háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

pokhalo_ado_2_b_kicsi.jpg

Facebook

Címkék

2014 (1) adatigénylés (18) adatok (15) adatozz okosan (19) adatsprint (1) adatvédelem (2) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (1) agrártámogatások (5) alkotmánybíróság (2) alkotmányozás (1) állami szféra (3) állás (1) amsterdam (1) antikorrupció (11) anti korrupció (16) asp (2) átláhatóság (6) átlátható (1) átláthatóság (95) atomenergia (1) atomerőmű (2) Azerbajdzsán (1) balkán (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bíróság (1) bizottság (1) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia (1) bővítés (1) btk (1) budapest (1) bunda (1) cégek (1) cenzúra (3) ciklusértékelő (1) civil kapocs (1) CÖF (2) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (4) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) demokrácia (1) dk (2) e-government (1) egészségügy (1) egyesült (2) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) elnökség (1) ensz (1) eötvös (1) építőipar (6) érdekérvényesítés (1) erzsébet (2) észtország (1) eu (12) európai (1) eu elnökség (1) ezaminimum (6) e governance (1) facebook (1) fehér könyv (1) felcsút (2) fidesz (3) fizetések (1) flier (1) földbérlet (1) forgóajtó (1) futball (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) Grúzia (2) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (4) hacks hackers (1) hálapénz (1) hamburg (2) helsinki (1) hercegovina (1) heves (1) hillary clinton (1) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) honlap (1) honvédelmi (1) Horváth András (1) horvátország (1) igazságszolgáltatás (1) infografika (5) információszabadság (29) ingatlan (3) international (3) internet (3) internetpenetráció (1) intézet (1) IPI (1) izland (2) jobbik (2) jogalkotás (6) k-teszt (3) kalifornia (1) kampány (3) kampányfinanszírozás (14) károly (1) kdnp (1) KEHI (2) kenőpénz (1) képviselő (2) képzés (1) kerényi imre (1) királyság (2) költségvetés (2) kormányzati adatok (1) korrupció (20) korrupciós séta (2) közadatok (2) közbeszerzés (35) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (2) közgép (10) Közgép (2) közpénz (14) közpolitikai (1) kreml (1) kultúra (1) k monitor (25) Lázár János (4) légifotó (1) leisztinger (4) lengyelország (1) lmp (2) lobb (1) lobbi (6) magánszektor (2) magyar (1) magyarország (16) mahir (2) MÁK (3) máv (2) media (2) média (4) meetup (2) mentelmi bizottság (1) mészáros lőrinc (2) mezőgazdaság (6) miniszterelnökség (2) minisztérium (1) mnb (2) MNV (2) mobilapp (3) moldávia (1) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) NAIH (1) NAV (2) NCTA (4) németország (3) nemzetbiztonság (1) new york (1) nhit (1) NIF (1) nyerges (6) nyílt kormányzás (12) obama (2) ogp (5) OGP (11) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (1) olaszország (1) önkéntes (2) önkormányzat (11) opencorporates (1) Open Knowledge (3) oroszország (6) országgyűlés (1) összeférhetetlenség (2) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) párbeszéd magyarországért (1) parlament (1) pártfinanszírozás (5) pártok (4) pénzmosás (1) per (5) politika (1) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (1) program (1) psi (1) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (3) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) részvétel (3) revolving door (1) right to know (1) rokonok (1) rólunk (1) sajtószabadság (2) school of data (2) siemens (1) Simicska (4) simicska (9) Simon Gábor (1) sopot (1) spanyolország (2) sport (2) strabag (1) sunlight (1) századvég (1) szerbia (2) Szijjártó Péter (1) szlovénia (1) szólásszabadság (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (4) tasz (7) TASZ (4) teszt (1) thales (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (3) trafikmutyi (2) transparency (4) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) ud (1) ügyészség (1) új nemzedék központ (1) unió (1) usa (14) usaid (1) utalvány (1) utazás (2) vagyonnyilatkozat (18) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (4) választások (1) vám (1) várhegyi (2) varsó (1) vasút (2) vesztegetés (5) vietnam (1) vizuális (2) Voksmonitor (1) whistleblowing (13) wikileaks (4) workshop (2) young and partners (1) zambia (1) zmne (1) zrt. (1)

Partnereink

Egy demokráciában mindig az adatigénylők győznek

MerényiM // 2016.08.22.

Címkék: információszabadság átláthatóság adatigénylés

Az információszabadságért világméretű harcot vívnak a civil szervezetek és öntudatos polgárok a titkolózó államokkal. Egy demokrácia, amelyben a polgárok értékelik a politikai szabadságot és közügynek tekintik közös vagyonuk bármifajta felhasználását, nem tűri sokáig a titkolózást. A vezetők hiába érvelnek a nyilvánosság ellen, hisz az ő hatalmuk egyedüli forrása is az, ha folyton igazolják magukat és döntéseiket a közvélemény előtt. Az átláthatóság ellen vétő politikusokat ezért tanítják móresre újra és újra leleményes polgáraik, történjen a kulisszák mögötti mutyizás Brüsszelben, Budapesten vagy éppen Ruandában. Mutatunk néhány érdekes példát arra, hogyan győzött a nyilvánosság, és miért érdemes küzdeni az információszabadságért.

foi.png

E küzdelem egyik fontos eszköze a közérdekű adatigénylés, amelyet itthonról is jól ismerünk. A jelenleg regnáló kormány hatalomra kerülése óta folyamatosan csorbítja az adatigénylés lehetőségét és gyakran pejoratív jelzőkkel illeti azokat, akik élnek állampolgári jogaikkal, és közügyekre vonatkozóan tájékozódni-tájékoztatni szeretnének. Pár hónap telt csak el azóta, hogy kiderült: a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak kezében jelleget változtat a közpénz, a TASZ-nak hála pedig a Századvég elemzéseiben is elmélyedhettünk, ahogyan erről mindenki értesülhetett. Nézzünk meg most néhány kevésbé ismert példát, amely más-más területen, de pozitív változást hozott az emberek életében figyelmes állampolgárok adatigényléseinek köszönhetően.


Szólj hozzá!

Nem korrupció, hanem... - így újították meg a magyar nyelvet a fideszes megmagyarázóemberek

k.monitor // 2016.08.18.

Címkék: korrupció

Az idei év hemzseg a nagy visszhangot kiváltó korrupciós ügyektől, elég csak a Vizoviczki körüli pávatáncra, az MNB alapítványokra, a Századvég tanulmányokra, Voldemort Nagyúr sötét varázslataira, az EMMI-ORÖ tandemben elszivárgó uniós pénzekre vagy a letelepedési kötvény-bizniszre gondolnunk, hogy a klientúrának juttatott, nagyvonalú PR és építőipari tenderekről ne is beszéljünk. Egy friss kutatás szerint a választók kétharmada korruptnak látja a kormányt,  amely csak azok ellen a visszaélések ellen lép fel, amiben nem érintett. Mindez sok munkát ad a kormányközeli ideológusoknak és a személyes érintettség okán magyarázkodni kényszerülő politikusoknak. A kormányerők azonban önvizsgálat helyett felvették a kesztyűt a korrupciós vádak ellen és alternatív magyarázatokkal álltak elő. Cikkünk nyomán mindenki eldöntheti, mekkora sikerrel.

14055597_138705313239747_327902578_n_2.png

 

"Alkotmányos költség"

Voldemort nagyúr története hamar körbejárta a magyar sajtót, ráerősítve azokra a hangokra, akik szerint politikai kijáróemberek befolyásukat latba vetve uniós forrásokat térítenek el az erősen központosított pénzosztó szerveknél, visszacsorgatott százalékokért cserébe. A kiszivárogtatott lehallgatások alapján egy tiszaújvárosi baráti társaság elhatározta, hogy belevág az uniós pályázati bizniszbe, egyiküknek pedig állítólag meg is volt a szükséges kapcsolatuk, Mengyi Roland személyében. Azt sejtették, hogy az intézkedés fejében csorgatni kell majd valamennyit a megítélt támogatásból, de arra nem számítottak, hogy az ismerős honatya “alkotmányos költség” címen már a pályázat beadása előtt kér ötmillió forintot, cserébe a későbbi fenti “tolmácsolásért”. Akár bizonyítást nyer az ügy, akár nem, a nyilvánvaló korrupciós eset kreatív átfogalmazása akkor is figyelemre méltó ha nem a közvéleménynek, hanem a mutyizóknak szólt. Az ügyészség azonban segít a fordításban: költségvetési csalás és befolyással üzérkedés gyanújával emelt vádat Mengyi ellen. Érdekesség, hogy egy 2009-es interjúban az MVM-es Kocsis István is említette, hogy a Balkánon "bizonyos üzletszerzésnek alkotmányos költségei is vannak" - Montenegróra utalt.

“Itt és most el kellene dönteni, hogy megbízunk-e egymásban annyira, hogy most már a pénzről is kell beszélnünk (...) ez egy egyirányú utca, és innen visszafordulni nem lehet, és ahhoz, hogy tudjunk együtt dolgozni, ahhoz az ő részükről is bizalom szükséges, ennek az az alapfeltétele, ha átadunk ötmillió forintot még a pályázat kiírása előtt úgymond alkotmányos költség jogcímen” 

(részlet a lehallgatott telefonos beszélgetésből).

Az uniós forgóajtó jelenség ellen petícióznak európai civilek - írd alá te is!

vamosk // 2016.08.17.

Címkék: eu lobbi összeférhetetlenség átláthatóság részvétel

Az európai szintű lobbizás visszásságaitól már régóta szenved az uniós döntéshozatal. A fő problémát a forgóajtó jelenség jelenti, amely gyakorlat azt a bizarr karrierpályát is lehetővé teszi  az uniós tisztségviselőknek, hogy hivataluk lejárta után röviddel már olyan magáncégek érdekeit képviseljék, amelyek szabályozásáról korábban döntéseket hoztak. Gondolják el: az egyik nap még a Bizottságnak dolgozik a politikus egy törvényjavaslaton az irodájában, majd egy évre rá ugyanazon az ajtón kopogtat egy vállalat képviseletében. Ezen gyakorlat beszüntetéséért indítottak most petíciót európai civilek.

unnamed.png

Az Etikai Szabályokért és Átláthatóságért Szövetség, röviden az Alter-EU több, mint 200 civil szervezet és szakszervezet tömörülését jelenti, akiket nyugtalanít, hogy a lobbisták egyre nagyobb befolyást szereznek az Európai Unió döntéshozatalában, és a politikai napirend megállapításában. Éppen ezért az Alter-EU az elmúlt években számos javaslattal, jogalkotási tanáccsal látta el a döntéshozókat, amik a globális vállalatok ellenőrizetlen lobbierejét tartanák féken. Ezen aggodalmakat a K-Monitor is osztja, és a hálózat tagjaként üdvözöljük azt a kezdeményezést, ami a közelmúltban útnak indult, hiszen az fordulatot hozhat a mind az Unió, mind a polgárok számára kifejezetten káros gyakorlat ügyében. A cél: keretek közé szorítani a forgóajtó jelenséget egy új, átgondolt szabályozás létrehozásával.

 

Tíz évig vezette a Bizottságot, most lobbizna

A forgóajtó jelenség, ami a uniós intézmények és a magáncégek közötti munkaerő-áramlást takarja, azért kapott újra nagyobb figyelmet, mert a korábban az Európai Bizottságot 10 éven át elnökként vezető José Manuel Barroso az egyesült államokbeli Goldman Sachs pénzintézethez szegődött. Az ex-elnök, aki regnálása alatt az uniós döntéshozatal egészére ráláthatott, és olyan információk birtokába kerülhetett, amik óriási előnyt jelentenének magáncégek számára, most egy bankot láthat el tanácsokkal. Nem kis összegért, portugál lapok információi szerint évi ötmillió euró fejében. Nem ez az első eset: a brit Sharon Bowles, aki öt évig elnökölte a gazdasági és pénzügyi bizottságot az Európai Parlamentben, később a Citybe szerződött, a holland Neelie Kroes EU-biztos előbb a Merrill Lynchnél, majd később az Ubernél helyezkedett el, a TTIP-tárgyalásokat vezető kereskedelmi biztos pedig ma egy olyan telekom cégnél van, ami kivált érdekelt a szabadkereskedelmi egyezményben.

Precedens tehát van bőven, a mostani helyzet viszont más. Soha nem volt példa arra, hogy egy olyan fontos európai intézmény, mint a Bizottság korábbi elnöke hányjon fittyet a létező összes vonatkozó etikai szabályra. Ennek hatására számos uniós hivatalnok, párt, és a közvélemény is Barroso ellen fordult, Franciaország pedig hivatalosan is felszólította a korábbi főbiztost, hogy utasítsa el a pénzintézet ajánlatát, hiszen az teljesen összeférhetetlen korábbi munkájával. Bizottság hatályos etikai kódexéhez, ami a leköszönő tisztségviselők későbbi lehetőségeiről rendelkezik, legutóbb 2010-ben nyúltak hozzá, ekkor szigorítottak rajta. A szabályzat szerint 18 hónap elteltével már bárhol elhelyezkedhetnek a tisztségviselők, az esetleges összeférhetetlenségekről pedig utódaik döntenek. Ennek hatékonyságát jól mutatja az, hogy a CEO nevű civil szervezet szerint 37 esetből egynél sem találtak összeférhetetlenségre utaló jelet.

Forgóajtó itthon is előfordul, 88 vonatkozó hírt tárolunk a K-Monitor adatbázisában. Volt, akivel nagyot pörgött a forgóajtó: Kocsis István 1998-ban az RWE Energie AG, főosztályvezetője, 2000-ben az ÉMÁSZ igazgatója, 2001-ben az RWE-EnBW Magyarország Kft igazgatója, majd a Paksi atomerőmű, az MVM és a BKV vezérigazgatója is volt, ezen cégek élén emlékezeteset alakított, bírósági ügyei a mai napig húzódnak. Kocsis a Horn-kormány privatizációinak befolyásos embereként az MVM élén részt vett annak a szerződésnek a megkötésében, amikor későbbi munkahelye, az RWE kedvező feltételekkel megvette a Mátrai Erőművet.

Eddig csupán látszatintézkedések történtek

A döntéshozók időnként tesznek ugyan lépéseket a szabálytalan lobbizás ellen (tavaly például az EP vonta meg több óriáscég lobbistájának az akkreditációját), de ez nem elég. Brüsszelben az egy képviselőre jutó lobbisták száma meghaladja a húszat (!), összesen 15 ezren lehetnek az Unió fővárosában. Az EU-s lobbizás azért működik kiváltképp rosszul, mert átláthatatlan, a rossz szabályozásból eredő károk elszenvedtével már lehetetlen visszakövetni, kik és hogyan térítették el a döntéshozókat az európai polgárok érdekeinek képviseletétőlMost esély mutatkozik arra, hogy a rossz gyakorlat lényegért érintő változás történjen. Az Ombudsman néhány hete komplex javaslatcsomaggal állt elő, amelyben arra buzdítja a főbb intézményeket, hogy tegyék átláthatóvá az időközben a leggyakoribb jogalkotási eljárássá vált zárt informális üléseket. Ez érdemi előrelépés lenne, hiszen ezek a zárt, titkos ülések a melegágyai voltak a szabályellenes, kiskapus lobbizásnak. Az Alter-EU pedig most a WeMove.eu-val közösen petíciót indított, amellyel specifikusan a Bizottság vonatkozó szabályozását tennék helyre. 

Petíció - írd alá, vegyél részt!

A petíciónak és felhívásnak, amit a két szervezet indított útjára az a célja, hogy 100 ezer aláírás összegyűjtésével végre megfelelő szabályozás megalkotására bírják a Bizottságot, ezzel megakadályozva, hogy az olyan befolyásos vezetők ismereteit és kapcsolatait, mint a portugál főbiztos, nagyvállalatok váltsák profitra és további befolyásra az uniós politikák iránya felett. A javaslatok között szerepel, hogy:

  • a biztosok leköszönésük után legalább három évig ne vállalhassanak semmilyen szerepet direkt, vagy indirekt lobbitevékenységet végző vállalatoknál

  • vizsgálják felül az etikai kódexet, és alkossanak új szabályozást, hogy megszűnjön a forgóajtó-jelenség

  • az összeférhetetlenségekről és egyéb szabályszegésekről pedig egy független, és átlátható működéssel rendelkező testület döntsön

A petíciót, amellyel segítheted megakadályozni, hogy uniós tisztségviselők politikai karrierjük után olyan lobbicsoportoknál helyezkedjenek el, ahol kiárusíthatják korábbi kapcsolataikat és ismereteiket, és amellyel az uniós döntéshozók tudtára adhatod, igényt tartasz az átláthatóságra, ezen a honlapon tudod aláírni!

Forrás: Alter-EU, Átlátszó, Hetek, MNO

Minden (ismert) részlet Orbán külföldi útjairól

vamosk // 2016.08.16.

Címkék: utazás adatok közpénz átláthatóság infografika

Az nem meglepő, hogy Orbán Viktor miniszterelnök hivatásából adódóan sokat utazik. Az Együtt által a Külügyminisztériumtól kikért adatokat felhasználva mutatjuk meg, hová, kivel, mikor és mennyi közpénzből repült a kormányfő a jelenlegi ciklusban. A feldolgozott adatokból kirajzolódik, kik azok az ismert politikusok és ismeretlen háttéremberek, akik leggyakrabban kísérik el a miniszterelnököt külföldi útjaira. Nem célunk azt sugallni, hogy az utazások felesleges közpénzköltésnek minősülnek, ábránkkal arra szeretnénk rámutatni, hogy mennyivel átláthatóbb helyzetet teremtene, ha a politikai vezetők ilyen mélységben és technikai színvonalon számolnának el juttatásaikkal, utazásaikkal.

cover.png

Micsoda útjaim voltak nekem - dúdolhatná sokat mondóan Cseh Tamás dalát a miniszterelnök, akit munkája gyakran szólít idegenbe, legyen szó egy brüsszeli üzenet átadásáról, vagy tapasztalatcseréről Nurszultan Nazarbajev kazah elnökkel, nem is beszélve olyan kiemelten fontos diplomáciai találkozókról, mint amikor a magyar kormányfő Moszkvában tárgyal, talán épp Paksról vagy a gáz áráról. A találkozók ritkán bonyolódnak teljesen nyilvánosan, és sokszor arról sem szólnak a hírek, milyen "fontos emberek" alkották a magyar delegációt. A nemrég nyilvánosságra került elszámolás alapján készült infografikánk lényege, hogy az utazásokról, a delegáció tagjairól és mindezek költségeiről tisztább képet láthassunk.

ov_hivatalos.png

Az interaktív vizualizációhoz kattints a képre!

Így használd: miután a bal felső sarokban lévő országlistáról kiválasztod a célállomást, a vizualizáció jobb oldalán megjelennek az ebbe az országba tett utazás(ok) időpontja(i), költsége és a delegáció tagjainak listája. Ha kíváncsi vagy, hogy a felsorolt nevekhez köthetőek-e kétes ügyek, kattints és nézd meg a K-Monitor adatbázisban! A kurzort az oszlopdiagramokra húzva még több információ ugrik elő: megnézheted az adott utazás egyes költségkategóriáit, és azok pontos összegekeit is.

Kik ezek az emberek?

Burger Barna: Orbán Viktor hivatalos fotósa
Czukor József:
'89 előtt hírszerző, egykori berlini nagykövet, IH vezető, majd külügyi főtanácsadó 
Ésik Róbert :
 a beruházásokat csábító Nemzeti Befektetési Ügynökség elnöke
Gottfried Péter:
a miniszterelnök külpolitikai főtanácsadója
Havasi Bertalan:
a miniszterelnöki sajtóiroda vezetője
Helmeczi Zoltán
az MTI különtudósítója
Horváth Bence:
a Miniszterelnöki Külügyi Szervezési Főosztály főosztályvezetője
Kaszab Éva:
protokoll munkatárs, Miniszterelnöki Külügyi Szervezési Főosztály 
Kobza Miklós:
korábban Orbán facebook profilját kezelte, ma az MTVA sajtófőnöke
Máté János:
a Külügyi Főosztály főosztályvezetője
Nagy Fanni:
tanácsadó, aki az utak szervezéséhez, lebonyolításához nyújt segítséget
Nagy János:
a Miniszterelnöki Programirodát vezető államtitkár 
Rahói Zsuzsanna:
politikai főtanácsadó a Miniszterelnöki Kabinetirodánál 
Takács Szabolcs: 
európai uniós ügyekért felelős államtitkár, Miniszterelnökség

A miniszterek, államtitkárok és helyetteseik külföldi utazásairól készített infografikánkat itt éred el. Ha pedig visszanéznéd, milyen luxusutakra szórták a pénzt politikusaink az elmúlt 15 évben, keress az #utazás címkére a K-Monitor korrupciós adatbázisában! 

A K-Monitor egy antikorrupciós civil szervezet. Ha szeretnél többet tudni arról, mit csinálunk, látogass el honlapunkra!

Az információ: hatalom, ezért a kormány inkább megtartja magának

vamosk // 2016.08.09.

Címkék: magyarország önkormányzat információszabadság asp

2018-ra a kormánynak lesz egy szoftvere, amivel egy kattintással megnézheti, hány férőhely van az ország stadionjaiban, vagy hány fő volt betegszabadságon Somogy megye B betűs önkormányzataiban. Most úgy tűnik, a kormány ráül ezekre az adatokra, miközben a települések gazdálkodása semmivel sem lesznek átláthatóbb. Erre utal, hogy a rendelet "döntés-előkészítő adatként” határozza meg a naprakész, országos szintű, bármely szakpolitikai kérdésben aranyat érő adattárház tartalmát. Az ASP tervezésekor nem vették figyelembe azokat a kötelezettségeket, melyeket az Infotörvény előír az adatok nyilvánosságáról. Így az önkormányzatok csak a kormánynak jelentenek majd automatikusan, az állampolgárok továbbra is kézzel feltöltögetett tájékoztatókra alapozva ellenőrizhetik majd helyi döntéshozóikat. A választásokra a kormány egyedüli játékos lehet, aki átfogó képet lát az önkormányzati rendszerről, pedig ha a fejlesztők és törvényalkotók figyeltek volna a nyilvánosságra, az érdemben segíthette volna a jobb döntéseket és a hatékonyabb gazdálkodást.

office.jpg

Bekötve 

Nagy felzúdulás kísérte, amikor idén májusban kötelezővé tették az önkormányzatok számára a feladataik ellátását támogató informatikai rendszert, amely hatékony eszközt ad a központi kormányzat kezébe a helyhatóságok gazdálkodásának ellenőrzésére. A szakmai vita mögött a kormány és az önkormányzati világ érdekei feszülnek egymásnak, azért azonban egyiküknek sem fáj a szíve, hogy az új rendszer nem hogy lesz az információszabadság és az adatnyilvánosság eszköze, de ez a szempont konkrétan teljesen kimaradt az EU-s pénzből finanszírozott fejlesztésből. A most nyilvánosságra került kormányrendelet-tervezet alapján nemcsak a 15 milliárdos fejlesztés határidőre történő megvalósíthatósága kérdéses, de az is, hogy a számos előremutató e-közigazgatási fejlesztéssel párhuzamosan gyűjtött, minden részletre kiterjedő adatvagyonhoz hozzáférhet-e majd érdemben más a kormányon kívül.