háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

pokhalo_ado_2_b_kicsi.jpg

EU hírek

EU hírek

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Modern városok

Vagyonnyilatkozatok

English materials

legyel_az_onkentesunk.png

Facebook

Címkék

1% (3) 2014 (1) 2018 (1) adatigénylés (38) adatok (46) adatozz okosan (22) adatsprint (3) adatvédelem (4) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (3) agrártámogatások (8) ajándék (1) algoritmusok (1) alkotmánybíróság (3) alkotmányozás (1) állami szféra (4) állás (2) amsterdam (1) antikorrupció (31) anti korrupció (24) asp (3) ÁSZ (1) átlátható (1) átláthatóság (154) atomenergia (1) atomerőmű (2) ausztria (1) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bíróság (1) bizottság (2) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (2) bulgária (1) bunda (1) cégek (2) cenzúra (3) ciklusértékelő (1) civilek (6) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) compr (4) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (5) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (2) direkt36 (1) dk (2) e-government (1) egészségügy (1) egyesült (2) egyesült királyság (2) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) ekd (1) elnökség (1) english (8) ensz (2) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (7) érdekérvényesítés (1) erzsébet (2) esemény (2) észtország (1) eu (33) eurobarometer (1) európai (2) eu elnökség (1) évvégi (4) exszabi (1) ezaminimum (6) e governance (1) facebook (1) fehér könyv (1) felcsút (2) felejtéshez való jog (1) fidesz (3) fizetések (1) flier (3) földbérlet (1) forgóajtó (1) fotó (1) franciaország (1) futball (1) garancsi istván (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) gruevszki (1) Grúzia (3) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (4) hacks hackers (1) hálapénz (2) hamburg (2) helsinki bizottság (1) heves (1) hillary clinton (1) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) honlap (1) honvédelmi (1) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idegenforgalom (1) igazságszolgáltatás (1) infografika (42) információszabadság (40) ingatlan (4) integritás (1) international (3) internet (4) internetpenetráció (1) IPI (1) izland (3) játék (1) jobbik (2) jogalkotás (13) k-monitor (8) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (12) kampányfinanszírozás (24) kdnp (1) KEHI (2) kenőpénz (1) képviselő (3) képzés (1) kerényi imre (1) királyság (2) költségvetés (6) kormányzati adatok (1) korrupció (26) korrupciós séta (2) közadatok (4) közbeszerzés (43) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (3) Közgép (2) közgép (10) közpénz (26) külföld (54) kultúra (3) k monitor (48) Lázár János (4) légifotó (1) leisztinger (6) lengyelország (3) libéria (1) liget (1) lmp (2) lobb (1) lobbi (8) macedónia (1) magánszektor (2) magyarország (46) mahir (2) MÁK (6) máv (2) média (7) media (2) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mészáros lőrinc (5) mezőgazdaság (8) microsoft (1) miniszterelnökség (3) minisztérium (2) mnb (2) MNV (2) mobilapp (3) modern városok (7) moldávia (2) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) NAIH (4) NAV (3) navalnij (3) NCTA (3) németország (6) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) népszavazás (1) nerhotel (3) new york (1) ngm (1) nhit (1) NIF (1) nkoh (1) nyerges (6) nyílt adat (1) nyílt kormányzás (18) obama (2) OGP (21) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (1) olaszország (1) olimpia (1) önkéntes (4) önkormányzat (26) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) orbán viktor (4) oroszország (9) országgyűlés (3) összeférhetetlenség (2) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) párbeszéd magyarországért (1) parlament (6) pártfinanszírozás (9) pártok (9) pénzmosás (1) per (5) politika (2) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (1) program (2) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (3) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (9) revolving door (1) right to know (1) rokonok (1) rólunk (1) románia (2) rospil (1) sajtószabadság (5) school of data (2) siemens (1) simicska (16) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (6) strabag (1) sunlight (1) századvég (1) szerbia (2) szerzői jog (1) Szijjártó Péter (1) szlovénia (1) szólásszabadság (2) szponzoráció (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (10) tasz (11) térkép (11) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (4) trafikmutyi (2) transparency (4) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) ud (1) ügyészség (2) új nemzedék központ (1) ukrajna (1) uncac (2) unió (1) usa (18) usaid (1) utalvány (1) utazás (6) vagyonnyilatkozat (28) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (8) választások (10) vám (1) várhegyi (2) varsó (1) vasút (2) vesztegetés (6) vietnam (1) vizes vébé (2) vizuális (3) Voksmonitor (3) whistleblowing (14) wikileaks (4) workshop (2) young and partners (1) zambia (1) zmne (1) zrt. (1)

Hogyan csinálj részvételi költségvetést?

MerényiM // 2017.04.25.

Címkék: önkormányzat költségvetés részvétel

A helyi politikáról azt tartják, hogy a demokrácia iskolája, lévén olyan ügyekkel foglalkozik, ami karnyújtásnyira van az állampolgároktól, ezért lehetőséget ad a közéletben való aktívabb részvételre. Itthon az elmúlt években fokozatosan leépült az önkormányzatiság. Az egyik kérdés: miért hagytuk? A másik: hogyan lehetne tartalommal megtölteni, milyen eszközökkel támogatható az önkormányzó társadalmi részvétel helyi szinten? Az utóbbira alapvetően két irány kínálkozik: a nyílt adatokra alapuló, innovatív, szektorközi együttműködések, illetve a részvételi tervezés mélyítése, az állampolgári kezdeményezések, vélemények bevonása a helyi döntéshozatalba. Utóbbiról jelentetett meg az Engineroom egy hasznos kézikönyvet esettanulmányokkal, ezt szemlézzük.

participatorybudgeting_lead.png

A részvételi költségvetés egy olyan döntéshozatali mechanizmus, amiben az állampolgárok közösen dönthetnek közpénzek felhasználásáról. Lehetővé teszi, hogy az adófizetők együtt döntsenek a közhatalommal a költségvetéssel kapcsolatos kérdésekben. Szeretnénk bemutatni a modellben rejlő lehetőségeket és kihívásokat annak reményében, hogy a önkormányzati szinten még 2019 előtt egyre több helyen indulhassanak el itthon is ilyen kezdeményezések. Ezekben az innovatív formákban fényévekkel vagyunk lemaradva például Lengyelországtól, noha ezek az eljárások valószínűleg a helyi politika iránti bizalmat erősítve politikailag is kifizetődő kísérletek lennének. Ráadásul nem a nulláról kell indulni, számtalan dokumentált tapasztalat áll rendelkezésre.

Az első modern részvételi költségvetés 1989-ből, Brazíliából, Porto Alegre városából származik. Az ottani Munkáspárt kampányában fontos szerepet kapott a demokratikus részvétel és a kiadások átszervezése, így jutottak el két év kísérletezés után a részvételi költségvetéshez. Ugyan az első évben csak ezren vettek részt a programban, három év után a résztvevők száma nyolcezerre majd húszezernél is többre nőtt. Porto Alegre jelenleg a költségvetésének 20%-át osztja ki részvételi költségvetés által. Mára világszerte több mint 1500 önkormányzat vezetett be részvételi költségvetést.A legtöbb részvételi költségvetés projekt a Porto Alegre-i modellhez viszonylag hasonlóan működik:

  1. A projektet valamelyik közigazgatási szerv indíthatja, felajánlva, hogy a költségvetésének egy bizonyos részét részvételi költségvetés útján költi el.
  2. Az adott közigazgatási egységet kisebb területekre osztják, lehetővé téve részvételi költségvetési találkozókat és az erőforrások arányos szétosztását.
  3. A közigazgatási szerv információs találkozókon tájékoztatja a közösséget a költségvetésről és az épp releváns problémákról. Civil szervezetek gyakran részt vesznek, hogy segítsék a közösséget a problémák megértésében.
  4. A résztvevők nyilvános gyűléseken tárgyalnak az erőforrásokról, amiket vagy szociális programokra vagy az egész közösséget érintő beruházásokra fordítanak.
  5. A választott tisztségviselők átveszik és elfogadják a résztvevők által eldöntött költségvetést. A döntéshozás megakadályozhat egyes projekteket, de ez rontja a folyamat hitelességét.
  6. Bizottságok alakulnak és jelentések készülnek, amik ellenőrzik a projektek megvalósítását.
  7. Ez a procedúra az egész költségvetési cikluson (1-2 év) átível és minden költségvetés alkalmával megismétlődik.

Egy közelebbi eset: Gdansk, Lengyelország wp_20170406_09_42_45_pro.jpg

Korábban is írtunk arról, hogy míg itthon alig vannak innovatív önkormányzati kezdeményezések, a lengyeleknél pár éve egy elég komoly részvételi költségvetési hullám indult el. Gdanskban, ahol nemrég mi is jártunk egy részvételi demokrácia-konferencián, a polgármester szívügyének tekinti, hogy fejlessze az állampolgári részvételt, ezért minden eszközt bevet.

Tavaly civil panelek indultak városszerte, amiben nem csak az amúgy is aktív civilek, hanem a hétköznapi állampolgárok is részt vesznek, hiszen véletlenszerűen sorsolják őket a választási névjegyzékből. A gyűlések olyan javaslatokat fogadnak el, amiket a résztvevők 80%+-a helyesel. Ezzel sokat segítenek a városvezetésnek a helyes prioritások kialakításában. A 450 ezres Gdanskban is van részvételi büdzsé, a start-upos arcokkal és az informatikusokkal jó az együttműködés, rendszeresen kódolnak városi problémák megoldása érdekében, a város megosztja mindenkivel nyílt adatos tapasztalatait, tagja a What Works Cities kezdeményezésnek, ezért a legjobb amerikai okos városoktól tanulnak, ráadásul egy csomó fontos eseménynek adnak helyszínt. A részvételi demokrácia iránti nyitottsággal nemcsak a döntések minősége javul, de olyan problémák is megoldódnak, mint a forgalmi dugók, sőt, a társadalmi együttműködések, pl. az adományozás is gördülékenyebben megy. 

Miért akarna egy közigazgatási szerv részvételi költségvetés projektben részt venni? 

Tájékozott állampolgárok nevelése: A részvételi költségvetés egyfajta „iskolaként” szolgálhat, ahol az állampolgárok megtanulhatják a törvényhozás nyelvét és alapvető működését. NGO-k és az állam segítségével a résztvevők tanulhatnak a jogaikról, hogy hogyan fejezzék ki a véleményüket a képviselőiknek és láthatják, hogy ezek a vélemények milyen hatással vannak a megszülető jogszabályokra. A tájékozottabb polgárok kevésbé vevők a politikai demagógiára, és értékesebb imputot képesek adni a döntéshozóknak véleményeikkel, viselkedésükkel.

Erőforrások kedvezőbb elosztása: Mivel nagyobb beleszólást enged az erőforrás elosztás menetébe, a részvételi költségvetés segíti a kevés erőforrással rendelkezőket, lehetőséget nyújtva arra, hogy egy reprezentatívabb csoport ossza el az erőforrásokat, egyenlőbben.

Az állami pénzek elköltésének hatékonyságának javítása: Felmerül a kérdés, nem vezet-e több költéshez egy ilyen program? Nem feltétlenül. Több városban is az a tapasztalat, hogy a részvételi költségvetés által tervezett költségvetések visszább vesznek a költésekből és az állampolgárok kevésbé hajlamosak új kölcsönöket megszavazni, mint a képviselőik. Továbbá a részvételi költségvetés segít abban, hogy az állampolgárok elfogadjanak jelentősebb megszorításokat.

Átláthatóság fejlesztése: Azzal, hogy a nyilvánosságot bevonják a költségvetés megalkotásának folyamatába, lényegében egy korrupciót monitorozó feladattal látják el. Megfelelően használva a részvételi költségvetés csökkenti a korrupciót és elősegíti, hogy a projektek időben készen legyenek, hiszen azokat a projekteket, amit a lakosok megszavaztak, jobban nyomon követik az elejétől a végéig.

Adózási kedv növelése: Kutatások szerint a részvételi költségvetés hatékonyabban javítja az adózási kedvet, mint a büntetések. Példa erre az Ugandában található Ibanda városa, ahol a bevallott adó mértéke 16-szorosára növekedett részvételi költségvetés bevezetése után. Ez arra sarkallta a megyei önkormányzatot, hogy azóta elvárják a hasonló folyamatok elindítását az adott helyekre juttatott támogatások szétosztásánál. 

 

Azért dolgozunk, hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

▶︎ Támogass minket adód 1%-ával: adószámunk 18193288-1-42,

▶︎ vagy pártolói tagként: patreon.com/kmonitor

▶︎ Adományozz átutalással, vagy PayPalon: k-monitor.hu/tamogatas

 

Kik döntenek úgy, hogy részt vesznek, illetve kiknek van lehetőségük részt venni? 

A felmerülő veszélyek ugyanazok amiért emberek nem vesznek részt más nyilvános eseményeken: nem tudnak róla, nem vesznek részt pl. a gyerekmegőrzés hiánya, időhiány miatt. Ezek a problémák azonban kellő odafigyeléssel orvosolhatók. A megvalósítással és az eredményekkel kapcsolatos elégedetlenség azonban eltántoríthat közösségeket a részvételi költségvetés ismételt alkalmazásától. A bizalom kiépítése idő és erőforrásigényes. Egy inkább PR-szempontból elindított folyamatban fennáll a veszélye, hogy a részvételi költségvetés olyan emberekhez ér el, akik már eleve részt vesznek valamilyen módon a politikai életben, ezért könnyen úgy tűnhet, hogy az ő véleményeiknek ad még nagyobb teret. Voltak városok ahol meghatározták, hogy hányszor kerülhetnek egyes emberek vezető pozíciókba, azonban nehéz megakadályozni hogy egy bizonyos csoportban cserélgessék maguk között a pozíciókat.

A nyilvánosság ugyan hasznos az állampolgárok informáltsága szempontjából, azonban az érdemi részvétel fenntartása kihívást jelent, főleg ha közben számolni kell a hatalmi erőviszonyok közötti különbségekkel. Például Bangladesben több, nőket támogató intézkedést is megvalósítottak, a döntéshozatal során egyenlőbben vehessenek részt a nők és a férfiak, a férfiak ezek ellenére is nagyobb szerepet kaptak a döntéshozatal során.  

 

Hogyan intézményesítsünk egy alulról szerveződő mozgalmat?

A helyi sikereken felbuzdulva (ami Magyarországon sajnos még várat magára) sok másik, helyi, regionális és országos szintű kormányzati szerv kedvet kaphat a részvételi költségvetés létrehozására. Az elsőknek így igen nagy a felelőssége. A folyamatot erősíti, amikor pl. egy segélyszervezet a részvételi költségvetéshez köti a pénzek kiosztását - ilyen ösztönzők itthon is teremthetők. Ám mivel a részvételi költségvetés sikerességét sok helyi szintű változó befolyásolja, a kívülről erőltetett részvételi költségvetési folyamatok kevésbe lesznek hatékonyak, mint az organikusan, helyben kifejlődöttek.

 

Megvalósítás:

Egy sikeres részvételi költségvetési folyamathoz a következő a mindenképpen szükséges előfeltételeknek kell meglenniük.

  • Politikai akarat. A helyi kormányzatnak elkötelezettnek kell lennie a civilek bevonásában és a döntéshozói hatalom megosztásában. Ez egyszerűbben megvalósítható, ha a helyi kormányzat nem bebetonozott, hanem demokratikus legitimációra tart igényt. A folyamat sikeréhez elengedhetetlen, hogy ne ütközzön politikai ellenállásba.
  • Megfelelő erőforrások. A helyi kormányzatnak rendelkeznie kell az erőforrásokkal, hogy meg tudja valósítani az állampolgárok által elkészített költségvetésben szereplő beruházásokat.
  • Társadalmi tőke. A közösségnek rendelkeznie kell egy működő, elkötelezett és lehetőleg nem egymástól elszigetelt civil társadalommal, ami az állampolgárok bevonását és tanítását segíti. A részvételi költségvetés természetesen az aktív állampolgár éthoszára és az erre épülő politikai kultúrára támaszkodik, ennek hiányában nehezebben megvalósítható.
  • Megfelelő törvényi és bürokratikus alapok. A helyi kormányzatnak rendelkeznie kell a megfelelő számú és képzettségű alkalmazottal, továbbá olyan törvényeket kell elfogadnia, amelyek lehetővé teszik az állampolgárok szerepvállalását költségvetési döntésekben.
  • Kis méret. A helyszín, de legalább a döntéshozó egységek ne legyenek akkorák, hogy az már elriasztana a részvételtől és kollektív szerepvállalástól.

 

Az első részvételi költségvetési folyamat 1989-ben Porto Alegrében nagyszabású volt, de akkor még nem támaszkodott a technológiára. Az informatika a számítási teljesítmény fejlődésével egyre nagyobb szerepet kapott a részvételi költségvetési folyamatok mindegyik lépésében.

1. Projekt ötletek összegyűjtése

Az első német helyszínen, Hildenben az ötleteket egészen a legutóbbi évekig papírlapokra írták és egy dobozban gyűjtötték. Ezt a lépést ma már gyakran támogatja a technológia, általában valamiféle weboldallal. Több városban, köztük Indiában, Punéban, interneten ÉS személyesen, irodákban is le lehet adni az ötleteket

2. Részvétel növelése

Hogyan érik el, hogy az állampolgárok részt vegyenek a részvételi költségvetés folyamatában? SMS értesítések: A kongói Dél Kivu önkormányzata a közigazgatási egység minden egyes telefonjára SMS értesítést küld, a találkozók előtt és után is, az eredményeket ismertetve. Ugyan csak az emberek 14%-ának van mobiltelefonja, azáltal hogy egy készüléket többen is használnak (család, szomszédok) ez a módszer ennél több emberhez is eljuttatja a kívánt információt. Közösségi média: Vallejo városa, Kaliforniában több közösségi média felületet is használ, hogy tájékoztassa és részvételre bírja az állampolgárokat. Az egyik, hogy egy Youtube videóban mutatják be a részvételi költségvetési folyamat működését. Emellett havi e-mailekkel (amiket archiválnak és később visszakereshetőek a város honlapján), Twitteren, Facebookon és a Nextdoor nevű közösségi média oldalon látják el információval a lakosaikat. Nyomtatott anyagok: a legtöbb helyen még akkor is fordítanak időt szórólapok tervezésére és nyomtatására, amikor szinte az egész vagy az egész folyamat online zajlik.

3. Információ terjesztése

Az egyik fontos jellemzője a részvételi költségvetésnek az, hogy az azzal összefüggő információ bárki számára elérhető. A felkészültebb állampolgárok produktívabb vitákat folytatnak, tényekre és kutatásokra alapozva a költségvetést. Dél Kivuban a városokban bizonyos falakra festették fel az adatokat, hogy bárki megismerhesse őket, Hamburgban a város költségvetését interaktív kördiagrammokon ábrázolták, amiket a weboldalt felkeresők saját tetszésük szerint állíthattak és hozhattak létre saját költségvetés tervezeteket. A négy hétig tartó projekt 50.000 oldal látogatást eredményezett amiből 2.138 költségvetési tervezet született. Ezek közül 38-at véglegesítettek és a közösség megvitatta őket. Emellett wiki oldalakat hoztak létre projektek közös körülírásához. Persze az átláthatóság a részvételi költségvetőstől függetlenül is fontos garanciája a jó és korrupciómentes helyi kormányzásnak, ám az ilyesmi növeli az igényt az adatok elérésére.

4. Deliberáció (párbeszéd elősegítése), szavazás

Sevillában a megbeszéléseket személyesen tartják, azonban sok város ezt kiegészíti vagy helyettesíti online felületekkel. A szokásos kézfeltartásos vagy papíralapú szavazásoknak hasznos kiegészítése lehet különböző elektronikus szavazó eszközök például Personal Response System-ek alkalmazása. A facilitátorok ezeket másra is használhatják mint a végső szavazás lebonyolítása, különböző felmérések végzése, a gördülékeny ügymenet elősegítése vagy éppen egy csendes többség véleményének a kihangosítása. Belo Horizontéban először 2006-ban volt online szavazás. Az egyenlő részvétel érdekében mobil centereket állítottak fel, ahol internetelérést biztosítottak. Ez rendkívül sikeresnek bizonyult, több mint fél millió beérkezett szavazattal. 2008-ban egy ingyenesen hívható számot is biztosítottak, hogy telefonról is lehessen szavazni

5. A megvalósítás nyomon követése

Párizsban egy weboldalt készítettek, ahol a projektek megvalósításával kapcsolatos frissítések szerepelnek. A spanyol Malagában és a már említett Dél Kivuban a feliratkozók SMS-ben értesülhetnek a projektek megvalósulásának lépéseiről. Több vállalat is fejlesztett olyan szoftvereket, amik a részvételi költségvetés lebonyolításában segítenek, íme néhány ezek közül: Civicbudget, Civicplan, GranicusLibreopinion, mySidewalk Open Town HallShareabouts, ezek egy része nyílt forráskódú, bárhol átvehető.

Az 1989-es első bevezetése óta a részvételi költségvetés nagy népszerűségre tett szert. Érdeklődve várjuk, hogy a továbbiakban hogyan fejti ki a jótékony hatásait, létrehozva egy tájékozottabb közösséget, az erőforrások igazságosabb elosztását és azt, hogy a kormányzatok átláthatóbban és hatékonyabban működnek. Ezekre itthon is nagy szükség lenne, ráadásul nem győzzük hangsúlyozni: a részvételiség bizalmat teremt a városvezetés felé például a kampányban előrángatott, sokszor valóban alaptalan rágalmakkal szemben, így pártállástól függetlenül minden ambiciózus városvezetőnek érdemes lenne elgondolkodnia azon, hogy invesztáljon a demokráciába. Mindenki nyerne vele.

 

Cikk: Engineroom alapján Jinda M. - Merényi M., fotó: Next City

 

7e4e0a905660f966aff9c377dc6110c6.png


Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://k.blog.hu/api/trackback/id/tr4112447713

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.