háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

EU hírek

EU hírek

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Agrártámogatások

English materials

Hírlevél

Legfrissebb tanulmányainkról, fejlesztéseinkről értesülj havi beszámolónkból!

 


Hírek

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

1% (3) 2014 (1) 2018 (1) adat (3) adatigénylés (87) adatok (96) adatozz okosan (23) adatsprint (3) adatvédelem (6) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (3) agrártámogatások (17) ajándék (1) algoritmusok (3) alkotmánybíróság (5) alkotmányozás (1) állami szféra (4) állás (10) amsterdam (1) antikorrupció (70) anti korrupció (44) asp (3) ÁSZ (5) átlátható (1) átláthatóság (236) atomenergia (1) atomerőmű (2) ausztria (1) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balaton (2) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bethlen gábor alap (1) bíróság (10) bizottság (4) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (13) bulgária (1) bunda (1) c4hu (2) (1) cégek (4) cenzúra (3) cerv (1) chile (1) chilecracia (1) ciklusértékelő (1) civilek (18) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) compr (4) conspiracy for democracy (2) covid (1) crowdfunding (4) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (9) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (4) direkt36 (1) dk (3) drón (3) e-government (2) egészségügy (18) egyesült (2) egyesült királyság (2) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) ekd (3) elnökség (1) energiaválság (2) english (60) ensz (2) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (10) érdekérvényesítés (3) erzsébet (2) esemény (3) esettanulmány (2) észtország (1) eu (75) eurobarometer (2) európai (3) EU conditionality (17) eu elnökség (1) évvégi (11) exszabi (1) ezaminimum (18) e governance (1) facebook (2) fehér könyv (1) felcsút (3) felejtéshez való jog (1) fidesz (7) fizetések (1) flier (3) földbérlet (1) forgóajtó (1) fotó (1) franciaország (1) futball (1) garancsi istván (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) gruevszki (1) Grúzia (3) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (5) hacks hackers (1) hálapénz (12) hamburg (2) helsinki bizottság (1) HET (3) heves (1) hillary clinton (1) hirdetés (3) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) hök (1) honlap (1) honvédelmi (3) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idege (1) idegenforgalom (5) igazságszolgáltatás (5) igazságügyi minisztérium (1) ígyszültem (6) infografika (82) információszabadság (71) ingatlan (5) integritás (2) integritás hatóság (4) international (3) internet (4) internetpenetráció (1) IPI (1) iskola (2) ITM (1) izland (3) játék (3) javaslat (6) jobbik (2) jog (2) jogalkotás (51) jogállamiság (11) jordánia (1) k-monitor (40) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (24) kampányfinanszírozás (41) kamupártok (8) kdnp (1) kegyelem (1) KEHI (2) kekva (9) kemcs (5) kenőpénz (1) képviselő (3) képzés (1) kerényi imre (1) kincstár (2) királyság (2) költségvetés (16) koncesszió (1) konzultáció (3) kormányzati adatok (3) koronavírus (9) korrupció (38) korrupciófigyelő (7) korrupciós séta (2) koszovó (1) közadatok (5) közbeszerzés (55) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (6) Közgép (2) közgép (10) közigazgatás (2) közösértékeink (1) közpénz (37) külföld (61) kultúra (3) külügyminisztérium (4) k monitor (71) Lázár János (5) légifotó (1) leisztinger (7) lengyelország (7) libéria (1) liget (2) lmp (2) lobb (1) lobbi (8) macedónia (2) magánszektor (2) magyarország (88) mahir (2) MÁK (6) máv (3) mbvk (1) media (2) média (9) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mészáros lőrinc (13) mezőgazdaság (13) microsoft (1) miniszterelnökség (4) minisztérium (5) mnb (2) MNV (4) mobilapp (3) modern városok (10) moldávia (2) monitoring (1) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) naffa (1) NAIH (13) naih (1) NAV (3) navalnij (3) NCTA (3) németország (6) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) népszavazás (1) nerhotel (9) new york (1) ngm (1) nhit (1) NIF (1) nkoh (3) nyerges (6) nyílt adat (4) nyílt kormányzás (19) obama (2) OGP (22) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (6) olaszország (2) olimpia (1) oltás (1) önkéntes (3) önkormányzat (64) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) orbán viktor (10) oroszország (11) országgyűlés (4) összeférhetetlenség (3) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) panoráma (3) párbeszéd magyarországért (1) parlament (11) pártfinanszírozás (16) partimap (7) pártok (9) pénzmosás (3) pénzügyminisztérium (7) per (18) plakát (1) politika (2) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (2) program (2) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (4) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (42) revolving door (1) right to know (1) rogán cecília (2) rokonok (3) rólunk (1) románia (4) rospil (1) RRF (9) sajtószabadság (5) sarka kata (1) Schadl György (2) school of data (2) siemens (1) simicska (20) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (9) strabag (1) sunlight (1) századvég (2) szerbia (2) szerzői jog (1) Szijjártó Péter (2) szlovénia (1) szólásszabadság (2) szponzoráció (1) sztfh (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (21) társadalmi egyeztetés (2) tasz (14) térkép (17) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) tihany (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (5) trafikmutyi (2) transparency (5) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) ügyészség (3) új nemzedék központ (1) ukrajna (2) uncac (2) unió (2) usa (18) usaid (1) utalvány (1) utazás (12) vagyonnyilatkozat (39) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (8) választások (21) vám (1) várhegyi (2) varsó (2) vasút (2) végrehajtói kar (2) vesztegetés (6) vietnam (1) vitorlázás (2) vizes vébé (2) vizuális (4) Voksmonitor (6) Völner Pál (1) whistleblowing (15) wikileaks (4) workshop (3) young and partners (1) zambia (1) zmne (1)

Aggódó jegyzők számára jegyzendő: önkormányzati rendeletet alkotni jó - főleg ha elvi akadálya sincs

aKoncsik // 2015.03.17.

Címkék: önkormányzat rendelet átláthatóság ezaminimum

Ez a blogposzt arról szól, hogy igenis lehet helyi önkormányzati rendelet alkotni az információszabadságot érintő kérdésekben, sőt ez a legmegfelelőbb módja annak, hogy egy képviselőtestület hitet tegyen az átlátható működés mellett.

Az Atlatszo.hu, a K-Monitor Egyesület, a Political Capital és a Transparency International Magyarország által tavaly ősszel indított önkormányzati minimumprogramhoz csatlakozó képviselőjelöltek vállalták, hogy megválasztásuk esetén az adott önkormányzatban megpróbálják előmozdítani a proaktív adatközzétételt és az átláthatóságot.  Ennek első eredményeként XIV. Kerület Zugló Önkormányzatának képviselő-testülete már az alakuló ülésén elfogadott egy önkormányzati rendeletet, amely egyebek mellett:

-          előírta a polgármester, az alpolgármesterek, a helyi önkormányzati képviselők és a képviselőtestület bizottsági tagok nevének, illetményének, tiszteletdíjának és egyéb juttatásainak, továbbá vagyonnyilatkozatainak elérhetővé tételét;

-          az önkormányzat által kötött szerződések esetében teljes körű – értékhatártól független - elektronikus közzétételt irányzott elő (a személyes, illetve minősített adatok, valamint üzleti titkok megszorítóan értelmezett körének kivételével)

-          kötelezővé tette a közgyűlési előterjesztések, valamint az önkormányzat munkatervének, és az elfogadott rendeletek tárának elektronikus formában történő elérhetővé tételét

-          bevezette az átláthatósági biztos intézményét, aki a nyilvánossági követelmények ellenőrzésére hivatott, illetve azok bővítésére/szigorítására kezdeményezésekkel élhet.

Ez_a_minimum!_-_2014-10-13_18.15.25.png 

Az üdvözölt rendelkezéseken persze majd még lehet finomítani, például az önkormányzat döntéshozatali ügyrendjével kapcsolatban további ex ante nyilvánossági szabályok bevezetésével, vagy az átláthatósági biztos működési garanciáinak lefektetésével, de a rendelet elfogadása mindenképp komoly lépés volt az átláthatóság iránti elkötelezettség jegyében. A rendeletet a kormányhivatal is megvizsgálta, és mint az nemrég kiderült, nem emelt ellene kifogást.

A minimumprogramhoz csatlakozott képviselők többsége viszont jobbára nem a zuglói vagy épp olyan képviselő-testület tagja, amelyben az őt indító politikai csoportosulás rendelkezik a döntéshozatalhoz szükséges többséggel, ezért várható volt, hogy az elfogadott rendelethez hasonló tervezetek benyújtásával testületi viták tüzében kovácsolódik az átláthatóság új önkormányzati szabályozási kerete. Belpolitikai viszonyokat ismerők arra számíthattak, hogy a nyilvánosság megteremtésének és a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alapjog helyi szintű megjelenítésének kezdeményezését szakpolitikát demagógiával helyettesítő érvekkel kezdik ki (ld. Kocsis Máté – papírgyártás), az viszont a meglepetés erejével hatott, hogy gyakran épp a helyi önkormányzatok jegyzői tartják a rendeletalkotást megengedhetetlennek, és helytelenül interpretált formális jogalkotástani szempontok miatt érdemi politikai vitára már korlátozott keretek között vagy egyáltalán sor sem kerül. Szerencsére ezzel együtt akad számos jobboldali és baloldali önkormányzat is, amely napirendre tűzte a kérdést, és valamilyen módon fellépett az önkormányzati adatok átláthatósága érdekében.

A továbbiakban a „rendeletet e témában nem lehet alkotni” típusú érvek cáfolatát kívánjuk elvégezni, hátha ezzel helyi szinten is feléled a jogalkotási kedv. Előzetesen azonban megjegyeznénk, hogy univerzális rendelettervezet nem létezik (noha ajánlottunk egy mintát), ezért az egyes helyi önkormányzatok sajátosságainak (vagyis az önkormányzati honlapokon elérhető tartalmak, illetve az ezek közzétételére vonatkozó jelenleg is  fennálló kötelezettségek) leltározását előterjesztés előtt ajánlatos a képviselőknek elvégezni, és a rendeletek (preambulum)szövegét ennek megfelelően kialakítani. Ez természetesen az alábbi “megengedhetőségi érvek” használatát azonban nem befolyásolja.  

 

„Az önkormányzat nem alkothat rendeletet, mert a szóban forgó tárgykört már más, magasabb szintű jogszabály szabályozza”

A szóban forgó tárgykör a közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok közzététele és megismerése, és az érv azt feltételezi, hogy ha magasabb szintű jogszabály e tárgykört érinti, nem marad helyi önkormányzati mozgástér a szabályozásra.

Az Alaptörvény azt szögezi le, hogy az önkormányzati rendelet nem lehet egyéb jogszabállyal (törvény, rendelet) ellentétes. A 32. cikk (2) bekezdése értelmében az önkormányzat "törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve (=és/vagy) törvényben kapott felhatalmazás alapján" alkothat rendeletet. Tehát kifejezetten delegált rendeletalkotási jogosítványok nélkül is lehetséges a helyi közügyek rendeleti szabályozása, ha az nem ellentétes más jogszabállyal. Az a tény, hogy egy másik jogszabály (az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, a továbbiakban: Infoszab tv) is rendelkezik hasonló életviszonyok szabályozásáról, még nem jelenti azt, hogy az általa nem szabályozott kérdéseket egy önkormányzati rendelet a jogforrási hierarchia alacsonyabb fokán nem vonhatja részlet- illetve komplementer szabályok megalkotását célozva – a hatókörébe, ahogy azt a közzéteendő adatok körének konkretizálásakor a rendelet is teszi.

A Kúria egyébként a Köf.5.024/2014/11. számú határozatában erősítette meg a 17/1998. (V. 13.) AB határozat azon tételét, miszerint a képviselő-testület törvényben szabályozott tárgykörben kiegészítő szabályokat eredeti jogalkotói hatáskörében is alkothat, amíg azok magasabb szintű jogszabállyal nem ellentétesek. Helyi közügy esetén ugyanis lehetséges - külön törvényi felhatalmazás híján is – kiegészítő jellegű helyi jogalkotás.

 

„Nem alkotható rendelet, mert már ott a közzétételi szabályzat és a szabályozás nem lehet indokolatlanul többszintű”

Az Infoszab tv 30. § (6) bekezdése értelmében "a közfeladatot ellátó szervnek a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő szabályzatot kell készítenie". Ha eltekintünk attól, hogy a szabályzat tartalmi kérdéseit - interpretációtól függően - rendelet vagy de facto szabályzat keretében is rendezheti az önkormányzat (vagyis a rendeleti út továbbra sem kizárt egyéb módszer nevesítése mellett), akkor is le kell szögezni, hogy a szabályzat csak végrehajtási kérdésekben igazít el, és valójában csak egy közjogi szervezetszabályozó eszköz (vagyis nem jogszabály). A normatív határozatként vagy normatív utasításként kiadható szabályzat ún. intern aktus, amely csak magára az érintett szervre, illetve a közigazgatási jogi szempontból irányítása alá tartozó szervekre nézve határozhat meg magatartási szabályokat.

Az Infoszab tv 37. § (3) bekezdése továbbá úgy rendelkezik, hogy "jogszabály a közfeladatot ellátó szervre, azok irányítása, felügyelete alá tartozó szervekre vagy azok egy részére kiterjedő hatállyal további kötelezően közzéteendő adatkört határozhat meg" (tehát csak rendelet, nem pedig egyéb közjogi szervezetszabályozó eszköz vethető be önkormányzati szinten a további közzéteendő adatok érdekében).

További pikantériát kölcsönöz a dolognak, hogy a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. tv (a továbbiakban JAT) vonatkozó szabályai értelmében ["24. § (1) A közjogi szervezetszabályozó eszközben jogszabály rendelkezése nem ismételhető meg."] egyébként épp a normatív utasítás/határozat - vagyis közjogi szervezetszabályozó eszköz – formájában elfogadott szabályzat jogszabálysértő, amennyiben az Infoszab tv rendelkezéseit megismétli.

 

„Nem kell rendelet, mert már úgyis kint vannak az adatok és a vagyonnyilatkozatok”

A rendeletalkotás egyik érdemi pontja, hogy a proaktív közzététel kötelezettségét terjeszti ki a címzettek általános körére. A jogi aktusok kötőereje nagyobb, a címzettek köre szélesebb (tehát például az önkormányzati vállalatok, illetve azok vezetői is leginkább ezen az úton kötelezhetőek), és helyi közügyek rendezését, valamint a jogállamiság - talán nem mindenki számára avitt - követelményének megfelelést szolgálják azáltal, hogy nem csak informális eszközökkel és a gyakorlatban jogszabályokként viselkedő, ám valójában a jogszabályok érvényesülését redukáló iránymutatásokkal (közjogi szervezetszabályozó eszközök) szabályoznak életviszonyokat. Nem nehéz azt sem belátni, hogy egy jelenleg létező – akár dicséretes - gyakorlat jogszabályi keretek nélkül könnyebben megváltoztatható, vagy bármikor eltörölhető különösebb következmények nélkül.


Reményeink szerint a fenti érvek segítséget jelentenek a jegyzői csúsztatások aggodalmak eloszlatásához, és így jogi szempontból elhárulhat minden akadály az előremutató átláthatósági szabályozás elől. Vagy legalábbis nem lehet többé azok mögé bújni.


Címkék: önkormányzat rendelet átláthatóság ezaminimum

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://k.blog.hu/api/trackback/id/tr747276595

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gerilgfx 2015.03.17. 02:51:12

az önkormányzatok feleslegesek. nincs szűkség ilyen szervezeti egységekre, fenntartásuk feleslegesen emészti az adót, dolgozóik kapitalista termelőmunkát is végezhetnének.


süti beállítások módosítása