"Népesedéspolitikai okokból" maradhat a hálapénz a szülészetben

MerényiM // 2020.12.12.

Címkék: egészségügy hálapénz jogalkotás ígyszültem

Bár idén ősszel a Magyar Orvosi Kamara javaslatára a kormány döntött a hálapénz kriminalizálásáról, a legfrissebb hírek szerint “népesedéspolitikai okokból” a szülész-nőgyógyász szakma kivételt képez majd az új jogszabály alól. Ebben a blogbejegyzésben az új szabályozás mellett azt is megvizsgáljuk, mit jelenthet ez a kiskapu a szülészeti ellátórendszerre nézve.

A magyarországi szülészeti ellátórendszert átszövő hálapénz-problémát korábban négy részes blogsorozatban jártuk körbe: írtunk a hálapénzrendszer kialakulásáról, a szülészeti ellátásra gyakorolt hatásairól, áttekintettük a kérdéskör jogi hátterét és foglalkoztunk a szülészetben gyűjtött - kezelt adatok helyzetével is. Az információhiány és a szülészeti adatok erősen korlátozott hozzáférhetősége miatt 2020 nyarán kérdőíves felmérésbe kezdtünk. Az igyszultem.hu-n zajló kutatás első szakasza nemrég véget ért: novemberig több, mint 10.000 hazai szülésről érkezett beszámoló az oldalra. A felmérés elindításakor még nem reménykedhettünk benne, hogy a kutatás tárgya, a hálapénzrendszer egy törvényjavaslattal néhány hónap leforgása alatt akár betiltásra is kerülhet.

A KUTATÁS EREDMÉNYEI ITT TEKINTHETŐEK MEG.

(Ván Janka rajza. Ő rajzolta korrupciós kígyó-létra játékunkat is.)

Béremelés és hálapénzmentesség - kivéve a szüléseknél?

2020. október 6-án egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés az új egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt, amely az orvosok soha nem látott béremelését és a hálapénz elfogadásának és adásának tiltását is magával hozta egy új típusú munkaviszony mellett, amely szétválasztja a köz- és magánellátást is. A törvényjavaslat előterjesztését a Magyar Orvosi Kamara (MOK) érte el - ám nem várt fordulatként a törvény lehetőséget teremtett arra is, hogy az ország bármely pontjára, akár 1-2 évre is kirendeljék az állami egészségügyben munkát vállaló szakembereket. A kirendelés lehetőségével szemben erős ellenállást mutatott az orvostársadalom, így a MOK tárgyalásokba kezdett a kormánnyal, amelyek részben eredményesen zárultak, módosító indítványaik egy részét elfogadták. 2021. január elsejétől hatályba lép az új bérekről szóló rendelkezés és a hálapénz jogszabályi tiltása, a kirendelés maximális időtartamát pedig 44 napban határozták meg. A másodállások korlátozásának bevezetését a kamara kitolta volna 2023-ra, de végül ez a szabály is érvényes lesz (januártól vagy átmeneti időszakkal márciustól) - annyit sikerült elérniük, hogy a Kormányhivatal helyett az egyes közintézmények vezetőinek hatáskörébe került a másodállások engedélyezése.

Ez a helyzet 2012-ből lehet ismerős, amikor is a munka törvénykönyvének módosításával az intézményvezetők kezébe helyezték a hálapénz elfogadásának szabályozását - akkor a szakemberhiány nyomása alatt gyakorlatilag nem volt olyan kórházigazgató, aki meglépte volna a paraszolvencia betiltását saját hatáskörében. Kérdéses, hogy az új feltételek és szabályok tükrében hogyan alakul majd januártól a másodállások engedélyezése, hiszen az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér rendszerében könnyen ellenőrizhető, hogy valaki kezel-e magánbeteget közkórházban.

A másodállások korlátozása összekapcsolódik a hálapénz felszámolására irányuló törekvésekkel: az ECORYS 2017-es korrupciós jelentése szerint a kettős praxisok gyakran maguk után vonják az állami ellátásban megjelenő egyenlőtlenségeket és a hálapénzfizetést is. Az Európai Bizottság megbízásából készült jelentés Magyarországról szóló szakaszában kiemelik, hogy itthon a szülészeti ellátásban kifejezetten elterjedt ez a működési modell. Azaz a nők jelentős része a választott szülészorvos magánpraxisába jár terhesgondozásra, majd az állami kórházban szül ugyanazzal az orvossal - utólag hálapénzt fizetve az extra szolgáltatásért. Ezt a gyakorlatot is megszüntethette volna az új törvény, azonban a szülészeti ellátás már a törvényjavaslat legelső nyilvánosságra hozott változatában is kivételként szerepelt:

“A betegek részére nyújtott ellátások nyomon követhetősége érdekében a törvényjavaslat értelmében az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy az egészségügyi szolgálati jogviszonya keretében–sürgős szükség esetét kivéve –nem láthat el olyan beteget, akinek más (nem az egészségügyi szolgálati)jogviszonyában már ugyanazon betegség tekintetében egészségügyi szolgáltatást nyújtott. Ezen korlátozás alól is felmentés adható azonban egyes, kormányrendeletben meghatározott esetkörökben, ilyen lehet különösen a komplex megközelítést igénylő területeken, például a szülészeti-nőgyógyászati szakterületen nyújtott ellátások köre.”

A MOK nyilatkozataiban ellenezte a szülészet felmentéseit, hiszen ez kiskaput nyit a hálapénzrendszer fennmaradására, a jelenlegi kilátások szerint azonban ezt a módosítási javaslatot nem sikerült átvinniük - közleményük szerint a kormány “népesedéspolitikai - családvédelmi” okokból ragaszkodik ehhez a kitételhez. A döntéshozók a kivételeket kormányrendeletekben tervezik szabályozni, de jelenleg még nem ismerünk olyan rendeletet, amely a szülészet-nőgyógyászat szakma képviselőit felmentené az összeférhetetlenségi szabály alól. Azaz hacsak nem készül el addig a kivételszabály, januártól (vagy márciustól) minden orvosra vonatkozni fog, hogy a sürgősségi eseteket kivéve nem kezelheti állami ellátásban magánbetegeit.

A szülészet-nőgyógyászat felmentése a kormány érvelésének tükrében azért ellentmondásos, mert a hálapénz és szülészet, vagy nagyobb körben vizsgálódva az egészségügy - kis korrupciója a kutatások szerint nem sok jóra vezet: az ellátás minőségét negatívan befolyásolják a szürkezónás pénzmozgások, a transzparencia hiánya és az orvos-beteg kapcsolatok szabályozatlansága. Kérdés tehát, hogy miért ragaszkodott ennyire a kormány ehhez a kiskapuhoz - egyesek a szülész-nőgyógyász szakma lobbitevékenységét látják emögött. A jelenlegi kormányzati döntéshozatal nem az átláthatóságáról híres, így nem valószínű, hogy egyhamar megismerjük, milyen tárgyalások vagy kutatási eredmények vezettek ehhez a döntéshez. Az viszont egész biztos, hogy a magyar nők nem fognak profitálni a kialakult helyzetből.

A közösségi médiában a törvényjavaslat megjelenése óta a közösségi médiában megjelent beszámolók, reakciók alapján egyelőre a szülészeti ellátás többi vonatkozásából már jól ismert megosztottság rajzolódik ki ezen a téren is. Azok az anyák akik jelenleg is várandósok és fogadott orvossal készültek a szülésre bizonyos kórházakban azzal szembesültek, hogy az orvosuk január után már nem fog bemenni a szülésre - míg más intézményekben sokakat arról biztosítottak a szakemberek, hogy nem lesz változás januártól. Emellett persze arra is olvastunk példát, hogy egyazon intézményen belül teljesen eltérő a szakemberek jogértelmezése és van, aki továbbra is vállal magánklienseket, míg mások inkább nemet mondanak az anyáknak. A következő hónapokban szülő nők (a járvány miatt egyébként is nagy) bizonytalansága azonban csak egy kis szeletét jelenti a szülészeti reformok elmaradásával összefüggésben álló problémáknak.

A magyar nőknek nem jár modern és transzparens ellátás?

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény váratlan, soha nem látott lehetőséget kínált a hálapénzrendszer felszámolására a szülészetben - a kiskapu nyitása pedig ugyanilyen váratlanul vette el a magyar nőktől a minden kórházban egységes, tudományos bizonyítékokon alapuló, nőközpontú és szülészeti erőszaktól mentes ellátás lehetőségét. A hálapénzfizetés, a fogadott orvossal való szülés elterjedtsége alapjaiban határozza meg a jelenlegi működést - amíg ezt a pillért nem szüntetik meg, nem lesz könnyű elérni a másállapotot a szülészetben.

A tavaly decemberben megjelent családbarát szülészeti irányelv is mutatja, hogy van hajlandóság a kormány részéről az ellátás minőségének javítására - de ha el is fogadjuk azt az állítást, hogy valóban családvédelmi okokból kivételeznek a nőgyógyászokkal, akkor is sejthető, hogy nem jó ez az irány. Az orvosfogadás és a hálapénzfizetés nem jelent megoldást a szülészeti ellátás hiányosságaira - csupán tüneti kezelést jelenthet azoknak a nőknek, akik megengedhetik maguknak az akár összesen több százezer forintba kerülő terhesgondozási díjat, szülésért fizetett összeget. Úgy tűnhet, azoknak az anyáknak, akik megengedhetik maguknak, az orvosfogadás mozgásteret nyit a szülésükről szóló döntéshozatalban: azonban a választott orvos-anya kapcsolat esetlegessége, szabályozatlansága ritkán jelent valódi autonómiát. A legritkább esetben kerül sor például szerződéskötésre a két fél között és azt sem szokás előre tisztázni, hol áll például az adott szakember a kórházi hierarchiában: szembemehet-e mondjuk az ügyeletvezetővel az anya érdekében, ha ennek nincs egészségügyi akadálya? Vannak-e olyan napok, amikor semmiképp nem megy be a szüléshez - és mi a helyzet akkor, ha 12 óra ügyelet után kellene egy másfél napig tartó vajúdást végigkísérnie?

Az igyszultem.hu-felmérés előzetes eredményei szerint az orvosfogadás vezető okai között a több figyelem és a személyesebb ellátás iránti igények szerepelnek - felmerül a kérdés, hogy ha ezt az ügyeletes szakemberektől is megkapnák, akkor is ragaszkodnának-e a fogadott orvoshoz, szülésznőhöz.

Tovább nőhetnek az egyenlőtlenségek

A szülészeti kettős praxis továbbengedése annak ellenére, hogy elsőre úgy látszik, a nők érdekeiben történt, a felszín alatt inkább nőellenes intézkedésnek bizonyulhat: a szülészeti ellátórendszer minőségi különbségeinek bebetonozására szolgál a változás elősegítése helyett. Hiszen a nők nem feltétlenül profitálnak az orvosfogadásból, sőt, ez a jelenség megoldás helyett gyakran a nem megfelelő ellátás előidézője is lehet.

Így a karácsonyi ünnepekhez, újévhez közeledve különösen aktuális például a fogadott orvosok munkaidejéhez, szabadságaihoz igazított szülésindítások vagy programcsászárok kérdése: az elmúlt évek szabadnapokra vetített statisztikái azt mutatják, ünnepek idején és hétvégéken kevesebb baba születik mint hétköznapokon. De más szülészeti beavatkozások is gyakrabban előfordulnak fogadott orvos mellett - több a császármetszés és a gátmetszés is, mint ügyeletben. Az általános információhiány és a hierarchikus orvos-beteg kapcsolat társadalmi elfogadottsága miatt viszont az egyszeri édesanyának eszébe sem jut megkérdőjelezni az egyes beavatkozások szükségességét, gyakran még akkor sem, ha egészen más szülésre készült.

Ehhez kapcsolódik az is, hogy az általános szakemberhiány miatt túlterhelt dolgozóknak nincs ideje, energiája minden egyes kismama minden egyes kérdésére válaszolni, ahogy egy ügyeletes szülésznő sem tudja egyszerre három vajúdó derekát masszírozni a szülőszobán. Kézenfekvőnek tűnhet tehát az orvos- vagy épp szülésznőfogadás az egyéni igények kielégítésére. A magán-orvos, magán-szülésznő készenléti díját azonban nem állja a TB, így a családoknak saját zsebből kell kigazdálkodni az extra szolgáltatások díját: akinek pedig nem futja ilyesmire, marad az ügyeletes. A fogadott orvos - privát beteg rendszer ezáltal tovább növeli az egyenlőtlenségeket az ellátásban.

De nem csak a társadalmi egyenlőtlenségekre, hanem az orvosok közötti különbségekre is hatással lesz a kivételszabály: a magánbetegeik szüléseit állami kórházban kísérő szakemberek gyakorlatilag a közpénzből fenntartott infrastruktúrát használva gyarapíthatják tovább a vagyonukat, míg más szakterületeken dolgozó kollégáiknak erre nem lesz lehetősége. Ugyanígy megmarad ezen a területen a fiatal szakorvosjelöltek, egyetemről frissen kikerült szülésznők, hallgatók tapasztalatszerzésének problémája is: ahol túlnyomórészt “privát” szülések zajlanak, kevés lehetőség adódik az új szakemberek tanulására.

Mindemellett viszont fontos látni, hogy az ellátás kórházról kórházra és szakemberről szakemberre változó minősége azt is jelenti, hogy az orvosfogadás és ezzel együtt az intézményválasztás tiltása megfosztaná a magyar nőket attól a minimális mozgástértől is amit a szülésükkel kapcsolatban a rendszer meghagyott nekik. Azaz még ha lenne is erre pénzük, sem választhatnának például olyan kórházat, ahol a szülés utáni napokban végig együtt lehetnek a kisbabájukkal, vagy ahol megkísérelhetik az előzetes császár utáni hüvelyi szülést - ehelyett maradna a körzetes intézmény az eleve adott szabályaival. Emiatt nem jelenthetett volna ideális megoldást az sem, ha egyik napról a másikra betiltják az orvosfogadást a szülészetben, hiszen a hálapénzrendszer megszüntetése érdekében az orvosok és szakdolgozók béremelése mellett az egységes, tudományos standardoknak megfelelő ellátás kialakítása is elengedhetetlen lenne. Félő, hogy a kivételszabály a legrosszabb lehetőség az összes közül: sem az ellátás minőségének javulását, sem pedig a szülészeti hálapénzrendszer megszűnését nem fogja előidézni.

Korábbi bejegyzéseink:

EGY SZÜLÉS VALÓDI ÁRA - KORRUPCIÓ A MAGYAR SZÜLÉSZETI ELLÁTÓRENDSZERBEN / (2. RÉSZ)

BŰNCSELEKMÉNY-E A HÁLAPÉNZ?

HOZZÁFÉRHETETLEN A SZÜLÉSZETI STATISZTIKA AZ ÉRINTETTEK SZÁMÁRA

Facebook Tweet Tetszik

Címkék: egészségügy hálapénz jogalkotás ígyszültem

33 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://k.blog.hu/api/trackback/id/tr1516329634

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Almandin 2020.12.13. 15:52:40

Ocsmány korrupció.

háló

Hírlevél

Hírek

Nincs megjeleníthető elem

Facebook

archívum

Címkék

MerényiM // 2020.12.12.

Címkék: egészségügy hálapénz jogalkotás ígyszültem

(Ván Janka rajza. Ő rajzolta korrupciós kígyó-létra játékunkat is.)

Béremelés és hálapénzmentesség - kivéve a szüléseknél?

A magyar nőknek nem jár modern és transzparens ellátás?

Tovább nőhetnek az egyenlőtlenségek

Korábbi bejegyzéseink:

Címkék: egészségügy hálapénz jogalkotás ígyszültem

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek: