mondjak amit írsz azt szemmel láthatóan jobban értem mint te. :D
"egy egyszerű mondatot teljesen férleértesz, mert elmebeteg selejt vagy."
Értem én, ellentmondásba kerültél. Nem tudod, hogy a gengszterek mire költik a pénzüket, de akartál valami gonoszat írni és a kokainozást voltál képes kitalálni. Nyilván gonosz, nyilván külföldön kokainozik... ja, meg "adriázik"...
Hát öregem forgatókönyvírónak ne menj, az antagonistáid primitívek, klísések és unalmasak.
Képzeld el egy filmbe, amint a főgonosz a százmilliárdokat az adrián egy jachton "elkokainozza"... :D
arthurthedent 2021.02.20. 09:02:20
gmihaly621 2021.02.20. 18:26:50
Dan da Man 2021.02.28. 18:16:52
De ő már csak az elvek embere volt, és úgy érezte: a kormány ütemeire masírozva ő is meghatározza a menetalakulat irányát. Végre volt valaki maga előtt. Pedig valójában egy buta kis senki volt. Egy dolgot örökölt édesapjától: a proletárönérzetet.
És a többi hozzászóló az akol melegének élményét adta neki.
Csodás élet állt előtte, hiszen, ha példaképei mégis elvesztik vezető pozíciójukat, akkor majd együtt lehet panaszkodni 4 évig. Ez becsülendő volt benne: hogy nem egy opportunista. Igazi, született, genetikailag determinált hülye volt. És ez irígylésreméltóan boldoggá tette.