háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

EU hírek

EU hírek

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Modern városok

English materials

Hírlevél

Legfrissebb tanulmányainkról, fejlesztéseinkről értesülj havi beszámolónkból!

 


Hírek

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

1% (3) 2014 (1) 2018 (1) adatigénylés (56) adatok (68) adatozz okosan (22) adatsprint (3) adatvédelem (4) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (3) agrártámogatások (12) ajándék (1) algoritmusok (2) alkotmánybíróság (4) alkotmányozás (1) állami szféra (4) állás (6) amsterdam (1) antikorrupció (41) anti korrupció (28) asp (3) ÁSZ (4) átlátható (1) átláthatóság (186) atomenergia (1) atomerőmű (2) ausztria (1) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bethlen gábor alap (1) bíróság (1) bizottság (2) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (10) bulgária (1) bunda (1) cégek (2) cenzúra (3) chile (1) chilecracia (1) ciklusértékelő (1) civilek (12) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) compr (4) conspiracy for democracy (2) crowdfunding (4) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (7) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (4) direkt36 (1) dk (2) e-government (1) egészségügy (12) egyesült (2) egyesült királyság (2) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) ekd (2) elnökség (1) english (20) ensz (2) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (7) érdekérvényesítés (2) erzsébet (2) esemény (2) észtország (1) eu (42) EU (3) eurobarometer (2) európai (2) eu elnökség (1) évvégi (6) exszabi (1) ezaminimum (12) e governance (1) facebook (2) fehér könyv (1) felcsút (3) felejtéshez való jog (1) fidesz (4) fizetések (1) flier (3) földbérlet (1) forgóajtó (1) fotó (1) franciaország (1) futball (1) garancsi istván (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) gruevszki (1) Grúzia (3) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (4) hacks hackers (1) hálapénz (10) hamburg (2) helsinki bizottság (1) HET (1) heves (1) hillary clinton (1) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) honlap (1) honvédelmi (1) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idegenforgalom (3) igazságszolgáltatás (2) ígyszültem (1) infografika (58) információszabadság (46) ingatlan (4) integritás (1) international (3) internet (4) internetpenetráció (1) IPI (1) iskola (1) ITM (1) izland (3) játék (3) jobbik (2) jogalkotás (24) jogállamiság (1) jordánia (1) k-monitor (22) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (18) kampányfinanszírozás (30) kamupártok (7) kdnp (1) KEHI (2) kekva (5) kenőpénz (1) képviselő (3) képzés (1) kerényi imre (1) kincstár (1) királyság (2) költségvetés (10) konzultáció (3) kormányzati adatok (1) koronavírus (9) korrupció (30) korrupciófigyelő (5) korrupciós séta (2) koszovó (1) közadatok (4) közbeszerzés (48) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (3) közgép (10) Közgép (2) közpénz (31) külföld (58) kultúra (3) külügyminisztérium (1) k monitor (54) Lázár János (4) légifotó (1) leisztinger (7) lengyelország (7) libéria (1) liget (1) lmp (2) lobb (1) lobbi (8) macedónia (2) magánszektor (2) magyarország (71) mahir (2) MÁK (6) máv (2) media (2) média (8) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mészáros lőrinc (10) mezőgazdaság (11) microsoft (1) miniszterelnökség (4) minisztérium (2) mnb (2) MNV (2) mobilapp (3) modern városok (8) moldávia (2) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) naffa (1) NAIH (6) NAV (3) navalnij (3) NCTA (3) németország (6) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) népszavazás (1) nerhotel (5) new york (1) ngm (1) nhit (1) NIF (1) nkoh (2) nyerges (6) nyílt adat (3) nyílt kormányzás (19) obama (2) OGP (21) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (3) olaszország (1) olimpia (1) oltás (1) önkéntes (3) önkormányzat (44) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) orbán viktor (6) oroszország (9) országgyűlés (3) összeférhetetlenség (3) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) párbeszéd magyarországért (1) parlament (7) pártfinanszírozás (13) pártok (9) pénzmosás (1) pénzügyminisztérium (1) per (5) politika (2) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (2) program (2) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (4) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (31) revolving door (1) right to know (1) rogán cecília (1) rokonok (1) rólunk (1) románia (4) rospil (1) RRF (3) sajtószabadság (5) sarka kata (1) school of data (2) siemens (1) simicska (20) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (8) strabag (1) sunlight (1) századvég (2) szerbia (2) szerzői jog (1) Szijjártó Péter (2) szlovénia (1) szólásszabadság (2) szponzoráció (1) sztfh (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (18) tasz (13) térkép (12) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (5) trafikmutyi (2) transparency (5) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) ud (1) ügyészség (2) új nemzedék központ (1) ukrajna (2) uncac (2) unió (1) usa (18) usaid (1) utalvány (1) utazás (7) vagyonnyilatkozat (29) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (8) választások (13) vám (1) várhegyi (2) varsó (2) vasút (2) vesztegetés (6) vietnam (1) vitorlázás (1) vizes vébé (2) vizuális (3) Voksmonitor (5) whistleblowing (14) wikileaks (4) workshop (3) young and partners (1) zambia (1) zmne (1) zrt. (1)

Online konzultáció: hogyan lesz hiteles és hatékony?

MerényiM // 2021.01.18.

Címkék: konzultáció részvétel

Részben a járvány, részben a részvételiség előtérbe kerülése miatt a digitális konzultáció csatornák gyors terjedésének lehettünk szemtanúi az elmúlt hónapokban. A nagyvárosokban temérdek online kérdőív készült, melyben a lakosok véleményét szondázzák a legkülönbözőbb köztérfejlesztési koncepciókkal és forgalomcsillapítási tervekkel kapcsolatban. Ezek az online kérdőívek segítenek strukturált információt szerezni akár több ezer érintett lakostól. Emiatt - bár sokkal kevésbé mélyrehatóak, mint mondjuk egy közösségi gyűlés vagy más, tanácskozást is magában foglaló részételi eljárás - nehezen megkerülhetőek. Mégis, a kérdőívekre úgy kell tekinteni, mint egy nagyobb részvételi folyamat egy eszköze. Mik azok a sarokpontok, amik hitelessé és hatásossá tudják tenni az alapvetően e-részvételi platformokat, hogy a konzultáció szóról ne a "nemzeti konzultáció" jusson az emberek eszébe?

 

nevtelen_terv_22.png

 

Demokratikus folytonosság vagy színjáték?

Az online konzultáció ma minden korábbinál fontosabb szerepet tölt be a települések életében. Most, hogy a kapcsolattartás megnehezült, de gyorsan kell döntéseket hozni miközben a testületek nem üléseznek, a digitális eszközök elengedhetetlenek annak valós idejű feltárásában, mit szeretnének az emberek. Ellenkező irányba is igaz: a kormányzati elvonások miatt az önkormányzatoknak elemi érdeke, hogy aktívan mutassák magukat, nyíltan hozzanak döntéseket, hogy a kényszerű elvonásokat ne az ő nyakukba varrják a választóik. A mostani online kérdőív-dömping ráadásul azt jelenti, hogy sok emberhez először ér el a város kapcsolatteremtés igényével, olyanokhoz, akiket a helyi újság, a rendezvények nem igazán értek el. Mindez csak még jobban felértékeli a kapcsolatfelvételek jelentőségét, hiszen a rossz tapasztalat elfordulást szülhet a részvételtől.

Az e-részvételi mechanizmusok mögött az infokommunikációs kütyük használatának coolság-faktornán túl ideális esetben az állampolgárok, a közigazgatási apparátus és a politikusok háromszögét kell elképzelnünk. Ha bármelyik érintett fél hiányzik, az e-részvételi kezdeményezés sikere, hatásossága megkérdőjeleződik. Az e-részvételiséggel kapcsolatos kutatások cáfolják a civil szerepvállalással és a politikai részvétel újjáélesztésével kapcsolatos túlzottan optimista kezdeti elvárásokat. Ha a polgárok bizalmatlanok a konzultálni akaró állami szervvel, akkor egy bármilyen jól felépített online konzultáció is fals eredményt fog hozni. Bármilyen, hitelességre törekvő bevonásnak a kiindulópontja a hivatalos szervet jellemző átláthatóság. Ennek fontos része a döntéshozatali folyamat átláthatósága, amelyben a konzultáció résztvevője el kell tudnia helyezze magát. Az önkormányzatnak elérhetővé kell tennie mindazokat az adatokat, információkat és szabályokat, amelyek feltételei annak, hogy az állampolgárok érdemben hozzá tudjanak szólni a döntésekhez. Ha túl nagy a kontraszt a konzultációs folyamat nyitottsága és a hétköznapi működés zártsága között, a polgár nem fogja elhinni, hogy a véleménye valóban be fog épülni az önkormányzat döntéseibe.

 

A lakosok elérése

"A folyamat rákfenéje, hogy elérjük-e a címzetteket. Akiket elérünk, azoknál kedvezőek a tapasztalatok már ilyen rövid idő alatt is, de valószínűleg egyelőre kicsi az elérésünk."

- jegyezte meg Kerpel-Fronius Gábor, főpolgármester-helyettes némileg önkritikusan a kutatáshoz vele készült interjúban. Azt egy nem reprezentatív felmérés eredményei is megerősítik, hogy nyitottak az e-részvételre a helyi közügyek iránt érdeklődő, internetező budapestiek, ám erősen kétséges, hogy a Főváros mennyire képes eljutni azokig, akikkel egy adott ügyben konzultálni akar. Gyakori tapasztalat, hogy a "szokásos gyanúsítottak" (a helyi infrastruktúrát sokat használó kisgyerekes családok, idősek) körén túl az önkormányzatoknak igen korlátozott az elérése. A célcsoportok beazonosítására és az ezzel kapcsolatos stratégiai tervezésre részben az üzleti szférából számtalan jó gyakorlat ismert. Célszerű disszeminációs tervet készíteni, melyben akár a kitöltők elérendő célszámát is rögzíteni lehet. Érdemes átgondolni, mely célcsoportokat milyen módon ér el már most is az önkormányzat. A helyi médián túl a háztartásokba rendszeresen kiküldött csomagok, levelek, postaládába más okból bedobott tájékoztatók is kommunikációs felületként szolgálhatnak. A megkeresésről nyíltan kell kommunikálni: mivel demokratikus közügyekről van szó, bizalmatlanságot szül, ha egyesek úgy érzik, a konzultációs folyamatból kizárulnak. A folyamatba való meghívás világos elveket kell rögzítsen ("Az XY közterület használatával kapcsolatban 18 és 25 év közti fiatalok véleményét kérjük ki a fejújítási projekt tervezése érdekében"). Gyakorta kritika éri az önkormányzatot a helyi közösségi média fórumokon, ha ezt mellőzve végez kutatást a helyiekre célzott hirdetésekkel, amelyből nem derül ki, ki és miért kérdezi őket. 

A bizalom megteremtését szolgálhatná, ha ismert, gyakran használt, emiatt hiteles felületeken történne a konzultáció. E vonatkozásban felmerül az e-platformok számossága, mint probléma. Budapesten jelenleg több felületen zajlik a lakosok bevonása. Fővárosi fejlesztéseket két, közösségi tervezés portálon lehet véleményezni. Külön felületen megy a részvételi költségvetés, az Integrált Településfejlesztési Stratégia, az önkormányzati rendeletek, így például a civil rendelet véleményeztetése, és várhatóan külön felülete lesz az 2021-től induló budapesti polgári kezdeményezésnek. Miközben a különböző eszközök használata indokolt, ezek egységesítésére már a honlap minimális fejlesztésével, például a részvételi lehetőségeket összegző "Szólj bele" aloldal elkészítésével, meg lehet tenni az első lépést.  

untitled_design_34.pngMadridban mindez integráltan történik. A Decide Madrid e-részvételi platformon a lakosok másodpercek alatt eldönthetik, hogy részvételi költségvetésben lesznek aktívak, vagy egy park közösségi tervezésébe akarnak beleszólni. A platformot 2015-ben hozta létre Madrid városa. Ötletfórum, konzultációs felület és részvételi költségvetési platform is egyben. Jelenleg mintegy 500 ezer ember használja, azaz Madrid felnőtt lakosságának nagyjából 10%-a. A Decide Madrid nyílt forráskódú, consul nevű szoftveren alapul. A consul platform köré immár közösség is épült világszerte többtucat város használja. Az ingyenes, nyílt forráskódnak köszönhetően a városok tapasztalatai, fejlesztései a consul körüli közösséget is gyarapítják. Hasonló fejlesztés a magyarul is böngészhető Decidim.

 

A részvételiség intézményesülése az adminisztrációban

A háromszög másik csúcsán a közigazgatási apparátus áll. Egyelőre ritkaság számba megy a magyarországi önkormányzatoknál, hogy részvételiséggel foglalkozó belső szervezeti egységet hozzanak létre. Üdítő kivétel a Főváros és Józsefváros, ahol az önkormányzati választások után röviddel részvételiségéért felelős főtanácsadót neveztek ki, illetve felállt a Közösségi Részvételi Iroda. Félő, hogy nem lesz igazán hatásos az e-részvétel, ha ezt minden esetben külső tanácsadókkal, szakértőkkel és megbízott cégekkel oldja meg az önkormányzat, hiszen így a részvételi folyamatokban szerzett tudás nem épül be a szervezet kultúrájába. Fontos a konzultációs és részvételi folyamatok házon belüli intézményesítése, hiszen így tudnak kialakulni azok a belső kapacitások és procedúrák amelyeknek köszönhetően a részvételiség, az átlátható működés az önkormányzat hétköznapi gyakorlatának része lesz.

A hivatalon belül választ kell adni azokra a szervezeti és folyamatszervezési kérdésekre, hogy hogyan kapcsolódik a részvételi iroda a teljes apparátus működéséhez. Hogyan csatornázódnak be az online részvételiségből származó eredmények a szakmai munkába? És megfordítva, hogyan használják ki a funkcionális szervezeti egységek a részvételiségben rejlő lehetőségeket? A gyakran a civil szférából érkező, részvételi folyamatokat koordináló önkormányzati munkatársak szerepdilemmái, az önkormányzati hivatal szervezetébe való betagozódásuk egy izgalmas és feszültségekkel teli kérdés, ami bizonyára még sokáig alakulóban lesz. Ehhez érdemes tanulmányozni és akár tanulási céllal felkeresni azokat a külföldi városokat, ahol már évek, évtizedek óta működik hasonló szervezeti egység.

 

Kapcsolódás a döntéshozatalhoz

Az egyik gyakori kritika az e-részvétellel kapcsolatban így hangzik: az egész folyamat semmihez sem vezetett, a végén nem történt semmi, az önkormányzat csak letudni akarta a lakosok bevonását egy kérdőívvel. Ennek elkerüléséhez kellenek a háromszög harmadik csúcsán álló döntéshozók. Másként fogalmazva világossá kell tenni a részvételi mechanizmusok és a döntéshozatali folyamatok közötti kapcsolatot, azt, hogyan integrálják a részvételiségből származó eredményeket a politikai döntéshozatali folyamatba. Akkor hiteles a lakosok bevonása, ha világos, hogy a döntéshozatal melyik szakaszában, milyen formában veszik figyelembe az eredményeket. A hitelesség elengedhetetelen feltétele, hogy az eredmények ne csak a döntéshozóknak, hanem (természetesen személyes adatok nélkül) a résztvevőknek és a lakosoknak is elérhetőek legyenek (lásd 1, 2).

 

1_5.pngA társadalmi egyeztetések rendjéről szóló lengyel kormányhatározat a magyarhoz igen hasonló lehetőségeket rögzít a bevonásra: lakossági fórumokat, helyi népszavazást, civil egyeztető fórumokat, kötelező egyeztetést pl. környezeti hatásokkal járó beruházások esetében. Ezek döntően tájékozódásra-tájékoztatásra szolgálnak és miután nem bírnak kikényszeríthető kötelező erővel, gyakran nem motiválják a településeket, illetve eltántorítanak a társadalmi részvételtől, hiszen időt és energiát áldozva is csak egy látszatfolyamat részesei lehetnek a lakosok. Varsóban 2013-ban ezeket a problémákat látva reformálták meg a társadalmi egyeztetések rendszerét - erről részletes magyar elemzést publikáltunk.

A konzultációt így már a döntés-előkészítés korai szakaszában le kell folytatni, tehát nem kész döntésekhez kérnek ezen keresztül felhatalmazást a város vezetői. A folyamatban résztvevők minden olyan információhoz hozzá kell hogy jussanak, amit a hivatal döntéshozói is megkapnak. A konzultáció során az alábbi eljárások alkalmazhatók, melyekből legalább kettőt le kell folytatni: nyílt fórumok a lakosok részvételével, melynek tartalmát jegyzőkönyv rögzíti (közmeghallgatás); online és offline írásos javaslatok összegyűjtése; konzultációs pontok, workshopok; közvéleménykutatás, felmérések; konzultációs panelek (előre kiválasztott résztvevőkkel); a konzultáció más formái is használhatók, ha azok összhangban vannak a lefektetett célokkal és mindenki számára nyitottak.

 

Online és offline mechanizmusok kombinációja

Kutatások hangsúlyozzák az offline tevékenységek fontosságát az online eszközök kiegészítéseként. A Decide Madrid web platformot is számos alternatív részvételi csatorna egészíti ki, melyek lehetővé teszik, hogy a digitális hozzáférésben korlátozott lakosok is élhessenek beleszólási jogukkal. Vannak ügyek, ahol mérlegelni kell, hogy az egyéni véleménynyilvánításon túl milyen tanácskozást és informálást is magában foglaló közösségi jellegű részvételi technikák képesek jó minőségű döntéseket eredményezni. Vitás kérdéseknél mindenképpen szükséges, hogy háttérinformációk biztosításával, az ellenérdekelt fél meghallgatásával az "első reakciók" (amit egy kérdőív mérni tud) finomodjanak - bizonyos túlfűtött kérdéseknél az online csatornák ehhez nem megfelelőek. Az online térbe helyezett lakossági fórumokról ebben a bejegyzésben írtunk. Az egyéni részvételen alapuló konzultáció a vélemények, álláspontok és igények sokféleségét mutatja fel - konszenzus, egyértelmű megoldás megtalálására ez önmagában nem alkalmas.

1288416.jpgOnline és offline csatornák kombinációjára nincs egységes recept. Függ a témakörtől, nem mindegy, hogy közösségi tervezésről, részvételi költségvetésről, városfejlesztési stratégia megvitatásáról van-e szó. Függ az önkormányzat szervezeti, humánerőforrásbeli felkészültségétől, hiszen a személyes részvétel fajlagosan jóval drágább. Mást tud megvalósítani az az önkormányzat, ahol a részvételiséggel évek óta szisztematikusan foglalkozó, belső csapat áll rendelkezésre, mint ahol nincs felkészült szervezeti egység. Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő NKft. évek óta kísérletezik a köztérfejlesztések közösségi tervezésével. Az ő közösségi tervezési eszköztáruk számos jó gyakorlatot tartalmaz a közösség mozgósítására, a stratégiai irányok kijelölésére, műhelymunka módszerekre, tervváltozatok elkészítésére és kommunikációjára. 

"Ha az e-részvétel úgy terjed el, hogy nincsenek közölve a folyamatok pontos eljárásai, a résztvevők köre és az eredmények adatai, úgy a kezdeti bizalom könnyen bizalmatlanságba fordulhat." - írtuk korábban. Fontos, hogy maga az e-részvételi folyamat értékelhető, véleményezhető legyen a felhasználók számára. Előfordulhat olyan társadalmilag-politikailag terhelt kérdés, ahol külső értékelő bevonása is célszerű annak érdekében, hogy külső szempontként állapítsa meg, hogy mennyire érvényes az eredmény. A kitöltők száma nem minden: az eredmények értékeléséhez látni kell, kik voltak jelen és a folyamatban és kik maradtak ki. A döntések előkészítése adatokon alátámasztva kell történjen, melyek nyilvánosak, visszakövethetőek. A visszajelzések összegyűjtése, nyílt, átlátható feldolgozása szakértők, civilek és kutatók bevonásával elengedhetetlen ahhoz, hogy a most elinduló e-részvételi technikák elérjék céljukat és hozzájáruljanak egy, a lakosok igényeire gyorsabban, rugalmasabban reagáló, hatékonyabb városi kormányzáshoz.

 

ELLENŐRZŐLISTA! A hiteles online városi konzultációk alapelvei:

✅ Átláthatóság: teljes körű nyilvánosság a folyamat lebonyolítására és az eredményekre nézve.

✅ Őszinte kíváncsiság: a "nemzeti konzultációk" sugalmazó kérdésein már átlát a lakosság, ezt észlelve a többség "kicsekkol" a folyamatból. Nem csinálunk ilyet, tilos! A folyamatot szakszerű, semleges, de hozzáférhető nyelvhasználat kell jellemezze.

✅ Közérthetőség: a kellő idő és minden szükséges információ álljon rendelkezésre az informált döntéshez, de kerüljük a túlterhelést. Ha indokolt, lehetőséget kell adni az idegen nyelven történő részvételre is. A lakosok érdemi bevonásához arról kell őket kérdezni, amiben ők a szakértők: a tapasztalataikról, igényeikről. 

✅Technikai hozzáférhetőség: ne korlátozzuk regisztrációval, felesleges adminisztrációs lépcsőfokok beiktatásával szükségtelenül a résztvevők körét (elveszítjük őket!) Legyünk jóhiszeműek, szinte minden online eszköz képes arra, hogy az esetleges rosszindulatú tömeges, hamis kitöltéseket azonosítsa és szűrje!

✅ Minden releváns csoport elérése: Attól, hogy nyitott a kitöltés, nem kap mindenki valós lehetőséget a részvételre. Az online térben jól targetálhatóak egyes célcsoportok. Vannak olyan ügyek, ahol az online felület miatt túl sok érintett marad ki - ilyenkor offline eszközöket is be kell vetni. 

✅Nem a meglévő társadalmi viták elcsatornázása: Ha egy kérdésről élénk diskurzus folyik az önkormányzat oldalán vagy egy helyi fórumon, nem szabad ezt azzal lekeverni, hogy csak a konzultációs felületen beérkezett jelzéseket tekintjük érvényesnek. Követni kell az organikusan kibontakozó vitát, és ha az nem az ideális platformon történik, törekedni kell rá, hogy legközelebb már jó platformon érkezzenek a visszajelzések. 

✅A kapcsolat fenntartása: Add meg a lehetőségek a kitöltőknek, hogy feliratkozzanak, küldj nekik visszajelzést az eredményekről. A következő bevonásnál látni fogod, hogy milyen hasznos, ha nem engeded el az aktív résztvevőket!

✅A megosztó, destruktív hangvételű résztvevők kiszűrése: A demokratikus folyamat nem dühöngő. Ha valaki a folyamat meggátlásában, más résztvevők erőszakos manipulálásában (trollkodás) érdekelt, azt - előre lefektetett szabályokra hivatkozva - kizárhatod. Fontos azonban, hogy nem diszkriminálhatsz bizonyos vélemény vagy álláspont miatt: adj lehetőséget az ellenvélemény elmondására, ellenkező esetben nemcsak fals eredmény születik, de előfordulhat, hogy a folyamat végére sem derül ki, hogy hogy erős ellenállás van egy ügyben, és ezzel csak akkor szembesülsz, amikor már túl késő!

✅ Folyamatjelleg: az állampolgárok bevonása egy tervezési-döntéshozatali folyamatba kell illeszkedjen. Ne egyszeri gesztus legyen a részvétel, hanem a döntéshozatal organikus része. Ez úgy valósulhat meg, hogy rendszeresen, kiszámítható szabályok alapján, és nem ad hoc módon történik meg a párbeszéd.

✅Számonkérhetőség: ha már gyakorlott vagy - más szakpolitikákhoz hasonlóan - a bevonásnál is lehetsz magabiztos: tűzz ki célszámokat, hány embert szólítasz meg, hány választ vársz - és mérj!

✅ Kiértékelés: legyen nyilvános vita a részvételiség alkalmazott eszközeiről. Kérd ki a résztvevők és a szakértők véleményét és tanulj a hibákból! Az értékelés ne hallgassa el, milyen módon épültek be a beérkező vélemények a meghozott döntésekbe.

 

1_9.pngA bejegyzés a Közös platformon - Helyi közösségi megoldások a koronavírus-válság ellen című, ingyenesen elérhető kiadványunk egyik fejezete alapján született. A tavaly év végén megjelent kiadvány 10 fejezetben, 10 jó példán keresztül mutatja be, mit tehetnek helyben a koronaválság megoldásáért az önkormányzatok, a képviselők, a civilek és a helyi közösség. 

A járvány és vele párhuzamosan a központi kormányzati elvonások egyfelől drasztikusan szűkítették a társadalmasítás mozgásterét, másfelől azonban a válságra adott ösztönös reakciók maguk is közösségi megoldások felé nyitották meg az utat. Kötetünk ezeket tekinti át: online fórumok, önkéntesség, közösségi finanszírozás, részvételi költségvetés - többek közt ezek helyi szintű használatát térképeztük fel. Blogunk #RÉSZVÉTEL címkéje alatt még több ilyen témájú bejegyzést találsz.

 

Támogasd a K-Monitort egyszeri vagy rendszeres adománnyal! Ha kíváncsi vagy, mivel foglalkozunk a részvételiségen kívül, olvasd el 2020-as év végi elemzésünket és beszámolónkat.

fokkin.gif


Címkék: konzultáció részvétel

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://k.blog.hu/api/trackback/id/tr5616394214

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.


süti beállítások módosítása