háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

pokhalo_ado_2_b_kicsi.jpg

EU hírek

EU hírek

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Modern városok

Vagyonnyilatkozatok

English materials

legyel_az_onkentesunk.png

Facebook

Címkék

1% (2) 2014 (1) adatigénylés (32) adatok (40) adatozz okosan (21) adatsprint (3) adatvédelem (4) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (2) agrártámogatások (8) ajándék (1) alkotmánybíróság (3) alkotmányozás (1) állami szféra (4) állás (2) amsterdam (1) antikorrupció (29) anti korrupció (23) asp (3) átlátható (1) átláthatóság (144) atomenergia (1) atomerőmű (2) ausztria (1) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bíróság (1) bizottság (2) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (2) bulgária (1) bunda (1) cégek (1) cenzúra (3) ciklusértékelő (1) civilek (5) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) compr (3) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (5) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (2) direkt36 (1) dk (2) e-government (1) egészségügy (1) egyesült (2) egyesült királyság (1) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) elnökség (1) english (8) ensz (2) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (7) érdekérvényesítés (1) erzsébet (2) esemény (1) észtország (1) eu (30) eurobarometer (1) európai (2) eu elnökség (1) évvégi (3) exszabi (1) ezaminimum (6) e governance (1) facebook (1) fehér könyv (1) felcsút (2) felejtéshez való jog (1) fidesz (3) fizetések (1) flier (3) földbérlet (1) forgóajtó (1) fotó (1) franciaország (1) futball (1) garancsi istván (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) gruevszki (1) Grúzia (3) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (4) hacks hackers (1) hálapénz (1) hamburg (2) helsinki bizottság (1) heves (1) hillary clinton (1) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) honlap (1) honvédelmi (1) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idegenforgalom (1) igazságszolgáltatás (1) infografika (39) információszabadság (38) ingatlan (4) integritás (1) international (3) internet (4) internetpenetráció (1) IPI (1) izland (2) játék (1) jobbik (2) jogalkotás (13) k-monitor (5) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (10) kampányfinanszírozás (22) kdnp (1) KEHI (2) kenőpénz (1) képviselő (3) képzés (1) kerényi imre (1) királyság (2) költségvetés (4) kormányzati adatok (1) korrupció (25) korrupciós séta (2) közadatok (3) közbeszerzés (43) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (3) közgép (10) Közgép (2) közpénz (23) külföld (53) kultúra (3) k monitor (43) Lázár János (4) légifotó (1) leisztinger (6) lengyelország (2) libéria (1) liget (1) lmp (2) lobb (1) lobbi (7) macedónia (1) magánszektor (2) magyarország (41) mahir (2) MÁK (6) máv (2) media (2) média (7) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mészáros lőrinc (5) mezőgazdaság (8) microsoft (1) miniszterelnökség (2) minisztérium (2) mnb (2) MNV (2) mobilapp (3) modern városok (6) moldávia (2) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) NAIH (3) NAV (3) navalnij (3) NCTA (3) németország (4) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) népszavazás (1) nerhotel (2) new york (1) ngm (1) nhit (1) NIF (1) nkoh (1) nyerges (6) nyílt adat (1) nyílt kormányzás (18) obama (2) OGP (21) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (1) olaszország (1) olimpia (1) önkéntes (3) önkormányzat (22) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) orbán viktor (4) oroszország (9) országgyűlés (3) összeférhetetlenség (2) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) párbeszéd magyarországért (1) parlament (4) pártfinanszírozás (7) pártok (7) pénzmosás (1) per (5) politika (2) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (1) program (2) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (3) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (8) revolving door (1) right to know (1) rokonok (1) rólunk (1) románia (2) rospil (1) sajtószabadság (5) school of data (2) siemens (1) simicska (16) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (6) strabag (1) sunlight (1) századvég (1) szerbia (2) szerzői jog (1) Szijjártó Péter (1) szlovénia (1) szólásszabadság (2) szponzoráció (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (8) tasz (11) térkép (10) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (4) trafikmutyi (2) transparency (4) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) ud (1) ügyészség (2) új nemzedék központ (1) ukrajna (1) uncac (2) unió (1) usa (17) usaid (1) utalvány (1) utazás (6) vagyonnyilatkozat (27) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (8) választások (10) vám (1) várhegyi (2) varsó (1) vasút (2) vesztegetés (6) vietnam (1) vizes vébé (2) vizuális (3) Voksmonitor (2) whistleblowing (14) wikileaks (4) workshop (2) young and partners (1) zambia (1) zmne (1) zrt. (1)

Szia uram! - Tisztességes kézi vezérlés az állami szerveknél

MerényiM // 2018.09.24.

Címkék: integritás magyarország adatok infografika

Miközben Magyarországon rendszerszerű korrupció épült ki és informálisan szerveződő érdekcsoportok ejtették fogva és térítik el a közérdektől az állam működését, a közhivatalnokok egymás után hallgatják az előadásokat, képzéseket a tisztviselői éthoszról és a hivatásetikáról. Megnéztük, mennyire tartják magukat tisztességesen működőnek a nagyobb állami szervek. Van, aki nem igazán.

 .78102.jpg

fotó: Fortepan / Orbán György

 

A Magyar Állam számára az integritásirányítási rendszerek létrehozása jelenti a korrupció elleni küzdelem egyik fő irányát. Egy szervezeti integritása olyan "egészséges működésmódot jelent, amely lehetővé teszi, hogy a szervezet a ráruházott hatalmat és erőforrásokat a hivatalosan elfogadott és igazolt közérdek megvalósítására a demokratikus értékeknek és alapelveknek megfelelően és eredményesen használja". Bármilyen definíciót is adjunk, az integritás-koncepció a közigazgatás működésére utal, nem várható el tőle, hogy a magasabb szintű, politikai korrupció jelenségeit kezelő csodaszer legyen. Sajnos az állami vagyon és a közpénzekkel való gazdálkodás átláthatósága, a közérdekű bejelentők védelme, a közbeszerzési verseny tisztasága, az ellenőrző szervek függetlensége, a vagyonnyilatkozati rendszer komolysága hazánkban számos problémát vet fel. Így az integritásért tett erőfeszítések látszatcselekvésnek tűnnek a rendszerszerű korrupció miatt kiüresedő intézményes-állami működés romjai között. Az integritásszemlélet hitelességét olyan anomáliák ássák alá, mint mikor korrupcióellenes szemléletformálásra is egy haveri céget bíznak meg, versenykorlátozó feltételekkel.

Az integritás-szemlélet nemzetközileg is elterjedt, nem mondhatjuk tehát, hogy mindez csak és kizárólag a korrupció elleni látszattevékenység hazai bullshit-je volna. Az integritás elvei mentén a működési kockázatok jobban megismerhetők, mivel a kockázati tényezők felszínre kerülnek, így adott a lehetőség a problémák gyors, tudatos kezelésére már a keletkezés fázisában. Végeredményképpen ez hozzájárul a működésbe vetett közbizalom erősítéséhez. Az integritás-szemléleten alapuló kockázatkezelés egyik eleme egy, a hivatali szerv vezetője által elkészített integritásjelentés. Látni kell tehát, hogy a korrupciós kockázatokat, ahogy a belülről jövő korrupciós bejelentéseket is a szerv - nem feltétlenül a tisztázásban érdekelt - vezetője kell kezelje. A szervezeteknél ugyanakkor integritás tanácsadók is tevékenykednek, akik a Közszolgálati Egyetemen végeznek ilyen irányú képzést. Mivel az (amúgy a korrupcióellenes Patyomkin-világot gyönyörűen megjelenítő) állami oldalon több tucat ilyen jelentés érhető el a 2016-2017-es évekre, megnéztük, mennyire gondolják magukat kockázatosnak vagy éppen tisztességesnek a magyar állami szervek. A rendszer működtetésére milliárdokat költünk el apparátus, képzések, tananyag-fejlesztések formájában. Az alábbi ábrán az állami szervek 2016-os és 2017-es integritási pontszámai láthatók, mely azt tükrözik, milyen intézményes hiányosságokat ismernek be maguk a szervezetek is és ezen hogyan változtattak.

 

 

Az itt beazonosított kockázatokat évről évre új intézkedésekkel kezelik, ám a jelentések szerint ez gyakran kimerül abban, hogy képzéseket tartanak, bizottságokat hoznak létre vagy kitöltenek néhány új kérdőívet. A hét alszempont a következő (nem túl ambiciózus) teljesítéseket takarja:

  • Az integritásirányítási rendszer működése: van-e képzett integritás tanácsadó, aki a hivatal vezetőjének közvetlen irányítása alatt áll és kinevezéséhez a felettes szerv is hozzájárult? Közzé van-e téve belső felületen a tanácsadó elérhetősége.
  • A szervezet működtetése: SZMSZ, belső eljárások megléte, külső szakértők alkalmazásának feltételei, a gazdálkodás adatait nyilvánosan hozzáférhetővé teszi-e?
  • Szervezeti stratégia: van-e, szempont-e benne az integritás, részt vesz-e a szervezet az ÁSZ integritás felmérésében, stb.
  • Személyügyi menedzsment: munkaköri leírások, tisztességes pályázati rendszer, integritásképzések, 
  • Kockázatok: zajlik-e kockázatkezelési tervezés
  • Belső ellenőrzés: szervezeti folyamatoknál bizonyos összeférhetetlenségek kiküszöbölése, belső ellenőrzési standardok, stb.
  • Etikus és átlátható működés: etikai szabályzat, hivatásetikai esettanulmányok, közérdekű adatok közzététele, lobbisták fogadására belső szabályzat

 

Az integritásjelentések pontszámai arról nem adnak képet, ténylegesen van-e korrupcióveszély az egyes szervezeteknél. A magyar állam az elmúlt években látszatra egy erős állam képét mutatja, de a gyakorlatban számos szakigazgatási területen leépült az állami kontroll. Különböző engedélyeztetési eljárásokat (közbeszerzések, építkezések, műemlékvédelem, környezetvédelem) egyszerűen eseti döntésekkel megkerülnek, például úgy, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánítanak egyes a politikusok szívének kedves projekteket. Ezzel a magyar állam hatóságai pecsétnyomó szervvé silányulnak, a valódi döntések informális úton születnek, a korrupciós kockázat pedig megnő ha van integritásirányítás, ha nincs. A rendszer jelenleg fügefalevél, amivel a kormány a tényleges korrupcióellenes intézkedések hiányát és azt leplezi, hogy a kormány maga teremt önkényes döntéseivel az intézményeket kiüresítő kiskapukat. Hiába képzik a hivatalnokokat, tartják meg előadások sorát az integritásról, ha közben politikai vezetőik de facto parancsuralmi rendszert működtetnek, ahol néhány hatalmi központ privát érdeke felülírja a jogszabályi-etikai szempontokat. Jó példa erre, hogy a 2017-ben integritási rendszerét tekintve is tökutolsó Rogán Antal minisztériuma, a Miniszterelnöki Kabinetiroda, utolsó előtti az általa felügyelt Nemzeti Kommunikációs Hivatal. Utóbbi felügyeli a politikai irányvonalat számon kérve az összes többi szervezet kommunikációját, mutyis tendereken szerezve be a papíron tisztességesebb szervek helyett a kampányokat.

Persze a lista felsőbb részein sincs éppen minden rendben: a Pénzügyminisztérium (volt Nemzetgazdasági Minisztérium) ugyan pontszámát tekintve jobban teljesít, azonban ha átláthatóságról van szó, ők a legkekecebbek, ügyek sora tanúskodik arról, hogy mindent megtesznek a közpénzmozgások eltitkolásáért. A rendszerszerű korrupció világában erre ugyan nincs sok esély, de szigorúbb elvárásokkal, valódibb, az elszámoltathatóságot, nyilvánosságot jobban segítő szempontrendszerrel értelmet lehetne adni az integritásirányításnak. Ez a magas szintű politikai korrupcióval szembeni nagyobb immunitás mellett olyan, az ott dolgozók és a szolgáltatásokat igénybe vevők szempontjából kívánatos tartást tudna adni a hivataloknak, amiben mindenki nyomon tudja követni az ügyeit, a HR-kérdéseket transzparensen rendezik, önkényeskedés helyett mindenki tudja, miért felelős a munkahelyén stb. Ha sokat nem is, az itt feldolgozott számok azt mutatják, hogy fontos intézményeknél (Államkincstár, KLIK, ÁEEK, EMMI) alapkérdésekben sincs rend, sőt az sem biztos, hogy a minisztériumi-politikai fejesek ténylegesen hisznek az integritás kultúrájában, vagy szívük szerint együttműködő, lojális droidokként szeretnék látni az alájuk tartozó apparátusok munkatársait. Ha ugyanis a kézi vezérlés a cél, minek vacakolnának egy szervezetnél stratégiával, értékekkel, célokkal?

 

fokkin.gif


1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://k.blog.hu/api/trackback/id/tr714200551

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2018.09.24. 19:24:52

Az integritás-koncepcióban nem kellene kiemelni a törvényes működést?