háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

pokhalo_ado_2_b_kicsi.jpg

EU hírek

EU hírek

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Modern városok

English materials

legyel_az_onkentesunk.png

Facebook

Címkék

1% (3) 2014 (1) 2018 (1) adatigénylés (39) adatok (50) adatozz okosan (22) adatsprint (3) adatvédelem (4) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (3) agrártámogatások (10) ajándék (1) algoritmusok (1) alkotmánybíróság (3) alkotmányozás (1) állami szféra (4) állás (2) amsterdam (1) antikorrupció (33) anti korrupció (24) asp (3) ÁSZ (1) átlátható (1) átláthatóság (161) atomenergia (1) atomerőmű (2) ausztria (1) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bíróság (1) bizottság (2) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (3) bulgária (1) bunda (1) cégek (2) cenzúra (3) chile (1) chilecracia (1) ciklusértékelő (1) civilek (7) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) compr (4) conspiracy for democracy (2) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (6) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (3) direkt36 (1) dk (2) e-government (1) egészségügy (1) egyesült (2) egyesült királyság (2) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) ekd (1) elnökség (1) english (10) ensz (2) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (7) érdekérvényesítés (1) erzsébet (2) esemény (2) észtország (1) eu (34) eurobarometer (1) európai (2) eu elnökség (1) évvégi (4) exszabi (1) ezaminimum (9) e governance (1) facebook (2) fehér könyv (1) felcsút (2) felejtéshez való jog (1) fidesz (3) fizetések (1) flier (3) földbérlet (1) forgóajtó (1) fotó (1) franciaország (1) futball (1) garancsi istván (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) gruevszki (1) Grúzia (3) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (4) hacks hackers (1) hálapénz (2) hamburg (2) helsinki bizottság (1) heves (1) hillary clinton (1) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) honlap (1) honvédelmi (1) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idegenforgalom (1) igazságszolgáltatás (1) infografika (46) információszabadság (40) ingatlan (4) integritás (1) international (3) internet (4) internetpenetráció (1) IPI (1) izland (3) játék (1) jobbik (2) jogalkotás (13) k-monitor (9) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (15) kampányfinanszírozás (25) kdnp (1) KEHI (2) kenőpénz (1) képviselő (3) képzés (1) kerényi imre (1) királyság (2) költségvetés (6) konzultáció (1) kormányzati adatok (1) korrupció (26) korrupciós séta (2) közadatok (4) közbeszerzés (43) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (3) közgép (10) Közgép (2) közpénz (26) külföld (54) kultúra (3) k monitor (48) Lázár János (4) légifotó (1) leisztinger (7) lengyelország (4) libéria (1) liget (1) lmp (2) lobb (1) lobbi (8) macedónia (1) magánszektor (2) magyarország (48) mahir (2) MÁK (6) máv (2) media (2) média (7) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mészáros lőrinc (7) mezőgazdaság (10) microsoft (1) miniszterelnökség (3) minisztérium (2) mnb (2) MNV (2) mobilapp (3) modern városok (7) moldávia (2) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) NAIH (4) NAV (3) navalnij (3) NCTA (3) németország (6) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) népszavazás (1) nerhotel (3) new york (1) ngm (1) nhit (1) NIF (1) nkoh (2) nyerges (6) nyílt adat (1) nyílt kormányzás (19) obama (2) OGP (21) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (1) olaszország (1) olimpia (1) önkéntes (3) önkormányzat (31) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) orbán viktor (5) oroszország (9) országgyűlés (3) összeférhetetlenség (2) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) párbeszéd magyarországért (1) parlament (6) pártfinanszírozás (10) pártok (9) pénzmosás (1) per (5) politika (2) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (1) program (2) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (3) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (11) revolving door (1) right to know (1) rogán cecília (1) rokonok (1) rólunk (1) románia (2) rospil (1) sajtószabadság (5) sarka kata (1) school of data (2) siemens (1) simicska (18) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (7) strabag (1) sunlight (1) századvég (1) szerbia (2) szerzői jog (1) Szijjártó Péter (1) szlovénia (1) szólásszabadság (2) szponzoráció (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (12) tasz (11) térkép (11) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (4) trafikmutyi (2) transparency (4) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) ud (1) ügyészség (2) új nemzedék központ (1) ukrajna (1) uncac (2) unió (1) usa (18) usaid (1) utalvány (1) utazás (6) vagyonnyilatkozat (29) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (8) választások (11) vám (1) várhegyi (2) varsó (2) vasút (2) vesztegetés (6) vietnam (1) vizes vébé (2) vizuális (3) Voksmonitor (5) whistleblowing (14) wikileaks (4) workshop (2) young and partners (1) zambia (1) zmne (1) zrt. (1)

Városi konzultáció: Varsó példája itthon is követendő

MerényiM // 2019.11.08.

Címkék: varsó konzultáció lengyelország részvétel

A társadalmi konzultáció fontos eleme a demokratikus részvételnek, itthon azonban alig találkozhatunk vele lényeges döntések előkészítése során. A fogalom hallatán a nemzeti konzultáció derenghet fel, ám a valódi párbeszéd nem ilyen. Varsóban az önkormányzat rendeletben teremtett lehetőséget a főbb ügyek megvitatására: konzultációt nemcsak a politikai szereplők, de civilek és polgárok is kezdeményezhetnek, a folyamatban pedig bárki részt vehet. Azoknak a településeknek, akiket nemcsak a kampányban érdekel az emberek véleménye, ajánljuk figyelmébe a lengyel főváros példáját! Nekünk is van véleményünk a helyi közügyekről, a téma pedig az utcán hever.

 

1_5.png

 

Az önkormányzatiság arról szól, hogy a helyben meghozott szabályok, döntések, megtermelt közszolgáltatások minél inkább a lakosok igényeit szolgálják. Azt is joggal feltételezhetjük, hogy egy település lakói gyakran pontosan tisztában vannak a helyi közügyek, problémák természetével, hisz ezek tőlük karnyújtásnyira találhatók, nincs az a kormánytag vagy központi hatóság, aki náluk jobban tudná, mire van szükségük. Ha a városvezetés nem veszi figyelembe, kell-e a helyieknek az általa megálmodott presztízsberuházás, rövid úton megbukhat. De hogyan jut el az állampolgárok véleménye olyan formában a döntéshozókhoz, hogy azok valóban a helyiek akarata szerint dönthessenek? Nos, az itthon ismert "konzultáció" erre nem alkalmas eszköz, hiszen ott a politikusok eleve meghatároznak és priorizálnak egyes ügyeket, és ahhoz kérnek tömeges, nem is pontosan körvonalazható felhatalmazást. Varsó városában ezzel szemben egy sokkal szofisztikáltabb, demokratikusabb folyamatot intézményesítettek, ami ugyan (szemben pl. Gdansk hasonló gyakorlatával) nem bír közvetlen kötőerővel, de a döntéshozók számára így is rizikós nem figyelembe venni a konzultáció eredményét.

participatorybudgeting_lead.pngLengyelország nemcsak a konzultációban jár előttünk. A legtöbb lengyel nagyváros az elmúlt 10 évben elindította saját részvételi költségvetési folyamatát, amiről részletesen itt és itt írtunk. A lengyel modell lényege, hogy a városi büdzséből egy részt (0,5-2%) elkülönítenek, ennek felhasználására a lakosok tehetnek javaslatot és ők is szavaznak. Az eljárás olyan sikeres lett, hogy 2018-ban törvényt hoztak arról, hogy az ottani járási (powiat-) jogú városoknak be kell vezetniük és erre legalább költségvetésük fél százalékát elkülöníteniük. Varsóban is van részvételi költségvetés a teljes város és az egyes kerületek szintjén egy egységes folyamat működik.

A társadalmi egyeztetések rendjéről szóló lengyel kormányhatározat a magyarhoz igen hasonló lehetőségeket teremt a bevonásra: lakossági fórumokat, helyi népszavazást, civil egyeztető fórumokat, kötelező egyeztetést pl. környezeti hatásokkal járó beruházások esetében. Ezek azonban döntően tájékozódásra-tájékoztatásra szolgálnak, és miután nem bírnak kötelező erővel, gyakran eltántorítanak a társadalmi részvételtől, hiszen időt és energiát áldozva is csak egy látszatfolyamat részesei lehetnek a lakosok.

Varsóban 2013-ban ezeket a problémákat látva rendelkeztek a társadalmi konzultációk elindításáról. A részletes szabályozás (lengyelül itt) pontosan meghatározza a folyamat teljes menetét. A folyamatban mindenki részt vehet. A konzultációt már a döntéselőkészítés korai szakaszában le kell folytatni, tehát nem kész döntésekhez kérnek ezen keresztül felhatalmazást a város vezetői. A folyamatban részt vevők minden olyan információhoz hozzá kell hogy jussanak, amit a hivatal döntéshozói is megkapnak. A konzultáció során az alábbi eljárások alkalmazhatók:

  • nyílt fórumok a lakosok részvételével, melynek tartalmát jegyzőkönyv rögzíti (közmeghallgatás)
  • online és offline írásos javaslatok összegyűjtése
  • konzultációs pontok, workshopok
  • közvéleménykutatás, felmérések
  • konzultációs panelek (előre kiválasztott résztvevőkkel)
  • a konzultáció más formái is használhatók, ha azok összhangban vannak a lefektetett célokkal és mindenki számára nyitottak

 

Egy társadalmi konzultáció során ezen eszközök közül legalább kettőt igénybe kell venni. Konzultációt kell lebonyolítani bizonyos, előre meghatározott tárgykörökben, és akkor, ha az alábbiak közül azt valaki kezdeményezi. Látható, hogy a kezdeményezők köre igen tágra nyitja a kapukat a konzultációknak. 

  • Polgármester, képviselőtestület
  • Városi szintű konzultációnál 1000 lakos igénye
  • Ifjúsági tanács
  • Kerületi képviselőtestület
  • Kerületi ifjúsági tanács
  • 40 civil szervezet

 

Az indítványt követően a polgármester dönt a konzultáció megindításáról, ez Varsóban (szemben más lengyel városokkal) nem kötelező. 2019-ben különböző kezdeményezők összesen 6 indítványt tettek ki, ezek egyike az első varsói állampolgári tanács megszervezéséről (melynek témája a klímaváltozásra való felkészülés) be is lett fogadva és jelenleg is zajlik az állampolgári tanács előkészítése. Az állampolgári tanács módszertana szintén terjedőben van Lengyelországban, nem kis részben a júniusi konferenciánkon is felszólaló Marcin Gerwin munkásságának köszönhetően (a módszertan teljes egészében, angol nyelven itt olvasható). 

 

 

A konzultáció megszervezéséért a polgármester a felelős, ő készíti elő, mikor, hol és milyen módszertannak történjen meg a folyamat. A rendelet azonban előírja, hogy a konzultációnak legalább 3 hétig kell zajlania, és ezt követően 60 nappal a városnak ki kell adnia egy teljes körű riportot a folyamat eredményeiről. A szabályozás a dokumentum formai és tartalmi követelményeit is meghatározza. Ebben szerepel, ki a felelős a konzultáció lebonyolításáért, milyen tájékoztató kampány zajlott, milyen eseményeket és eszközöket használtak fel, részletesen leírja az összegyűjtött állampolgári véleményeket és tartalmazza a polgármester döntését azzal kapcsolatban, milyen lépéseket tesz a konzultáció eredményeként, és ezen döntés indoklását. Varsóban a konzultációk lebonyolításáért, ahogy a részvételi költségvetésért is a társadalmi kommunikáció főosztálya felel, de le van fektetve az is, más szervezeti egységeknek mi a felelősségi köre a folyamat során. Minden kerületben kineveznek egy konzultációs koordinátort, aki a helyi folyamatokért felel. A konzultációkkal kapcsolatban az önkormányzat egy külön weboldalt működtet: konsultacje.um.warszwa.pl.

 

Településfejlesztési koncepcióalkotás közösen

1_6.pngVarsóban az átfogó városfejlesztési terv megalkotását is konzultációs folyamat előzte meg, így az nem csak kiszerződött tanácsadók munkáját tükrözi, mint általában nálunk. Ez a dokumentum ott a kerületi fejlesztési tervek keretét is jelenti. A tervezet számos témában rögzít stratégiai elképzeléseket, úgy, mint a beépítés mértéke, a zöld felületek kialakítása, a tömegközlekedés, az épített örökség védelme, részletesen elemezve a meglévő helyzetet és javaslatokat téve. Varsó a 2006-ban megalkotott stratégiáját kívánta újra cserélni, lévén a feltételek, a város gyors növekedése és a törvényi előírások is ezt szükségessé tették. Ezen dokumentum megalkotásához a konzultációs szisztémától független helyi szabályozás szerint is kötelező konzultációt folytatni, előzetes és utólagos véleményezést is biztosítani kell és a megalkotás folyamatát szükség esetén meg kell ismételni (vö. a HÉSZ társadalmi egyeztetése itthon). A helyi civilek nyomására azonban nem csak e formális konzultációt folytatták le, de a tervezés egészét összekötötték egy városi konzultációs folyamattal, ami 2018 szeptember 13-a és 2019 január 9-e között zajlott le. A folyamat során az alábbi eszközöket vették igénybe:

  • Konzultációs pontok: minden kerületben és két városi szintű helyszínen összesen 20, 4 órás találkozó zajlott le. A gyűlések délután 4-kor kezdődtek, ami talán még így is túl korai volt a munkából érkezőknek. Emellett szombati napokon is tartottak konzultációs alkalmakat. A személyes konzultációk fontos kiegészítői az online eszközöknek, hiszen itt olyan csoportok is elérhetők, akik máshogyan nem. Másfelől viszont ezzel sokkal kevesebb embert lehet bevonni: a konzultációkon kb. 600 ember vett részt. A konzultációs pontok gyűlésein szakértők és szakértői anyagok is elérhetőek voltak a résztvevők számára.
  • Tervező gyűlések: a folyamat során két ilyen workshop-szerű eseményt szerveztek, összesen kb. 150 résztvevővel. A téma az volt, milyen egy jó szomszédság. A kiscsoportos brainstorming után a csoportok konkrét városi környékek esetein dolgoztak, arra a kérdésre keresve a választ, mik az adott környék erősségei, gyengeségei, és hogyan lehetne belőlük jó környéket, jó szomszédságot csinálni. A javaslatokat ezt követően annak mentén csoportosították, mi ebből a kerület és mi a város feladata. Ezen az eseményen is voltak szakértők, illetve semleges facilitátorok.
  • Nyilvános vitaesemény: a tervezésről szóló vitán részt vett a városfejlesztési és az építészeti főosztály vezetője és helyettese, valamint az akadémiai élet és a civil szféra képviselői.
  • Online térbeli kérdőív: A fentiekkel párhuzamosan a város egy internetes, térképes kérdőívet is létrehozott, ahol a kitöltők helyeket jelölhettek meg a válaszaikhoz (hol laksz? hová jársz gyakran? mi a kedvenc helyed? mit kéne megőrizni, építeni? hol látsz problémákat?). Az eszközt korábban, egy helyi ügyben már használta a város. A Heksagon (http://heksagon.org/) kérdőív a Bit by Bit által kifejlesztett Lopi Ask szoftvert használta (https://lopi.io/index.php/en/). Az eredményekből részletes riport készült ábrákkal, hőtérképekkel. A kérdőívet 16 ezren töltötték ki.

 

 A konzultáció célja az volt, hogy az állampolgári vélemények becsatornázásával néhány alternatív változatot hozzanak létre a városfejlesztési tervdokumentumhoz a korábban elkészült (ágazati szintű) stratégiai dokumentumok mentén. Ezt követi majd egy következő konzultáció, ami ezek között a javasolt változatok között dönt. A konzultáció fő témája a klímaváltozásra való felkészülés volt, ehhez az alábbi célokat, remélt eredményeket azonosították be: 

  • az agglomeralizálódás lefékezése, a városiasodás gazdasági, környezeti költségeinek csökkentése
  • szűrűbb városi szövet a meglévő infrastruktúra jobb kihasználásával
  • többfunkciós városi terek, városmagok amik lerövidítik az utazással töltött időt az iskoláig, közszolgáltatásokig, munkahelyig
  • a városi vízkincs és zöldfelület erősebb védelme

 

Ez jelentette a közös alapot a további, specifikusabb témákat érintő vitákhoz a konzultáció folyamatában. A folyamat elején fontos volt tájékoztatni a résztvevőket, hogy ez egy hosszas eljárás (a teljes ciklus a terv végleges megalkotásáig 30 hónap!), amitől nem várható azonnal eredmény. A konzultációt információs kampány kísérte: folyamatosan hirdették a konzultációs lehetőségeket a kerületekben, flyereken tájékoztatták a lakosságot, mi is az az átfogó városfejlesztési terv és mi a konzultáció célja. A konzultációról a helyi tömegközlekedési eszközökön, illetve a város legnagyobb napilapjában is jelentek meg információk. Emellett a közösségi médiában is népszerűsítették a konzultációs alkalmakon és a geo-kérdőív kitöltésében való részvételt. A kampány egy Urbańscy (Városi) nevű fiktív család története köré lett felépítve, olyan kérdések kapcsán, mint a városi hőszigetek vagy az agglomeráció terjedése.

2_1.jpgElsőként a résztvevők a hagyományos csatornákon (személyesen, levélben és online felületen) javaslatokat küldhettek az önkormányzatnak, ennek során 22 ezer javaslat érkezett be. Ezt követően indult be a konzultációs folyamat a fent említett eszközök használatával, ami megítélésünk szerint kiváló példa az önkormányzat proaktív részvételére a lakosság bevonása terén. Kimondható, hogy a lehető legtöbb lakos véleményének bevonása volt a cél. Üdvözlendő, hogy a tervezés minden lépésében történik bevonás, az azonban ma még kérdés, hogy ez a gondosság jellemzi-e majd az önkormányzatot a jelentés eredményeinek beépítése terén is. A terven jelenleg szakértők dolgoznak, akik beárazzák a lehetséges szcenáriókat. Ezt követően jöhet az ezeket összehasonlító újabb konzultáció, melynek nyomán létrejöhet a terv a városfejlesztés jövőbeli irányairól. Bár a folyamatnak vannak nyilvánvaló hiányosságai (l. alul), a tervezési folyamat inkluzivitását és átláthatóságát is jelentősen növelő, ráadásul innovációra is képes konzultációs szabályozás jó példa a magyar nagyvárosok számára is. (fotók: konsultacje.um.warszawa.pl)

 

rw_6-leszek-wi_niewski-744x1024.jpgA varsói esetet feldolgozó tanulmányuk írásakor megkérdezett Leszek Wiśniewski aktivista (Miasto jest Nasze) szerint örömteli, hogy a konzultáció során a városvezetés nem csak a rendeletben megszabott eszközöket használta, hanem újakkal is kísérletezett. Ez a törvényileg előírt konzultációnál jóval mélyebb folyamatot jelentett. A geokérdőív azért volt jó ötlet, mert az olyanokat is bevont a közös gondolkodásra, akik egy konzultációs eseményre nem mennének el (ez a lekérdezett szociológiai adatokból kiderült). Előrelépés volt az is, hogy a nyilvános eseményeken bemutatott anyagokat közzé is tették. Hiányzott azonban a konzultációs pontokon résztvevők lekérdezése, így nem tudni, mennyire képviselték a résztvevők a lakosság egészét. Hiba volt továbbá a kerülethatárokra építeni: a nagyobb kerületeknek több konzultációs pontot kellett volna létesíteni. 

Wiśniewski problémásnak tartja továbbá a végső jelentésben, hogy miként határolták le a terv hatálya alá tartozó és a máshová való javaslatokat, illetve az egyes indítványok jelentéstevő általi elbírálása nem követ világos szabályokat, így nincsen keretek közé szorítva, mi lesz az ellenvéleményekkel (pl. a városlakók és az agglomeráció érdekellentéteit illetően). Egyetlen nyilvános vita helyett egy egész sorozatot lett volna érdemes szervezni, különböző résztémákban, mivel így pl. a kultúra, örökségvédelem kimaradt a diskurzusból. A geokérdőív eredményeinek kerületi szinten összesített közlése sokszor elfed bizonyos összefüggéseket. Azoknál a kérdéseknél, hogy hol kellene és hol nem kellene fejleszteni, nem kértek indoklást, így sok háttér-információ homályban maradt. A végső eredmény ráadásul a fiatal, diplomás kitöltők erős felülreprezentáltságát tükrözte. Problémás továbbá, hogy a városfejlesztés dokumentumai továbbra is több honlapon szóródnak szét, illetve bizonyos alapvető nyilvántartások, adatok továbbra sem érhetők el a szakértők számára. Szakértőnk hiányolta továbbá a játékosabb, oktató jellegű elemeket a konzultáció során, ami egyben korlátot is jelent a bevonódásra. Persze mindez egy kísérlet kezdete, kérdés, hogy miként finomul a folyamat a jövőben.

 

Támogass minket, hogy átláthatóbb, részvételibb alapon működő önkormányzatokért lobbizhassunk!whatisgif.gif


1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://k.blog.hu/api/trackback/id/tr515296932

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.