háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

pokhalo_ado_2_b_kicsi.jpg

EU hírek

EU hírek

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Modern városok

Vagyonnyilatkozatok

English materials

legyel_az_onkentesunk.png

Facebook

Címkék

1% (2) 2014 (1) adatigénylés (33) adatok (40) adatozz okosan (21) adatsprint (3) adatvédelem (4) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (2) agrártámogatások (8) ajándék (1) alkotmánybíróság (3) alkotmányozás (1) állami szféra (4) állás (2) amsterdam (1) antikorrupció (29) anti korrupció (23) asp (3) átlátható (1) átláthatóság (145) atomenergia (1) atomerőmű (2) ausztria (1) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bíróság (1) bizottság (2) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (2) bulgária (1) bunda (1) cégek (2) cenzúra (3) ciklusértékelő (1) civilek (5) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) compr (3) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (5) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (2) direkt36 (1) dk (2) e-government (1) egészségügy (1) egyesült (2) egyesült királyság (1) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) elnökség (1) english (8) ensz (2) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (7) érdekérvényesítés (1) erzsébet (2) esemény (1) észtország (1) eu (31) eurobarometer (1) európai (2) eu elnökség (1) évvégi (3) exszabi (1) ezaminimum (6) e governance (1) facebook (1) fehér könyv (1) felcsút (2) felejtéshez való jog (1) fidesz (3) fizetések (1) flier (3) földbérlet (1) forgóajtó (1) fotó (1) franciaország (1) futball (1) garancsi istván (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) gruevszki (1) Grúzia (3) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (4) hacks hackers (1) hálapénz (1) hamburg (2) helsinki bizottság (1) heves (1) hillary clinton (1) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) honlap (1) honvédelmi (1) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idegenforgalom (1) igazságszolgáltatás (1) infografika (39) információszabadság (38) ingatlan (4) integritás (1) international (3) internet (4) internetpenetráció (1) IPI (1) izland (2) játék (1) jobbik (2) jogalkotás (13) k-monitor (5) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (10) kampányfinanszírozás (22) kdnp (1) KEHI (2) kenőpénz (1) képviselő (3) képzés (1) kerényi imre (1) királyság (2) költségvetés (4) kormányzati adatok (1) korrupció (25) korrupciós séta (2) közadatok (4) közbeszerzés (43) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (3) közgép (10) Közgép (2) közpénz (23) külföld (53) kultúra (3) k monitor (44) Lázár János (4) légifotó (1) leisztinger (6) lengyelország (2) libéria (1) liget (1) lmp (2) lobb (1) lobbi (7) macedónia (1) magánszektor (2) magyarország (41) mahir (2) MÁK (6) máv (2) média (7) media (2) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mészáros lőrinc (5) mezőgazdaság (8) microsoft (1) miniszterelnökség (2) minisztérium (2) mnb (2) MNV (2) mobilapp (3) modern városok (6) moldávia (2) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) NAIH (3) NAV (3) navalnij (3) NCTA (3) németország (4) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) népszavazás (1) nerhotel (2) new york (1) ngm (1) nhit (1) NIF (1) nkoh (1) nyerges (6) nyílt adat (1) nyílt kormányzás (18) obama (2) OGP (21) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (1) olaszország (1) olimpia (1) önkéntes (3) önkormányzat (22) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) orbán viktor (4) oroszország (9) országgyűlés (3) összeférhetetlenség (2) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) párbeszéd magyarországért (1) parlament (4) pártfinanszírozás (7) pártok (7) pénzmosás (1) per (5) politika (2) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (1) program (2) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (3) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (8) revolving door (1) right to know (1) rokonok (1) rólunk (1) románia (2) rospil (1) sajtószabadság (5) school of data (2) siemens (1) simicska (16) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (6) strabag (1) sunlight (1) századvég (1) szerbia (2) szerzői jog (1) Szijjártó Péter (1) szlovénia (1) szólásszabadság (2) szponzoráció (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (8) tasz (11) térkép (10) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (4) trafikmutyi (2) transparency (4) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) ud (1) ügyészség (2) új nemzedék központ (1) ukrajna (1) uncac (2) unió (1) usa (17) usaid (1) utalvány (1) utazás (6) vagyonnyilatkozat (28) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (8) választások (10) vám (1) várhegyi (2) varsó (1) vasút (2) vesztegetés (6) vietnam (1) vizes vébé (2) vizuális (3) Voksmonitor (2) whistleblowing (14) wikileaks (4) workshop (2) young and partners (1) zambia (1) zmne (1) zrt. (1)

OGP: Magyarország elektronikus felszabadítása?

orsivin // 2012.04.27.

Címkék: információszabadság átláthatóság közadatok nyílt kormányzás e governance kormányzati adatok OGP

 

A Nyílt Kormányzásról szóló Együttműködéshez való csatlakozás hatalmas lehetőség a kormányzás átláthatóságának növelésére. Ne hagyjuk ellinkeskedni! 

 

A K-Monitor a kormány korrupció elleni stratégiájának értékelése kapcsán is kiemelte, hogy a program egyik gyenge pontja az átlátható és számonkérhető kormányzásra való törekvés hiánya. Ezért egyebek mellet azt javasoltuk (ezzel kapcsolatban más civil szervezetekkel közösen már tavaly ősszel megkerestük a Közigazgatási Minisztert), hogy a kormány kezdeményezze Magyarország csatlakozását a Nyílt Kormányzásról szóló Együttműködéshez (Open Government Partnership - OGP). Örömmel fogadtuk ezért, hogy a kormány beemelte ezt a javaslatot a korrupció elleni stratégiába, Rétvári államtitkár pedig április 15-én hivatalosan is bejelentette Magyarország csatalkozási szándékát.

Miről szól az OGP? A nemzetközi együttműködés célja az átlátható, hatékony és ellenőrizhető kormányzat megtermtése. A résztvevő felek ennek érdekében (az adott ország társadalmi szervezeteivel és civil szakértőivel együttműködve) vállalásokat fogalmaznak meg, amelyek végrehajtását az OGP szervezete évről évre ellenőrzi. A vállalások öt nagyobb témakörhöz kapcsolódhatnak (közszolgálatok minőségének javítása; a közszféra integritásának fokozása; az állami erőforrások hatékony felhasználása; biztonságosabb közösségek megteremtése; vállalatok társadalmi szerepvállalásának, számonkérhetőségének növelése), ezek közül elsőre azonban elég csupán egyet kiválasztani. Az intézkedéseknek minden esetben növelniük kell az állam átláthatóságát és technikai, informatikai újításokkal kell társulniuk.

Kik vesznek benne részt? Az alapító okiratot az USA, az Egyesült Királyság, Norvégia, Brazília, Indonézia, Mexikó, Fülöp-szigetek és a Dél-afrikai Köztársaság írta alá 2011. szeptember 20-án. Azóta további 47 ország csatlakozott hozzá, köztük Horvátország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna, hogy csak a szomszédainkat említsük.

Mi értelme van? Az együttműködésben való részvétel arra kényszeríti a kormányokat, hogy fogalmazzanak meg egyértelmű lépéseket saját működésük átláthatóbbá és ellenőrizhetővé tételére - ezt sokan maguktól nem tennék meg. Ezek végrehajtását az OGP szervezete rendszeresen ellenőrzi, és jelzi, amennyiben a kormány elmaradt a vállalásaihoz képest. Ahogy az ilyen együttműködéseknél lenni szokott, a nemzetközi megítélés a részvétel legnagyobb tétje, kemény szankcióktól senkinek nem kell tartania. A részvétel ezzel együtt jó mércéje annak, hogy mennyire komoly egy kormány elkötelezettsége a jó és átlátható állam megteremtése mellett, képes-e értelmes, konkrét és ellenőrizhető vállalásokat megfogalmazni, és hajlandó-e ezeket hatékonyan és szakszerűen a gyakorlatba átültetni.

 


Az Open Government kampányvideója. (The Academy)

 

Mi lesz most? Az április elején elfogadott, korrupcióellenes intézkedésekről szóló kormányhatározat szerint a Közigazgatási Minisztériumnak május végéig előterjesztést kell készítenie a csatlakozásról, és létre kell hoznia az ezzel kapcsolatos intézkedések nyomonkövetésének rendszerét. Amennyiben Magyarország csatlakozik, megkezdődhet a vállalások kidolgozása, amely az egész folyamat legfontosabb része. Nagyjából a vállalások megfogalmazásakor fog kiderülni, hogy mennyire gondolja a kormány komolyan az egészet.

Mit javasol a K-Monitor? Azt gondoljuk, hogy valódi, érdemi vállalásokat kell tennünk, olyanokat, amelyek ténylegesen előmozdíthatják a Nyílt Kormányzatról szóló Nyilatkozatban megfogalmazott célokat. Hiba lenne, ha olyan feladatok végrehajtását tűznénk ki magunk elé, amelyek csak formailag teljesítik a követelményeket. Ha megnézzük az eddig csatlakozottak OGP-vállalásait élesen kirajzolódnak a rossz gyakorlatok. Igyekezzünk elkerülni az ilyeneket! Néhány típikus hiba:

1. Az újszerűség hiánya Fontosnak tartjuk, hogy az OGP-vállalások valóban új elemeket tartalmazzanak, ne próbáljunk meg meglévő, futó projekteketúj vállalásként” (Bulgária, Kanada) feltüntetni, vagy már előkészítés alatt álló programokat, jogszabálymódosításokat az OGP-vállalások közé beszuszakolni. A célkitűzések és az eszközök meghatározását széles körű egyeztetésnek kell megelőznie, és ideális esetben a vállalások a civil szféra és a kormány termékeny együttgondolkodása során születnek meg. Az OGP Vezető Testülete egyébként ellenőrzi az egyeztetési folyamatot is, tehát itt igazán nem éri meg sumákolni.

2. Irreleváns vagy általános célok megfogalmazása
  Valóban dícséretes, ha minden területen támogatjuk az átláthatóság növelését és a civil kontroll megerősítését, azonban sovány lesz az eredmény, ha a célkitűzések valójában csak érintőlegesen kapcsolódnak a nyílt kormányzáshoz (Bulgária), különösen, ha nem fedezünk fel mögöttük valós, számonkérhető tartalmat (Montenegró, Hollandia).

3. Kommunikációs vállalások Az OGP fórumokon való reklámozása (Mexikó), a Transzparencia-díjak (Uruguay) kiosztása, a közhangulat-felmérések  (Görögország) a konferenciaszervezés (Brazília), vagy kiadványok szerkesztése (Dánia) mind hozzájárulhatnak a nyílt kormányzás sikeréhez, de első sorban a technológiai és jogszabályi háttér megteremtése a döntő.

A leghasznosabbak azok a vállalások,  amelyek a kormányzati és közzadatok minél teljesebb körének, például a közbeszerzési, kampányfinanszírozási (Horvátország), költségvetési, egészségügyi (Spanyolország), cégregisztrációs (Csehország) vagy földhivatali adatoknak a felszabadítását tűzik ki célul. Ennek azonban csak akkor van értelme, ha az e-kormányzati eszközök bevezetése és az adatok közzététele egységes szemléletben történik, megteremtve a felhasználóbarát használat és az adatok összekapcsolásának és újrafelhasználásának lehetőségét.  

A K-Monitor szerint Magyarországnak első lépésként az együttműködés öt kihívása közül leginkább a közszféra integritásának növelésére kellene koncentrálnia. Ez lehetőséget teremt arra, hogy előtérbe kerüljenek a korrupcióellenes stratégiában mostohán kezelt témák, mint az átláthatóság és számonkérhetőség -- hiszen pont erről szól az együttműködés.

Mégis, mire gondolunk? Természetesen számos ötletünk van, hogy milyen lépéseket kellene tennie a kormánynak, íme néhány:

- Ki kell szélesíteni az államháztartás pénzeszközeinek felhasználásával, az államháztartáshoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő szerződések közzétételét. Hasznos lenne egy olyan köponti weboldal és adatbázis létrehozása, ahol a szerződésekre vonatkozó adatok között strukturált formában lehet keresni, és elérhető a szerződések szkennelt verziója is. Jelenleg  a szerződések és a közzétett adatok a legkülönbözőbb formátumokban, nem ritkán honlapok eldugott sarkaiban, hibásan, gyakran ömlesztve, tömörített vagy .pdf-fájlként érhetőek el. Szabályozni kell a közzététel formátumát, hogy a szerződésekre vonatkozó adatok összehasonlíthatóak és kereshetőek legyenek, hogy az adatokra építve különböző alkalmazásokat lehessen fejleszteni.  A régióban is léteznek központi szerződés-adatbázisok.

- Állami intézmények, szervek költségvetéseinek egyszerű, közérthető formában való közzéttétele. Mivel minden állami intézmény az állampolgárok adóforintjaiból működik, lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az állampolgárok nyomon követhessék a közös kasszába befizetett penzük sorsát. Mindezt úgy, hogy az is képet kaphasson az állam gazdálkodásáról, aki nem közgazdaságtanból szerzett diplomát. Jó példa erre a Budapest Intézet által készített internetes alkalmazás

- És hogy egy többé-kevésbé aktuális témát is megemlítsünk: Az oktatás területén megfontolandó lehet az a szlovák előírás, miszerint az egyetemeknek kötelességük az Interneten közzétenniük a hallgatóik által írt szakdolgozatokat. Ez az intézkedés nemcsak a plagizálás visszaszorítását célozza, de a tudományos eredmények terjedését is elősegíti.

Kíváncsiak vagyunk arra is, hogy olvasóink milyen kormányzati adatokat szabadítanának fel. Küldjétek el ötleteiteket emailben vagy kommenteljetek.

Arról, hogy még mi mindent lehet kezdeni a felszabadított kormányzati adatokkal, milyen új eszközök, alkalmazások készülnek a világ különféle pontjain, hamarosan bővebben is írunk. Holnap kezdődik ugyanis Washingtonban a Transparency Camp, amelyen idén is vendég a K-Monitor.

 


3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://k.blog.hu/api/trackback/id/tr914476311

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Netuddki. 2012.04.27. 20:54:39

1. A kecskére bízzuk a káposztát.

2. Ezek után elvárjuk a kecskétől, hogy informatikai rendszert fog hadrendbe állítani amivel a káposzták számát mindenki nyomon tudná követni.

3. Egy olyan kecskétől amelyikről köztudott, hogy azért rendszeresen bekap pár káposztát. Csak mert megteheti és nem kell vele elszámolnia senkinek...

troll ellenpólus · http://trollhitvallas.blog.hu/ 2012.04.27. 20:55:26

Azt hiszem, amíg hazánkban a népesség egy apró, ámde annál agresszívebb része minden erejét megtekintve igyekszik a nemzeti kormány tevékenységét aláaknázni, az országot gazdaságilag és erkölcsileg tönkretenni, a magyar népet pedig megtörni és rabszolgasorba kényszeríteni, addig az ilyen, amúgy nyilván jó szándékú kezdeményezéseket csak a felesleges hülyeség jelzővel illethetjük.