háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

pokhalo_ado_2_b_kicsi.jpg

EU hírek

EU hírek

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Modern városok

English materials

legyel_az_onkentesunk.png

Facebook

Címkék

1% (3) 2014 (1) 2018 (1) adatigénylés (39) adatok (51) adatozz okosan (22) adatsprint (3) adatvédelem (4) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (3) agrártámogatások (10) ajándék (1) algoritmusok (1) alkotmánybíróság (3) alkotmányozás (1) állami szféra (4) állás (2) amsterdam (1) antikorrupció (34) anti korrupció (24) asp (3) ÁSZ (2) átlátható (1) átláthatóság (164) atomenergia (1) atomerőmű (2) ausztria (1) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bíróság (1) bizottság (2) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (3) bulgária (1) bunda (1) cégek (2) cenzúra (3) chile (1) chilecracia (1) ciklusértékelő (1) civilek (7) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) compr (4) conspiracy for democracy (2) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (6) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (3) direkt36 (1) dk (2) e-government (1) egészségügy (1) egyesült (2) egyesült királyság (2) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) ekd (1) elnökség (1) english (11) ensz (2) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (7) érdekérvényesítés (1) erzsébet (2) esemény (2) észtország (1) eu (34) eurobarometer (1) európai (2) eu elnökség (1) évvégi (4) exszabi (1) ezaminimum (10) e governance (1) facebook (2) fehér könyv (1) felcsút (2) felejtéshez való jog (1) fidesz (3) fizetések (1) flier (3) földbérlet (1) forgóajtó (1) fotó (1) franciaország (1) futball (1) garancsi istván (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) gruevszki (1) Grúzia (3) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (4) hacks hackers (1) hálapénz (2) hamburg (2) helsinki bizottság (1) heves (1) hillary clinton (1) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) honlap (1) honvédelmi (1) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idegenforgalom (1) igazságszolgáltatás (1) infografika (47) információszabadság (40) ingatlan (4) integritás (1) international (3) internet (4) internetpenetráció (1) IPI (1) izland (3) játék (1) jobbik (2) jogalkotás (13) k-monitor (10) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (16) kampányfinanszírozás (26) kdnp (1) KEHI (2) kenőpénz (1) képviselő (3) képzés (1) kerényi imre (1) királyság (2) költségvetés (6) konzultáció (1) kormányzati adatok (1) korrupció (26) korrupciós séta (2) közadatok (4) közbeszerzés (43) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (3) Közgép (2) közgép (10) közpénz (26) külföld (56) kultúra (3) k monitor (49) Lázár János (4) légifotó (1) leisztinger (7) lengyelország (4) libéria (1) liget (1) lmp (2) lobb (1) lobbi (8) macedónia (1) magánszektor (2) magyarország (49) mahir (2) MÁK (6) máv (2) media (2) média (8) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mészáros lőrinc (7) mezőgazdaság (10) microsoft (1) miniszterelnökség (3) minisztérium (2) mnb (2) MNV (2) mobilapp (3) modern városok (7) moldávia (2) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) NAIH (4) NAV (3) navalnij (3) NCTA (3) németország (6) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) népszavazás (1) nerhotel (3) new york (1) ngm (1) nhit (1) NIF (1) nkoh (2) nyerges (6) nyílt adat (2) nyílt kormányzás (19) obama (2) OGP (21) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (1) olaszország (1) olimpia (1) önkéntes (3) önkormányzat (33) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) orbán viktor (5) oroszország (9) országgyűlés (3) összeférhetetlenség (2) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) párbeszéd magyarországért (1) parlament (6) pártfinanszírozás (11) pártok (9) pénzmosás (1) per (5) politika (2) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (2) program (2) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (3) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (12) revolving door (1) right to know (1) rogán cecília (1) rokonok (1) rólunk (1) románia (2) rospil (1) sajtószabadság (5) sarka kata (1) school of data (2) siemens (1) simicska (18) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (7) strabag (1) sunlight (1) századvég (1) szerbia (2) szerzői jog (1) Szijjártó Péter (1) szlovénia (1) szólásszabadság (2) szponzoráció (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (12) tasz (11) térkép (11) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (4) trafikmutyi (2) transparency (4) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) ud (1) ügyészség (2) új nemzedék központ (1) ukrajna (2) uncac (2) unió (1) usa (18) usaid (1) utalvány (1) utazás (6) vagyonnyilatkozat (29) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (8) választások (11) vám (1) várhegyi (2) varsó (2) vasút (2) vesztegetés (6) vietnam (1) vizes vébé (2) vizuális (3) Voksmonitor (5) whistleblowing (14) wikileaks (4) workshop (2) young and partners (1) zambia (1) zmne (1) zrt. (1)

80% zárt ajtók mögött dől el: átláthatóbbá tenné az uniós jogalkotást az Európai Ombudsman

vamosk // 2016.07.21.

Címkék: eu átláthatóság

Átláthatóbbá tenné az uniós jogalkotást, ezért az informális egyeztetésekre vonatkozó átfogó vizsgálatot indított az Európai Ombudsman - áll az Access Info beszámolójában. Emily O'Reilly célja a "brüsszeli bürokrácia" átláthatóbbá tétele: 2015-ben ügyeinek 22,4%-a szólt az uniós adatok, dokumentumok nyilvánosságáról, legyen szó a TTIP-ről vagy az Európai Központi Bankról. Az uniós jogalkotás folyamata döntő részt szintén nem követhető nyomon, a zárt ajtók mögött képviselt álláspontoknak, az itt megszületett alkuknak csak a végeredménye ismert. Nem tudhatjuk például, hogy egy tagállam valóban akar-e Európai Ügyészséget, vagy kettős beszédet folytat. A probléma nem Unió-specifikus: Brüsszelben minden érintett szereplő eszerint játszik. A titkolózás pedig teret ad a nemzeti kormányoknak a kettős beszédre. Az üdvözlendő cél tehát a nagyobb átláthatóság révén egy szorosabb kapcsolat az állampolgárok és az uniós intézmények között, mellyel egyszersmind a nemzeti kormányok is elszámoltathatóbbá válnának.

ombudsman.png

Hatékonyabb... Hatékonyabb?

Emily O’Reilly, akit 2013 júliusában választottak meg Európai Ombudsmannak - és 2014. decemberében újraválasztottak - átfogó vizsgálatot indított az EU-s döntéshozatal nagyobb átláthatóságáért. A stratégiai vizsgálat célja, hogy felmérje, melyek azok az intézményközi tárgyalásokon felhasznált dokumentumtípusok, amiknek megismeréséhez közérdek fűződik, és ezeket a tárgyalások mely szakaszában érdemes elérhetővé tenni. Az Európai Unió-s döntéshozatalban az elmúlt években egyre gyakoribbá váltak a zárt tárgyalások, amikor az intézmények képviselői a nyilvánosságtól távol egyeztetnek a jogszabályi tervezetekről. Bár ez rendkívül hatékony módszernek bizonyult a jogalkotás során, hiszen lerövidít egy akár hónapokig is eltartó bürokratikus eljárást, mégis elképesztően csorbítja azokat a demokratikus alapértékeket, - mint az átláthatóság és a számonkérhetőség - amit az EU több szerződésében is deklarált. A tárgyalásokon felhasznált dokumentumokról, a résztvevőkről, a megszületett politikai megállapodásokról semmilyen információt nem osztanak meg, holott azok 500 millió ember életét érintik, ez pedig közvetetten az uniós döntések elfogadottságának, a szervezet renoméjának is árt.

Míg általánosan az EU-ról elmondható, hogy átláthatóbb, mint néhány tagállam működése, a főbb intézmények a deklarált elveket nem mindig veszik figyelembe. Ez a probléma évek óta fennáll, így Andreas Pavlou, az Access Info Europe munkatársa szerint itt lenne az ideje, hogy az EU akceptálja: a háromoldalú zárt tárgyalásokon elhangzottakra is vonatkoznak az összes intézményre hatályos sztenderdekAz Ombudsman a vizsgálat keretében először két lezárt tárgyalás aktáját elemezte, hogy teljesebb képet kapjon a megbeszéléseken felhasznált dokumentumokról, majd nyílt konzultációt indított állampolgárok, civil szervezetek, kutatók, és a nemzeti Parlamentek bevonásával, ahol mindenki egyetértett abban, növelni kell a háromoldalú tárgyalások transzparenciáját.

Az Ombudsman az adatok kiértékelése után a javaslatok figyelembevételével egy szakmai anyagot adott ki, amelyben ajánlásokat tesz az intézményeknek arról, pontosan mely dokumentumtípusokat és mikor tegyenek elérhetővé, hogy az szolgálja a közérdeket, de ne befolyásolja a tárgyalások kimenetelét - hiszen az idő előtt kiszivárgott adat csupán a lobbistákat hozná helyzetbe. Többek között kezdeményezi az Ombudsman, hogy:

  • tegyék elérhetővé az intézmények mindenki számára a lehető legszélesebb listát az informális tárgyalásokon benyújtott dokumentumokról,

  • naprakész adatbázist vezessenek a tárgyaláson jelen lévő, politikai felelősséggel bíró delegáltakról,

  • a jogszabályi adatbázisokhoz csatolják a releváns jegyzőkönyveket és/vagy videókat azokról a nyilvános eseményekről, ahol az intézmények zárt tárgyaláson létrejött megállapodásról beszélnek,

  • az intézmények számoljanak be az ülések napirendi pontjairól, még a tárgyalások előtt, vagy röviddel utána,

  • a társjogalkotók (Parlament, Tanács) már a zárt informális ülések megkezdése előtt tegyék közzé eredeti álláspontjukat a Bizottság jogalkotási javaslatáról.

Néhány dokumentumot a tárgyalásokkal egy időben, többet csak a döntéshozatalt követően kellene elérhetővé tenni. Az információk pusztán táblázatba rendezése azonban nem elégséges, az Ombudsman szerint elengedhetetlen, hogy az állampolgárok számára könnyen fogyasztható, egyszerűen átlátható, közös helyre kerüljenek az adatok. Ebben máris történt előrelépés, hiszen a Bizottság, a Tanács és a Parlament elfogadott egy olyan egyezményt (Interinstitutional Agreement), ami lehetővé teszi a későbbiekben, hogy a jogalkotási folyamat alatt az adatok folyamatosan kerüljenek fel egy internetes adatbázisba.

Emily O’Reilly biztos benne, hogy az intézményközi tárgyalások transzparenciája magával hoz egy olyan jogalkotási rendszert, ami nyitottabb a társadalom különböző szegmensei felé, tájékoztatja az állampolgárokat és nem utolsósorban - amely legitimmé válik az európai emberek szemében. Az Ombudsman véleménye kötelező erővel nem bír, de általában követik a tanácsait. A három intézményt most 2016. december 15-ig kéri O’Reilly, hogy számoljon be arról: tett-e érdemi lépéseket a szorgalmazott változtatások tekintetében.

Az EU-s jogalkotás és a zárt intézményközi tárgyalások


A Maastricthti Szerződés (1993) vezette be az együttdöntési eljárást, aminek célja az volt, hogy a Parlament és a Tanács egyenrangú félként, közösen - egyazon szöveget jóváhagyva alkosson álláspontot a Bizottság jogalkotási javaslatairól. Ekkor még csak néhány területre terjedt ki az eljárás, az évek során azonban egyre nagyobb súlyt kapott, és 2009-re már 85 uniós fellépési területre kiterjedt, ezzel pedig az uniós döntéshozatali rendszer motorja lett a "rendes jogalkotási eljárássá" keresztelt gyakorlat. Az eljárás a valóságban úgy működik, hogy a Bizottság (mint az egyetlen intézmény, ami jogi aktus meghozatalát kezdeményezheti) jogalkotási javaslatot nyújt be a Parlamentnek és a Tanácsnak. Ezután következnek a különböző olvasatok, egyeztetési körök. A Parlament megvitatja a Bizottságtól kapott javaslatot és álláspontot ad ki, amit továbbküld a Tanácsnak. Ha a Tanács egyetért ezzel, megszületik a jogszabály és lezárul a jogalkotási aktus - ha viszont nem, akkor módosítja a kapott állásfoglalást, és visszaküldi azt a Parlamentnek újabb olvasatra. Ha a második olvasat után sem jutnak egyezségre, egyeztető bizottság ül össze, aminek a sikere esetén egy végső, harmadik olvasatban öntik formába a közös javaslatot.

Mivel a különböző olvasatok rendkívül hosszú folyamatot eredményeztek, és sokszor hónapokig ültek a válaszon az intézmények, így szokássá vált az a gyakorlat, hogy már a jogalkotás korai szakaszában rendre összeül a három fő intézmény képviselőiből álló informális bizottság, amit az EU-s terminus Trialógusnak (Trilogue) nevez. Ezeken a zárt ajtók mögött zajló üléseken az intézmények sokkal gyorsabban jutnak közös nevezőre és fogadnak el javaslatokat, hiszen nem kell heteket várni az intézmények közötti bürokratikus kommunikációra. Hatékonysága miatt a jogalkotásban ez a módszer annyira gyakorivá vált, hogy mára a legtöbb jogszabályt ezen zárt informális megbeszélések segítségével fogadtatnak el. A 2009-2014-ig tartó parlamenti ciklusban már a javaslatok 85%-át a jogalkotás első fázisában (olvasatában) elfogadták, ami egyértelműen a Parlament és a Tanács Trialógusokon belüli gyors megegyezéseinek köszönhető. (az EU Tanács ezen a linken lépésenként mutatja be a rendes jogalkotási eljárás menetét, itt pedig a képviselőknek szánt 70 oldalas szakmai útmutatót is elolvashatod)

Forrás: Access Info Europe. A cikk szerzője Szadai Levente, a K-Monitor kommunikációs gyakornoka. 


Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://k.blog.hu/api/trackback/id/tr858904920

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.