háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

pokhalo_ado_2_b_kicsi.jpg

EU hírek

EU hírek

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Modern városok

English materials

legyel_az_onkentesunk.png

Facebook

Címkék

1% (3) 2014 (1) 2018 (1) adatigénylés (39) adatok (51) adatozz okosan (22) adatsprint (3) adatvédelem (4) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (3) agrártámogatások (10) ajándék (1) algoritmusok (1) alkotmánybíróság (3) alkotmányozás (1) állami szféra (4) állás (2) amsterdam (1) antikorrupció (33) anti korrupció (24) asp (3) ÁSZ (2) átlátható (1) átláthatóság (162) atomenergia (1) atomerőmű (2) ausztria (1) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bíróság (1) bizottság (2) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (3) bulgária (1) bunda (1) cégek (2) cenzúra (3) chile (1) chilecracia (1) ciklusértékelő (1) civilek (7) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) compr (4) conspiracy for democracy (2) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (6) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (3) direkt36 (1) dk (2) e-government (1) egészségügy (1) egyesült (2) egyesült királyság (2) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) ekd (1) elnökség (1) english (11) ensz (2) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (7) érdekérvényesítés (1) erzsébet (2) esemény (2) észtország (1) eu (34) eurobarometer (1) európai (2) eu elnökség (1) évvégi (4) exszabi (1) ezaminimum (10) e governance (1) facebook (2) fehér könyv (1) felcsút (2) felejtéshez való jog (1) fidesz (3) fizetések (1) flier (3) földbérlet (1) forgóajtó (1) fotó (1) franciaország (1) futball (1) garancsi istván (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) gruevszki (1) Grúzia (3) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (4) hacks hackers (1) hálapénz (2) hamburg (2) helsinki bizottság (1) heves (1) hillary clinton (1) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) honlap (1) honvédelmi (1) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idegenforgalom (1) igazságszolgáltatás (1) infografika (47) információszabadság (40) ingatlan (4) integritás (1) international (3) internet (4) internetpenetráció (1) IPI (1) izland (3) játék (1) jobbik (2) jogalkotás (13) k-monitor (10) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (16) kampányfinanszírozás (26) kdnp (1) KEHI (2) kenőpénz (1) képviselő (3) képzés (1) kerényi imre (1) királyság (2) költségvetés (6) konzultáció (1) kormányzati adatok (1) korrupció (26) korrupciós séta (2) közadatok (4) közbeszerzés (43) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (3) közgép (10) Közgép (2) közpénz (26) külföld (55) kultúra (3) k monitor (48) Lázár János (4) légifotó (1) leisztinger (7) lengyelország (4) libéria (1) liget (1) lmp (2) lobb (1) lobbi (8) macedónia (1) magánszektor (2) magyarország (49) mahir (2) MÁK (6) máv (2) media (2) média (8) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mészáros lőrinc (7) mezőgazdaság (10) microsoft (1) miniszterelnökség (3) minisztérium (2) mnb (2) MNV (2) mobilapp (3) modern városok (7) moldávia (2) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) NAIH (4) NAV (3) navalnij (3) NCTA (3) németország (6) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) népszavazás (1) nerhotel (3) new york (1) ngm (1) nhit (1) NIF (1) nkoh (2) nyerges (6) nyílt adat (1) nyílt kormányzás (19) obama (2) OGP (21) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (1) olaszország (1) olimpia (1) önkéntes (3) önkormányzat (32) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) orbán viktor (5) oroszország (9) országgyűlés (3) összeférhetetlenség (2) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) párbeszéd magyarországért (1) parlament (6) pártfinanszírozás (11) pártok (9) pénzmosás (1) per (5) politika (2) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (1) program (2) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (3) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (11) revolving door (1) right to know (1) rogán cecília (1) rokonok (1) rólunk (1) románia (2) rospil (1) sajtószabadság (5) sarka kata (1) school of data (2) siemens (1) simicska (18) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (7) strabag (1) sunlight (1) századvég (1) szerbia (2) szerzői jog (1) Szijjártó Péter (1) szlovénia (1) szólásszabadság (2) szponzoráció (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (12) tasz (11) térkép (11) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (4) trafikmutyi (2) transparency (4) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) ud (1) ügyészség (2) új nemzedék központ (1) ukrajna (1) uncac (2) unió (1) usa (18) usaid (1) utalvány (1) utazás (6) vagyonnyilatkozat (29) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (8) választások (11) vám (1) várhegyi (2) varsó (2) vasút (2) vesztegetés (6) vietnam (1) vizes vébé (2) vizuális (3) Voksmonitor (5) whistleblowing (14) wikileaks (4) workshop (2) young and partners (1) zambia (1) zmne (1) zrt. (1)

Dollármilliárdosaink a mezőgazdaságban is arattak

pite e // 2018.05.14.

Címkék: leisztinger agrártámogatások simicska infografika mészáros lőrinc flier

Hatodik éve dolgozzuk fel az agrártámogatások adatait, hogy a közvélemény is tájékozódhasson arról, kik Magyarország legnagyobb zöldbárói és hogyan alakulnak az erőviszonyok az agráriumban. A legtöbb támogatást kapó 10 százalék tavaly is elvitte az 560 milliárdos támogatási összeg bő háromnegyedét, a legzsírosabb nagygazdák a politikai-gazdasági széljárást kihasználandó a céghálójuk toldozásával-foldozásával próbáltak minél nagyobb részt kihasítani a 2015 óta csökkenő uniós agrárkasszából. Zöldbáróink ügyesen matekoztak: a nagybirtokosokat eddig leginkább hizlaló területalapú támogatások visszaszorulása ellenére alig csökkent az általuk felmarkolt támogatások végösszege. Bemutatjuk, hogy néznek ki a Csányinak, Mészárosnak, Leisztingernek és társaiknak tejelő agrárbirodalmak, amelyek milliárdos tulajdonosait a támogatási rendszer tovább gazdagítja.

 

agrar4_1.jpg

 



A Közös Agrárpolitika keretei között Magyarország hívja le Brüsszeltől az egyik legnagyobb támogatási csomagot. A magyar részarány a teljes agrárköltségvetésében 3,19 százalék, a hazai mezőgazdaság kibocsátása azonban csak 2,1 százaléka az EU-nak. A teljes feldolgozott támogatási összeg ugyan 2015 óta csökken, de a hazánkra nézve kedvező elosztási rendszert egyelőre nem forgatták fel, így tavaly is jelentős összeget, összesen 561 miliárd 211 millió forintot osztottak ki a 2016-ra kifizetett 642 milliárd 766 millió forint helyett (12,7 százalékos csökkenés). A legnagyobb összeget területalapú támogatásként (SAPS) fizették ki (158 milliárd 296 millió forint). Az Unió célja ennek átterelése más, teljesítményalapú jogcímekre, így ma már ez 1200 hektár felett nem is jár. 2017-ben egy hektár után 32.110 forintot utaltak (ami közel megegyezik az egy évvel korábbi összeggel). Összességében nem sokkal kevesebbet, 124 milliárd 456 millió forintot fizettek ki ugyanakkor a környezetterhelés csökkentése után járó zöldítés jogcímén, ami valamelyest kompenzálta a nagy földbirtokosokat. A hektáronként kb. 25.000 forintos (2016-ban még 17.559) támogatásnak ugyanis nincs területnagyságra vonatkozó korlátja, így ez is utal a földbirtokok méretére.

Korábbi elemzéseinkben a területalapú kifizetésekre fókuszáltunk, ebből ugyanis közvetetten megbecsülhető volt, melyik nagygazda mekkora földterületet birtokol. Mivel a rendszer komplexebbé vált, érdemes átfogóan feltárnunk az arányokat. Az agrártámogatás ugyan alig függ a döntéshozók önkényétől, de nem jutalom, célja van. Nagy kérdés, hogy a támogatások jövőbeni csökkenéséig hogyan gazdálkodunk ezzel az összeggel, mennyire versenyképes agráriumot hozunk létre. Ha ugyanis a jelenlegi trendek folytatódnak, a GKI elemzése szerint egy sebezhető, az időjárásnak és a klímaváltozásnak versenytársainknál jobban kitett, foglalkoztatási teljesítményében is gyengén teljesítő mezőgazdaságunk lesz. Ezzel elszalasztjuk a ziccert, amit ezek a hatalmas összegek jelenthetnének a vidék Magyarországának. Akik viszont kétségtelenül a nyertesei a folyamatoknak, azok a támogatási rendszer legnagyobb haszonélvezői, köztük az elmúlt évek vitatott földpályázatainak és földprivatizációinak nyertesei. Utóbbiak pontosabb feltérképezéséhez ajánljuk az Átlátszó kitűnő térképét. Ezek a tendenciák a birtokkoncentrációt növelték és olyan politika-közeli klienseket juttattak többletjövedelemhez (akár a földforgalmi törvényben szereplő 300 hektáros birtokméretnél nagyobb földterületek révén), akiket vélhetően nem a gazdaságuk fejlesztése, hanem spekulatív célok mozgattak. A támogatási összeg jelentős része a korábbi évekhez hasonlóan 2017-ben is a legtöbbet kapó tized tagjaihoz került. A látványos aránytalanság fő oka a támogatási rendszer működése mellett a növekvő, állami eszközökkel is erősített birtokkoncentráció és a politikailag is befolyásos nagytőkések szektorbeli jelenléte lehet. 

 

 ∰

 

A következőkben bemutatjuk a legnagyobb támogatási összegeket bezsebelő cégcsoportokat. A csúszka segítségével összehasonlíthatod a hálókat és az összegeket a 2016-os eredményekkel.

 

Csányi Sándor - 4,062 milliárd forint

Miközben az összes támogatás 12,7 százalékkal csökkent, Csányi agártámogatásai jelentősen növekedtek: a tavalyi 3 milliárdról 4 milliárd fölé. Ennek oka, hogy hogy júniusban a Bonafarm megvette a Mádl Istvánhoz tartozó cégcsoport, a pápai Agro-Invest Kft. javát (ami az egykor privatizált állami nagygazdaságok egyike volt). A Dalmandi MG Zrt. 200 millióval többet kapott, de ennek forrása nem a területalapú vagy zöldítési támogatás, így nem jelzi a földterület növekedését, ugyanez a helyzet Csányi feleségének érdekeltségeivel is. Csányi ezzel ellépett a többi zöldbárótól és egyértelműen a magyar mezőgazdaság legnagyobb ura lett, aki régiós szinten (pl. Horvátországban) is tényezővé válhat. Csányi folyamatosan keresi a lehetőséget, amihez minden támogatást meg is kap: ellenlábasa, a Nitrogénművekes Bige László terepén, a műtrágyagyártásban is labdába rúgna és épp a napokban reppent fel a hír, hogy megveszi a szentesi Hungeritet, ami családi cégből lett 12,6 milliárd forintos értékű, jelentős baromfifeldolgozó üzem. A baromfiiparba való beszállás azért is lehet ésszerű Magyarország egyik leggazdagabb embere számára, mert a sertéspestis súlyosan érintheti Csányi nemrég átadott gigavágóhídját és a húsexportot.

 

Simicska Lajos - 2,469 milliárd forint

Nyerges Zsolt távozott Simicska agrárcégének éléről, a Mezort Zrt. új igazgatója pedig a volt NAV-os Vida Ildikó lett. Az egykori Fidesz-oligarcha cégei közül egyedül a Szombathelyi Tangazdaság Zrt. kapott több támogatást, mint 2016-ban - összesen 557,2 millió forintot -, ez jelentős cégen belüli bővülésre utal. A legnagyobb csapást a Sárvári Mezőgazdasági Zrt. szenvedte el, melynek 2016-ban még majdnem 700 millió forint támogatás jutott, 2017-ben viszont már csak 469 millió. Tavaly arról számoltunk be, hogy a mamutokból álló céghálót kiemelten rosszul érinti, hogy az EU maximalizálta a legnagyobb birtokméret után járó területalapú támogatást. A Simicska-cégek azonban olcsón megúszták, a párhuzamosan bevezetett (szintén megművelt föld alapján járó) zöldítési támogatás jobb kihasználása miatt tavaly nem estek vissza, de 2017-ben ez már nem tudta ellensúlyozni a támogatások csökkenését és átstrukturálódását. 2016-ban még 787 millió forintot gyűjtött be az oligarcha, 2017-ben már csak 573 millió támogatást kapott zöldítésből. Csányival ellentétben Simicska 116 millióval kevesebb támogatást kapott tavaly (4,5 százalékos csökkenés). Ez a kassza szűkülésével és Simicska kegyvesztésével együtt meglepően jó teljesítmény az oligarcha agrárbirodalmától. Simicska évtizedekre nyert földhasználati jogot, vannak szerződései, amelyek 2051-ig élnek, így a politikának hátat fordító egykori fideszes pénztárnok agrárérdekeltsége még sokáig ott lehet a legjelentősebbek között.

 

GSD - 1,356 milliárd forint

Az ezredfordulón privatizált piszkos tizenkettőből csípett el egy céget a német Helmut Gsuk is, így betonozva be magát a legnagyobb magyarországi agrárbárók közé. Gsuk és magyar üzlettársa, Dorogi Árpád (2014-ig Zsira polgármestere) közös cégcsoportja a tavalyi évben úgy lett a harmadik legnagyobb támogatott, hogy a támogatási összegük 252 millióval csökkent. A céghálóban is változás történt: 2017 novembere óta a GSD Agrárprodukt már nem tulajdonosa a benkeházai GSD Pig-nek, 2018 januárjában pedig a Robigus Kft. egyedüli tulajdonosa Aschenbrenner-Frank Judit Mária lett.

 

Hunland - 1,29 milliárd forint

18hunland.png

Pest megyei Bugyi határában a rendszerváltás óta gazdálkodó holland vállalkozó, Joseph Henri Peter Sevrien Janssen 2016-ra indult be igazán, amikor a földárveréseken ő és környezete 269 hektárt szerzett meg, több mint 624 millió forintért. Miközben a kormány továbbra is a külföldi gazdálkodókkal szemben a magyar gazdák segítéséről beszél, Janssenék cégcsoportja szárnyal: tavaly közel 1,3 milliárd forintnyi agrártámogatást nyert el (döntően nem területalapon). Janssenék beágyazottságát segítheti, hogy érdekeltségük Szijjártó Péter külügyminiszter futballcsapatának egyik legnagylelkűbb támogatója, de ezen felül TAO-znak is. A HUNLAND egy világszerte aktív, hollandiai és magyarországi gyökerekkel rendelkező multinacionális vállalat, amit az ország 100 legértékesebb vállalata között tartanak számon. Úgy látszik, az importra dolgozó, százmilliárdos árbevételű állattenyésztő multinak a magyar agrártámogatási rendszer is kedvez. Ha valaki csak az agrárkormányzat nyilatkozatait olvassa, nehezen képzelné, hogy egy külföldi tulajdonosi kör is ott van az agrártámogatások 10 legnagyobb hazai haszonélvezője között.

 

Bódi család - 1,211 milliárd forint

A Hajdúnánás Tedej uradalmat irányító Bódi család kerek félmilliárd forinttal kevesebb agrártámogatásra volt jogosult, mint az előző évben. Ez arányaiban nagyobb csökkenés, mint amennyivel a kassza zsugorodott. A csökkenés inkább Bódi Lászlóék ágát érintette, Bódi Jenőék ágán rendre növekedtek a (területalapú) támogatások. Ők vélhetően vagy bevásárolhattak a kelet-magyarországi termőföldekből, vagy a céghálón belül történt átcsoportosítás a kisebb cégekből álló, a földalapú támogatásokat jobban kihasználni képes ág irányába. A korábbi állami gazdaságból lett nagyvállalatról, a tedeji Tedejről itt olvasható egy érdekes riport.

 

Mészáros Lőrinc és családja - 1,168 milliárd forint

Csányi mellett a labdarúgó stadionok VIP-szektorainak egy másik gyakori vendége, az Orbán Viktor segedelmével dollármilliárdossá avanzsált Mészáros Lőrinc és családja is növelni tudta agrártámogatási részesedését a tavalyi évben. 2016-ra vonatkozóan még csak 525 millió támogatást tudtunk a cégeihez kötni, de már tavalyi elemzésünkben is jeleztük, hogy idén Mészáros az élbolyban lesz, mivel több nagy agrárcéget is megszerzett (Csabatáj, Hidasháti, Dereszla, Kunhalom). A Kunhalomból időközben gyanús körülmények között kiszáll (májusig volt az övé, a cég novemberben felszámolás alá került). Ezen kívül még két új, agrártámogatást is fialó cég került a felcsúti oligarchához a Búzakalász 66-on keresztül: a Tihany-Vin és a Fénykalász-Ker. Ezzel kijelenthető, hogy a nagyok közül Csányi mellett Mészáros agrárbirodalma tudta érdemben növelni támogatásait. Mészáros villámgyors gazdagodásáról átfogó képet ad a K-Monitor adatbázisa róla szóló aktájából.

 

Leisztinger Tamás - 1,14 milliárd forint

2017-ben is folytatódott a zuhanás Leisztinger Tamás cégcsoportja számra. Az oligarcha úgy látszik, nem csak az idegenforgalomban kényszerült pozíciói feladására. Két éve még a legnagyobb összeget begyűjtő agrároligarchaként szerepelt listánkon, mostanra már Mészáros Lőrinc is befogta. Ennek okát már tavalyi elemzésünk megjelenésekor tudni lehetett: Leisztinger több agrárcéget a felcsúti Flier Jánosnak adott el. 2017-ben folytatódtak az eladások, Leisztingerék túladtak az Alcsiszigeti Zrt.-n és a Mester-Agro Zrt.-n. Mindkettő a mezőtúri Bihari Gábor Lajoshoz került, aki így bőven 800 millió feletti éves agrártámogatásra számíthat és lassan felválthatja a miskolci focicsapat tulajdonosát listánkon. Leisztinger céghálóján belül is nagy volt a mozgolódás, ami arra is utalhat, hogy a megmaradt érdekeltségeit is értékesíteni fogja. A Forrás és Studio-V év közben átkerültek Leisztinger édesanyjához, majd év végén az Arago Zrt. alá. A cégbirodalomban a Komáromi MG Zrt. körül Marczali Gábor vezetésével új kör jött létre. Érdekesség, hogy ez egy olyan céget is felvásárolt (Agrorum Kft.), ami Csányi Fiorács Kft.-jével azonos címre van bejegyezve. Az átszervezések következtében a cégháló hierarchikusabb szerkezetet mutat, melyből a mama, Oláh Zsuzsanna és a Tüttő Kata kikerültek. Ugyan a változások további eladásokra utalnak, a korábban MSZP-közeliként elkönyvelt Leisztinger sokat harcol azért, hogy legalább a "tiltottból" a "tűrt" kategóriába bekerüljön: támogatja a miskolci mellett az egri és salgótarjáni focit, miskolci jégkorongot és újabban a kézilabdát is. Nem is minden eredmény nélkül.

 

Szabó Miklós - 953 millió forint

szabo-miklos.png

Még egy Forbes milliárdos, a leggazdagabb debreceni, Szabó Miklós is listánkra került. Két Szabóhoz köthető cég támogatási összegét tudtuk beazonosítani, a Ceredvölgye Kft. 43,9 millió, a Tranzit-Ker Zrt. 908,9 millió forintot kapott. Szabó agrárbirodalma kakukktojás, mivel területalapon, az uniós kasszából elenyésző összeget kapott! A támogatás döntő része, 833 millió forint a nemzeti költségvetésből érkező baromfi állatjóléti támogatás. Ennek célja, hogy megtérítsék azok többletkiadásait, akik az előírtaknál jobb tartási, szállítási körülményeket biztosítanak az állatoknak. A baromfi-tenyésztéssel és -kereskedelemmel foglalkozó Tranzit-Ker alapítója 2014 óta Debrecen díszpolgára. Cégeit már fia, Szabó Ákos vezeti. A Tranzit jövőre nagyot ugorhat előre rangsorunkban, ugyanis a GVH engedélyezte a szintén baromfiágazatban érdekelt nyírbátori Bátortrade Kft., illetve több más, vele szorosan együttműködő baromfiágazati vállalkozás telepeinek, vágóhídjának és eszközeinek felvásárlását. A Bátortrade 659 millió forint támogatást kapott tavaly. (Fotó: Kőhalmi Péter)

 

Claessens család - 831 millió forint

claessens2.png

A belga származású Peter Claessens már magyar állampolgár és beszél is magyarul. Öt rokonával 770 hektár földet vásárolt az állami árverésén. Somogy megyei agrárbirodalmuk története azonban 1995-ben kezdődött egy állami gazdaság felvásárlásával. Claessensék tavaly 831 millió forint agrártámogatásra voltak jogosultak, főként a somogyszobi CLAESSENS Kft. és Agrár Kft. révén. Ebből 170 millió területalapon, 176 millió zöldítés címén került a cégcsoporthoz. A család 62. a leggazdagabb magyarok listáján, nemrég pedig 4 milliárdos beruházással hazánk egyik legnagyobb sertéshizlaldájának felépítésébe fogtak. (Fotó: claessenes-group.eu)

 

Flier család - 782 millió forint

A felcsúti Flier család számított a tavalyi elemzésünk legnagyobb nyertesének. Flier János  - aki a hírek szerint Orbán Viktor feleségének, Lévai Anikónak a földjeit is kezeli -, öt korábbi Leisztinger-cég megszerzésével gazdagította akkor portfólióját. A főképp Fejér megyei földeket birtokló "-major" társaságok Garancsi Istvánon át jutottak Flierhez. A 2016-os 860 milliós támogatási összeg (amiből az egykori Leisztinger-cégek 700 milliót hoztak) tavaly 80 millióval apadt, új cég a hálóban nem jelent meg. Flierékről itt olvashatsz bővebben.

 

Helmeczyné dr. Pál Gabriella - 748 millió forint

hne_pal_gabriella.jpgDr. Helmeczyné dr. Pál Gabriella annak a Helmeczy Lászlónak a felesége, aki a Kósa 1300 milliárdos öröksége ügyében a csalással gyanúsított Szabó Gábornét védi ügyvédként. Helmeczy volt már fideszes, együttes, idén a DK egyéni jelöltje volt, de felesége is baloldali jelölt volt 4 éve. A Pál Gabriellához köthető tejipari cégek legalább 748 millió Ft agrártámogatást zsebeltek be tavaly, ebből 130 millió volt területalapú vagy zöldítés. A céghálóból százmilliós támogatási összegre volt jogosult az Ibránytej Kft., a Farmtej Kft. és a ígéretes nevű Zöld Bárók Kft. (Fotó: farmtej.hu)

 

Bihari Gábor Lajos - 733 millió forint

bihari.png

Tavaly nőtt nagyra a mezőtúri gazdálkodóhoz köthető cégcsoport, miután megszerezett Leisztingertől két nagy agrárcéget. Az Alcsiszigeti Zrt. és a a Mester-Agro Zrt. mellett Bihari Gábor Lajos és Lajosné, az Agrofriz Kft., a Túrtő Bt. és az Agro-HÉK Kft. tartozik a hálóhoz, mely összesen 733,6 millió forint támogatást vehetett fel. Bihari esetében szakmai megnyilatkozásokat találtunk, politikai kötődésnek nem láttuk nyomát. (Fotó: MTI)

 

+1 Andrej Babiš - 320 millió forint


18babi.pngKiterjedt magyarországi agrárérdekeltségekkel rendelkezik a cseh miniszterelnök, Andrej Babiš, aki a második leggazdagabb ember Csehországban. Az Agroferten keresztül Babišé a 80 milliárd feletti árbevételű bábolnai IKR, mely az érdekeltségébe tartozó cégeken keresztül 320 milliónyi agrártámogatást kasszírozott tavaly. Ebből a területalapú támogatás volt 160,3 millió forint, zöldítésre pedig 95 millió jutott a cseh politikus cégeinek. Csányi KITE-je mögött az IKR a második legnagyobb agrárintegrátor hazánkban. Babišé ezek mellett a közismert győri cég, a tartóskenyereket előállító Ceres is.

 

 ∰

 

Összegzésképpen elmondható, tanulságos látni, hogyan alakította át a kormány birtokpolitikája az erőviszonyokat az elmúlt években, hogyan került két, a miniszterelnökhöz köthető felcsúti család (Mészáros és Flier) az ország legnagyobb agrárbárói közé - és nem ők az egyedüli új belépők!. A kormányközeli szereplők komoly pozíciókat szereztek, de a 2010 előtti időszak zöldbárói is ott ülnek az asztalnál. Noha Lázár visszalépése és Fazekas menesztése változásokat hozhat az agrárpolitikában, az itt bemutatott nagykutyák befolyása és ereje garancia a nagybirtok uralmának megmaradására a magyar agráriumban. Az agrármarketing kiszervezése a béna kacsa kereskedőházak alól pedig még inkább felértékelheti a megszerzett pozíciókat, újabb lehetőséget ad a nagyoknak támogatások megkaparintására. 

Az uniós agrártámogatások elosztása mindenhol aránytalan, de a magyar felső tized 78 százalékos részesedése tényleg nehezen magyarázható. Sajnos a választási kampányban kevés szó esett a mezőgazdaságról, pedig bizonyára lett volna kereslet olyan politikusokra, akik a helyi gazdálkodók javára alakítanák át a jelenlegi, nagyokat helyzetbe hozó rendszert. Nem megváltoztathatatlan adottság, hogy csak a nagyok lehetnek sikeresek a külpiacokon, az egymással összekapaszkodó, szövetkezetekbe tömörülő kicsik nem, de környezeti, foglalkoztatási szempontok is szólhatnak a támogatások arányosabbá tétele mellett. A nagy gazdák azonban ott sündörögnek ("kávéznak") a politika körül, így nem meglepő, hogy a rendszer nem változik meg a kárukra. Miközben a magyar mezőgazdaság elemi érdeke, hogy 2020 után is érkezzenek támogatások az uniós kasszából, az már kevésbé egyértelmű, az-e az egyetlen üdvözítő út, ha ez a pénz továbbra is a forráshiányosnak éppen nem nevezhető, milliárdos keveseket, és kiváltképp hazánk két dollármilliárdosát segíti. 

 

Van egy tipped? Hibát találtál? Jelezd itt: info@k-monitor.hu

 

Támogatásotok és egyszázalékos felajánlásaitok nélkül nem tudnánk ilyen és ehhez hasonló elemzéseket készíteni. Segítsetek minket, hogy utána járhassunk, hogyan költik a közpénzeket Magyarországon! Munkánkról itt tájékozódhattok.

 

kozpenzekre_vilagitunk_2.png


6 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://k.blog.hu/api/trackback/id/tr7113678198

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Magyar ember ne viseljen baseball sapkát 2018.05.14. 13:16:44

Helyes, orulok hogy a miniszterelmnok ur programja jol halad.

Visceroid 2018.05.14. 13:30:29

@Magyar ember ne viseljen baseball sapkát: +1 Nagyon fontos, hogy miniszterelnök Úr és családja (meg persze népes haveri köre) jól éljen, lehetőleg az átlag-gazda kárára, mert különben még elbízná itt magát a nép, és mi lenne akkor!

Magyar ember ne viseljen baseball sapkát 2018.05.14. 14:08:53

@Visceroid: Az atlag gazda is imadja a Miniszterelnok Urat, s akarhany szarkevero lippsit a Dunaba lone a csaladja joleteert.

Kánikula 2018.05.14. 15:05:20

@Magyar ember ne viseljen baseball sapkát: mikor beszéltél utoljára átlag gazdával? Az egy dolog, hogy behúzzák a fideszre az ikszet, az, hogy tömeggyilkosok lennének hektárankénti párszázezerért az csak a te fejedben létezik.

max a vetés fehérítőt meg a gyomot írtják.

a lippsi szót sem hallod tőlük gyakran, inkább az időjárásra szoktak panaszkodni, meg, hogy a nyulak megeszik a frissen kelt napraforgót.

konrada 2018.05.14. 15:13:45

...mivel vörös bárók is vannak a felsoroltak között, valószínűleg nem arról szól, hogy megerőszakolta a fityesz a támogatást, hogy a brancsukat etesse, inkább tűnik úgy, hogy az EU-s szabályzás lehet a hibás, mert azok tudnak abból nagyobbat szakítani, akik megfelelő koncentrációaval ügyesebben tudnak arra rárepülni...

Brix 2018.05.14. 15:25:39

Közben vidéken- különösen az Alföld kistelepülèsi tèrsègeiben- semmi sem változott a rendszerváltozás óta: ugyanaz a nyomor, remènytelenség, mint 30 ève...A hatalomnak nem cèlja, az erőforrások arányosabb elosztása, mert a 2vh előtti állapotokat idéző földesúr-cseléd, feudális függőségi viszony kitűnően működik...Az èrtelmesebbje már règen elmenekült, csak a tanulatlanok ès a nyugdíjasok maradtak vidéken, akiknek megfelel a rendszer által biztosított alamizsna...