A Figyelőben szeptember 29-én látott napvilágot a hír, hogy a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Bonafarm-csoport lehet egy nagyszabású zambiai mezőgazdasági privatizációs tender nyertese.  Nem sokkal korábban Zambia új elnököt választott Michael Sata személyében, aki elsősorban a korrupció-ellenes harcot, valamint a külföldi befektetők visszaszorítását tűzte kampányának zászlajára. A hír kapcsán a zambiai korrupciós helyzetnek próbáltunk meg utánajárni.

Zambiában – Magyarországhoz hasonlóan – az 1990-es évek eleje óta működik többpártrendszer. Az egykor hősként tisztelt ellenzéki vezetőt, az ország első demokratikusan választott elnökét azonban hamar utolérték a botrányok: már az 1996-os választásokon sikerült az alkotmány módosításával elérnie, hogy politikai ellenfelei jóval kevesebb eséllyel vághassanak neki a megmérettetésnek. Pártja, a Mozgalom a Többpárti Demokráciáért (MMD) a könnyített pályán 2001-ben is megszerezte a győzelmet, Chiluba második ciklusa azonban lejárt, és Levy Mwanawasa személyében új vezetője lett az országnak. Ekkorra már nyilvánvalóvá vált, hogy a korrupció olyan súlyos mértéket öltött, hogy az nem csupán az MMD választói bázisát erodálja, de a külföldi befektetőket is elriasztja ­– a külföldi tőke híján pedig aligha lehetett reménykedni az ország gyors felemelkedésében. Ezt szem előtt tartva Mwanawasa elnök meglepő lépésre szánta el magát: széles körű elszámoltatást indított az előző ciklus gyanús ügyletei miatt, az egykori elnököt, párttársát, Chilubát letartóztatták és minisztereivel, valamint titkosszolgálatának vezetőivel együtt 168 rendbeli, 40 millió USD-t meghaladó értékű lopás vádjával bíróság elé állították. A büntetőjogi felelősségrevonás mellett polgári úton is megpróbálták az elbitorolt közjavakat egy brit polgári bíróságon visszaperelni, és 2007-ben meg is ítélték a zambiai állam javára a kamatok miatt ekkor már mintegy 60 millió dollárra rúgó kár megtérítését.

Természetesen ez az affér megrontotta a korábbi harcostársak, Chiluba és Mwanawasa viszonyát – ez vezethetett ahhoz a pikáns fordulatjoz, hogy a 2006-os elnökválasztás során Chiluba a most korrupcióellenes harc meghirdetésével nyerni tudó Michael Sata mellett kampányolt, aki – akkor másodjára – igen kicsi arányban elveszítette a választásokat.

A korrupcióellenes küzdelemben újabb fordulatot jelentett, amikor 2008-ban Mwanawasa váratlanul meghalt: az új elnök, Rupiah Banda lett, és nem sokkal később – sokak szerint elnöki nyomásra – az összes vádat ejtették Chiluba büntetőjogi perében. Noha Banda formailag megerősítette a korrupcióellenes intézményeket, például új korrupcióellenes törvényeket fektetett le, az ellenzék számtalanszor kifogásolta, hogy Banda kormányában olyan embernek jutott szerep, akik Chiluba-botrányban is érintettek voltak.

Itt épp egy majom zavarja meg Banda beszédét

Ez érthető módon kivívta az emberek ellenszenvét, akik 2011. szeptember 20-án új elnököt,a korábban sorozatosan hoppon maradt Michael Satát választották meg – és az sem véletlen, hogy Sata egyik legelső intézkedéseként leváltotta a zambiai Korrupcióellenes Ügynökség vezetőjét, Banda közeli barátját posztjáról.

A korrupció térnyerése természetesen a Transparency International Global Corruption Barometer (GCB) kutatásában is visszatükröződik. Zambia CPI-indexe az elmúlt években ugyan valamelyest pozitívan változott (A 2001-től 2007-ig tartó időszakban gyakorlatilag végig 2,6-os értéket mértek, ami 2008-ban 2,8-ra, majd 2009-től 3,0-ra nőtt), azonban ez az érték továbbra is igen alacsonynak mondható, és a hagyományosan nem a legkedvezőbb korrupciós mutatóval bíró szubszaharai országok közül többen is (például Namíbia és Botswana) jobb eredményt értek el. Ugyanakkor a 2010-es GCB kutatásából az is kiderül, hogy a zambiaiak 67%-a szerint kifejezetten romlott a korrupciós helyzet az utóbbi három évben, és a lakosok 50%-a elégedetlen volt a kormány e téren tett erőfeszítéseivel - még ha az a folyamat pozitívnak is tekinthető, hogy Zambiában a politikusok látszólag felismerték, a stabil politikai és gazdasági környezet, a korrupció visszaszorítása elengedhetetlen lehet a nagy volumenű nyugati befektetések bevonzásához.

Vincze Orsolya