Már közel 16 000 közbeszerzési hirdetményt fésült át a 2015 végén élesített kockázatjelző-rendszerünk, a redflags. A beérkezett adatok alapján ezért elkészítettük a 2013 óta legtöbb közpénzt költő ajánlatkérők redflags-profilját, azaz interaktív grafikonokon mutatjuk be, hogy a legnagyobb összegben tenderező Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) felhívásai hány sebből véreznek, vagy miért problémás a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK) és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) kitöltési gyakorlata. Az így feladott gyanús hirdetményeknek köszönhetően több milliárd forint vándorolt kétes hátterű nyertesekhez.

Ez itt a dolog lelke. Kattints és próbáld ki az infóvizualizációt. Magyarázat alább.

Elöljáróban annyit, hogy elég sok információt gyűjtöttünk egy helyre. Arra buzdítunk, hogy nézz alaposan bele az egyes profilokba. Az egeret az adott ábrára húzva válnak láthatóvá azok az adatok, amikre éppen kíváncsi vagy. 

A korrupció 40 árnyalata

A K-Monitor, a Petabyte és a Transparency International Magyarország egy olyan rendszert fejlesztett ki, amely a korrupciógyanús tendereket több mint 40 szempont alapján vizsgálja. A programnak köszönhetően már az ajánlati szakaszban ki lehet szűrni a problémás pályázatokat, de a hirdetmény nélküli eljárások utólagos vizsgálatára is figyelünk. A fejlesztésről korábban már írtunk itt, a híres találatokról pedig már volt szó például itt, de most először elemezzük a rendszer által kigyűjtött adatokat.

Három év közbeszerzés számokban

Ez a poszt arról szól, hogy az utóbbi 3 év legtöbb közpénzt elköltő ajánlatkérői milyen kockázati profillal büszkélkedhetnek. Vagyis megmutatjuk, hogy az adott években ki mennyit tervezett költeni összesen, és mennyit költött el végül hivatalosan. Eközben milyen korrupcióra utaló problémák merültek fel az ajánlati felhívásaikban és az eredménytájékoztatóikban. Azt is vizsgáltuk, hogy ezek milyen kapcsolatban állnak egymással, illetve kik voltak a publikált hirdetmények legnagyobb “haszonélvezői”. Minden ajánlatkérői profilban feltüntettük az adott évben közzétett eredménytájékoztatók nyerteseit - akár egyedül vagy konzorciumban nyertek. Bár az adott konzorciumi tag által nyert összegek az egész konzorcium által bezsebelt összértéket tartalmazzák, így is tökéletesen látszik például a Közgép trónfosztása, valamint az új kihívók megjelenése a húsosfazék körül.

760 milliárd forint 225 tételben

A profillal rendelkező ajánlatkérők a TED-en (Tenders Electronic Daily) tenderezett összeg nagysága alapján állnak a sorban. Ez azt jelenti, hogy az ábrákon szereplő adat csak azokból a beszerzésekből származik, amelyeket uniós értékhatár fölött jelentettek meg az unió hivatalos lapjában valamelyik adott évben. A teljes összeg ennél lényegesen nagyobb, de ahhoz az eltérő adatközzétételi követelmények miatt sajnos a rendszer nem fér hozzá. A listát a NIF Zrt vezeti több mint 760 milliárd forinttal, de a sereghajtó GYEMSZI is több mint 50 milliárd forintot költött a vizsgált időszakban. Az ajánlatkérők ezeket az összegeket nem azonos mennyiségű pályázattal osztották szét, és az átvizsgált tenderek tekintetében is igen nagy eltérést mutatnak, amit az alábbi ábra szemléltet:

Hirdetmények arányszámainak alakulása - MKN Zrt. - MNV Zrt.- NIF Zrt.

Az elmúlt 3 évben a NIF Zrt. 765 milliárd forintot 225 hirdetményben, a Magyar Közút Nonprofit Zrt 150 milliárdot 156 hirdetményben, az MNV pedig 91 milliárdot 41 hirdetményben költött el. Az ábrák adataiból az is kiderül, hogy az egyes ajánlatkérőkhöz hány (ajánlati felhívás és eredménytájékoztató) hirdetmény tartozott a kérdéses időszakban. És arra is választ kapunk, hogy milyen ezek egymáshoz viszonyított és redflag-aránya.

Az ajánlati felhívások több mint 90 százaléka legalább három okból gyanús

A NIF esetében a 225 eredménytájékoztatóból 173 bizonyult legalább egy szempontból gyanúsnak, a gyanús tájékoztatók redflag átlaga 1,5 fölött van (vagyis a problémás hirdetmények többsége nem csak egy sebből vérezik). Még ennél is súlyosabb azonban a NIF-nél vizsgált ajánlati felhívások kockázati mutatója. A 259 ajánlati felhívásból (ezek az eljárást megindító hirdetmények) csak 17 állta ki a rendszer próbáját, a problémás hirdetmények redflag átlaga pedig három, ami azt jelenti, hogy átlagosan minden problémás hirdetmény háromféle anomáliát tartalmaz. A NIF ezzel tovább rontja amúgy sem makulátlan hírnevét.

Kiemelkedő becsült érték, kartellgyanú és testreszabási gyakorlat

S hogy melyek ezek a rendellenességek? Ha tovább nézzük a NIF profilját, láthatóvá válik, hogy melyik indikátor hány hirdetményben fordul elő. Ezt minden ajánlatkérőnél tárolja a rendszer az indikátorok megoszlása alatt. Így képet kaphatunk a legnagyobb fertőzöttséget adó tényezőkről az ajánlati felhívások és eredménytájékoztatók estében. Az ajánlati felhívásokban rendre kockázatként jelenik meg a kiemelkedő becsült érték, továbbá az, hogy a tender a GVH gyakorlata fényében kartellgyanús területen folyik. Ráadásul a műszaki alkalmasság körében túl hosszú szakmai tapasztalatot írnak elő és korlátozást jelentő földrajzi követelményt is megadnak.  Továbbá a beszerzés tárgyából származó árbevétel is magasabb a beszerzés tervezett értékénél. A szerződés tervezett időtartama is sok esetben aggályokat vet fel. Aki csak legyint, hogy az első két szempont az infrastruktúrafejlesztés természetéből következik, hiszen nagy értékű utakat építtető állami vállalatról van szó, annak figyelmébe ajánljuk az indikátor korrelációk cím alatti gráfot. Ez bemutatja, hogy egyes indikátorok mely más indikátorokkal állnak a legtöbbet együtt az adott ajánlatkérőnél. A sötétebb vonal a gyakoribb együttes előfordulási hajlandóságot, a csomópont nagysága pedig az indikátor hirdetményfertőzési súlyát mutatja meg. Itt kiderül, hogy az említett 5-6 indikátor igen szoros barátságot ápol egymással, többnyire együtt fordulnak elő. Tehát ha nagy értékű útépítésről van szó, akkor az egyúttal túl szigorú alkalmassági követelményeket is jelent, ami jó eséllyel testreszabási gyakorlat az egyébként aggályosan hosszú időre szerződni akaró ajánlatkérő esetén.

NIF indikátor korreláció

Csak összehasonlításként: az MNV korrelációs profilja  teljesen más képet fest. Ott például az látszik, hogy olyan tendereket írtak ki, amelyekben szintén nagyon szigorú volt az előírt szakmai tapasztalat időtartamára vonatkozó követelmény, ezekre rendszeresen csak 1 vagy 2 ajánlat érkezett, amelyek közül a nyertes kiemelkedő összértékű szerződéssel távozott, sok esetben még az eredeti becsült érték összegétől is eltérve. Vagyis mindenki másképp csinálja.

MNV indikátor korreláció

Előre szólunk

E két példa is jól mutatja, hogy kitöltési gyakorlatként már régóta nagyon kreatív és szellemes megoldások születnek. Ezek feltérképezéséhez azonban végre automatizált segítséget is képes nyújtani a redflags rendszer. A mostani elemzés eredményeit beépítve azon dolgozunk, hogy a leggyakoribb és leginkább fajsúlyos indikátor-korrelációkból egy új, előre rögzített szűrőkészletet alakítsunk ki. Így egy gombnyomással feliratkozva bárki megkaphatja a “rosszallásunkkal” érkező legfrissebb korrupciógyanús hirdetmények listáját - azok későbbi nyerteseivel együtt. Hogy végre azok is nyerjenek, akiknek a pénzét költik a listán előkelő helyet elfoglaló szervek.

 Koncsik Anita - Vámos Krisztina