A tagállamok civil szervezetei nyílt levélben kérik az Európai Unió újonnan megválasztott vezetőit arra, hogy az EU intézményei működjenek együtt szorosabban a Nyílt Kormányzati Együttműködéssel (OGP), továbbá vegyék fontolóra a csatlakozás lehetőségét is.

A K-Monitor és más, az átláthatóságért és információszabadságért küzdő európai szervezetek szerint azért fontos, hogy tagállamok mellett az Európai Unió intézményei is csatlakozzanak a kezdeményezéshez, mert ez segíthet abban, hogy az állampolgárok aktívabban érdeklődjenek az EU működése iránt, kapcsolatuk pedig szorosabbá váljon az EU-t kormányzó intézményekkel. Felmérések szerint hatalmas szakadék húzódik az állampolgárok és az Unió között, pedig az ott meghozott döntések egyre nagyobb hatással vannak a tagállamok működésére, így az ott élők életére is. Az állampolgárok erősebb bevonása segíthet abban, hogy az unió egy átláthatóbb, hatékonyabb és nem utolsó sorban emberközelibb szervezetté váljon.

A Nyílt Kormányzati Együttműködésnek jelenleg 64 ország a tagja, amelyből húsz EU-tagállam. Az EU állampolgárai általában távolinak és átláthatatlannak látják az uniós intézmények működését, ezen viszont változtathatna az, ha az Európai Unió csatlakozna a kezdeményezéshez és vállalásokat tenne működésének átláthatóbbá tételére.

Például garantálhatná a szerződések nyilvánosságát, aminek segítségével nyomonkövethető lenne, hogyan költ az EU szerződéseken keresztül a közös kasszából. Egyszerűen megnézhetnénk például, hogy az egyes hivatalok kitől és mennyiért vesznek nyomtatópapírt vagy bérelnek gépjárműveket, de kiderülhetne az is, hogy mely cégek takarítják az EU hatalmas irodaállományát. Éppen az OGP mentén indult el az Open Contracting kezdeményezés, amely az államok és intézményeik által kötött összes szerződés minden elemét nyilvánossá tenné.

Vagy az OGP-s irányelvek alapján szabályozhatná az EU a lobbitevékenységet is. A tagállamok közös irányelveinek kidolgozásánál gyakran felvetődik, mekkora kockázatot jelent az átláthatóság szempontjából a ellenőrizhetetlen lobbitevékenység. A francia La Quadrature du Net civil szervezet például az adatvédelmi szabályozás ügyében lobbizókat listázza wiki oldalán. A Quadrature volt az a szervezet, amely arra hívta fel a figyelmet, hogyan lobbizik még az amerikai kormány is az amerikai netes szolgáltatók nevében az EU-s adatvédelmi szabályozás lazításáért.

Sokszor írtunk róla, hogy az OGP valódi lehetőséget jelenthet a csatlakozó országok számára, azonban a gyenge szankciók miatt könnyű csupán kommunikációs célokra használni a tagságot, ahogy azt Magyarország is tette.

Bár az OGP-hez elvben csak országok csatlakozhatnak, úgy tűnik, hogy nyitott a szervezet kormányzó testülete a tagfelvételi kritériumok lazítására. Az EU egyébként megfelel a Nyílt Kormányzati Együttműködés többi tagsági feltételének. Ilyen például a fiskális átláthatóság, az információhoz való jog, a köztisztviselők javadalmazásának nyilvánosságra hozása, valamint a választópolgárok bevonása a döntéshozatalba.

Emily O’Reilly európai ombudsman az idén szintén ajánlotta az OGP-hez való közeledést az EU-s intézményeknek. Nem csak azért, mert a Nyílt Kormányzati Együttműködés valójában azonos célokért dolgozó területeket köt össze (pl. nyílt adatok, közérdekű adatok, e-kormányzás), hanem azért is, mert nagy hangsúlyt fektet az átláthatóságra és a korrupció elleni harcra. O’Reilly szerint a tagállamokban a korrupció okozta kár nagyjából megegyezik az EU éves költségvetésével. Az OGP céljai közt szerepel az állami szolgáltatások hatékonyabbá és hozzáférhetőbbé tétele például az e-kormányzás révén. Ez tipikusan ellenszere az olyan hétköznapi korrupciónak, mint a kenőpénzfizetés.

A mostani nyílt levél szerzői szerint az OGP az új uniós vezetés számára olyan lehetőséget kínál, amellyel az euroszkeptikusok előretörését hozó európai parlamenti választások után visszanyerhetik a választók szimpátiáját.

A nyílt levél letölthető innen (pdf).

Fotó: © European Union 2014 - European Parliament, Creative Commons 2.0