háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

pokhalo_ado_2_b_kicsi.jpg

EU hírek

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Modern városok

Vagyonnyilatkozatok

English materials

legyel_az_onkentesunk.png

Hírek

Nincs megjeleníthető elem

Facebook

Címkék

1% (2) 2014 (1) adatigénylés (26) adatok (31) adatozz okosan (21) adatsprint (3) adatvédelem (4) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (2) agrártámogatások (7) alkotmánybíróság (2) alkotmányozás (1) állami szféra (4) állás (2) amsterdam (1) antikorrupció (24) anti korrupció (18) asp (3) átlátható (1) átláthatóság (133) atomenergia (1) atomerőmű (2) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bíróság (1) bizottság (1) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (1) bunda (1) cégek (1) cenzúra (3) ciklusértékelő (1) civilek (3) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) compr (3) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (5) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (1) direkt36 (1) dk (2) e-government (1) egészségügy (1) egyesült (2) egyesült királyság (1) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) elnökség (1) english (6) ensz (2) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (7) érdekérvényesítés (1) erzsébet (2) esemény (1) észtország (1) eu (28) eurobarometer (1) európai (1) eu elnökség (1) évvégi (3) exszabi (1) ezaminimum (6) e governance (1) facebook (1) fehér könyv (1) felcsút (2) felejtéshez való jog (1) fidesz (3) fizetések (1) flier (2) földbérlet (1) forgóajtó (1) franciaország (1) futball (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) gruevszki (1) Grúzia (2) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (4) hacks hackers (1) hálapénz (1) hamburg (2) helsinki bizottság (1) heves (1) hillary clinton (1) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) honlap (1) honvédelmi (1) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idegenforgalom (1) igazságszolgáltatás (1) infografika (28) információszabadság (34) ingatlan (3) international (3) internet (3) internetpenetráció (1) IPI (1) izland (2) játék (1) jobbik (2) jogalkotás (13) k-monitor (3) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (9) kampányfinanszírozás (19) kdnp (1) KEHI (2) kenőpénz (1) képviselő (3) képzés (1) kerényi imre (1) királyság (2) költségvetés (4) kormányzati adatok (1) korrupció (21) korrupciós séta (2) közadatok (3) közbeszerzés (40) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (3) közgép (10) Közgép (2) közpénz (18) külföld (46) kultúra (1) k monitor (38) Lázár János (4) légifotó (1) leisztinger (5) lengyelország (2) lmp (2) lobb (1) lobbi (7) macedónia (1) magánszektor (2) magyarország (33) mahir (2) MÁK (3) máv (2) media (2) média (6) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mészáros lőrinc (4) mezőgazdaság (8) microsoft (1) miniszterelnökség (2) minisztérium (1) mnb (2) MNV (2) mobilapp (3) modern városok (5) moldávia (2) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) NAIH (2) NAV (3) navalnij (3) NCTA (3) németország (4) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) new york (1) nhit (1) NIF (1) nyerges (6) nyílt adat (1) nyílt kormányzás (18) obama (2) OGP (19) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (1) olaszország (1) olimpia (1) önkéntes (3) önkormányzat (20) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) orbán viktor (1) oroszország (9) országgyűlés (3) összeférhetetlenség (2) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) párbeszéd magyarországért (1) parlament (4) pártfinanszírozás (6) pártok (6) pénzmosás (1) per (5) politika (1) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (1) program (2) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (3) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (5) revolving door (1) right to know (1) rokonok (1) rólunk (1) románia (1) rospil (1) sajtószabadság (4) school of data (2) siemens (1) Simicska (4) simicska (11) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (4) strabag (1) sunlight (1) századvég (1) szerbia (2) Szijjártó Péter (1) szlovénia (1) szólásszabadság (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (5) tasz (11) térkép (8) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (4) trafikmutyi (2) transparency (4) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) ud (1) ügyészség (1) új nemzedék központ (1) ukrajna (1) uncac (2) unió (1) usa (17) usaid (1) utalvány (1) utazás (3) vagyonnyilatkozat (24) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (7) választások (8) vám (1) várhegyi (2) varsó (1) vasút (2) vesztegetés (6) vietnam (1) vizes vébé (1) vizuális (3) Voksmonitor (2) whistleblowing (14) wikileaks (4) workshop (2) young and partners (1) zambia (1) zmne (1) zrt. (1)

Mit veszít a nyilvánosság a Magyar Nemzet bezárásával?

MerényiM // 2018.04.11.

Címkék: média magyarország sajtószabadság simicska infografika

10-15 éve, amikor még erősen kétpólusú volt a pártrendszer, elképzelni sem tudtuk a magyar médiát a jobb és a baloldal politikai állásfoglalásként járatott, nagy napilapjai, a Magyar Nemzet és a Népszabadság nélkül. Főleg úgy, hogy közben a Fidesz és az MSZP velünk marad. Ahogy 2016 őszén a Népszabadságnál, most a Magyar Nemzetnél is megnéztük, milyen tényfeltáró cikkekkel szerepelt a lap korrupciós-közpénzes sajtóadatbázisunkban. Revolvermédia volt vagy sem, adatbázisunk 10%-át adja a Nemzet - olyan ügyeket indítva el, mint a D-209, a Mucuska-Gate, Sukoró, K.G. Béla, Simon Gábor vagy a G-nap után a letelepedési kötvénybiznisz és legutóbb Kósa kavarása az örökséggel. A lap értékes forrása a közelmúlt magyar politikatörténetének, reméljük nem tűnik el nyomtalanul az éterből. Reméljük azt is, hogy a nyilvánosság felismeri, milyen veszélyekkel jár a politikától függő Simicska-modell a média szabadsága tekintetében és jobban vigyáz azokra az értékekre, amit egy 80 éves napilap vagy éppen egy független, termékeny és az átlagnál sokszínűbb szerkesztőség jelent.

 

o1g.jpg

 

Az újabb Fidesz-KDNP kétharmad után talán kisebb meglepetést keltett a Népszabadság egyik napról a másikra történő kicsinálásánál, hogy a korábbi Fideszes oligarcha, aki 3 éve egy februári napon "kiszánkózott" a Nemzeti Együttműködés Rendszeréből, szóval Simicska Lajos kapitulál és leépíti a médiabirodalmát. A több fronton is defenzívába szorult Simicska számára már nem éri meg, hogy újabb 4 évig finanszírozzon egy olyan lapot, amitől a magyar hirdetési piacon mindenható magyar állam megtagad minden reklámot, előfizetést és egyre növekvő médiabirodalommal csábítgatja a mérsékelt jobboldali olvasótábort. Simicska médiaháborúját és annak tulajdonképpeni kudarcát nem érdemes hosszasan taglalnunk, de az tagadhatatlan, hogy az elmúlt hetek néhány, szerző nélküli, kétes hitelű cikke ellenére a Magyar Nemzet az elmúlt 2 évben fontos ügyeket tárt fel a politikai elit legdurvább stiklijei közül. Büntetőjogi felelősségre vonás híján sovány vigasz, de Wiedemann Tamás (aki azóta a G7-hez igazolt) a Magyar Nemzet hasábjain rántotta le a leplet a letelepedési kötvények ügyéről, amivel százmilliárdokat húztak ki láthatatlanul az adófizetők zsebéből.


4 komment

10 dolog, amit nem tudhatunk, amikor szavazunk

MerényiM // 2018.04.08.

Címkék: átláthatóság

A 2006-ban azért robbant akkorát az őszödi beszéd, mert a regnáló kormány titkolózott és hamis költségvetési adatokkal etette a közvéleményt a választások előtt. Az "igazság pillanata" csak a megnyert voksolás után jött el és mivel a választók jobbnak gondolták a gazdaság állapotát, mint amilyen valójában volt, nem vették jó néven a megszorításokat. A 2018-as választások előtt is feltehetjük a kérdést: reális-e a nyilvánosságban az országról festett kép? 2010 óta ugyan csorbult az információszabadság, romlott a közügyek átláthatósága, mégis brutális mennyiségű tényfeltáró cikk született a politikai elit és a kormányközeli klientúra zűrös ügyeiről. Mindent tudunk tehát? A mi ízlésünkre, ítéletünkre van bízva, kit segítünk hatalomhoz? Sajnos távolról sem! 2006 óta messzebbre kerültünk attól, hogy tényadatokról és pártprogramokról szóljon a közélet - és nem csak a média növekvő átpolitizáltsága miatt. A választásokra készülve több fajsúlyos, az ország jövőjét alapjaiban meghatározó ügyben is sötétben kell tapogatózzunk. Összeszedtünk a 10 legnagyobb rejtélyt, amit sikerrel titkoltak el előlünk!

 

blog_topsecret_600x300_0c0.jpg

 

Bátorítunk mindenkit, hogy éljen a legalapvetőbb demokratikus jogával és vegyen részt az országgyűlési választáson! Voksmonitor alkalmazásunk segítségével kiderítheted, melyik párt programjához és álláspontjához állsz a legközelebb. Egy másik anyagunkban összeszedtük, kik vannak az esélyes pártok országos listáinak befutó helyein. Az első rész (Fidesz-KDNP, Jobbik, MSZP-P) itt, a második rész (DK, LMP, Együtt, Momentum, Kutyapárt) itt olvasható.

voksmonitor_2018_2018-04-01_17_19_12.png

 

10. Minek kell a Budapest-Belgrád vasútvonal?

bb10.png

2013 novemberében kínai-szerb-magyar államközi megállapodás született a Budapest-Belgrád vasútvonal megépítéséről. A kormány a beruházást azzal indokolta, hogy így Magyarország lesz a kínai áruszállítás uniós kapuja a tengeren Görögországba (a kínai tulajdonba került Pireusz kikötőjébe) érkező áruk számára. Sokak szerint azonban a személyszállítást illetően nem túl jelentős vonal felújítása értelmetlen, soha meg nem térülő beruházás, az útvonal tengeren ugyanis elkerülhető. A megvalósíthatósági tanulmányokat azonban 10 évre titkosították, tehát nem tudjuk, hogy miért és milyen feltételekkel ment bele a kormány a beruházásba. A kezdeti 470-ről 550 milliárdra emelkedett az ár, de a legutóbbi információk szerint legalább 750 milliárd forintba fog kerülni. Ennek nagy részét kínai hitelből fogjuk fedezni, azonban a hitel részletei is titkosak. Szakértői becslések  az ismert adatok alapján minimum többezer éves megtérülésről beszélnek, abban viszont egyetértenek, hogy a befektetés leginkább csak Kínának kedvez. A Görögországtól Magyarországig vezető kereskedelmi út jó részét teljes bizonytalanság övezi, így ha a szerb fél késlekedik, a magyarországi pályaszakasz is kihasználatlanul marad. Ha tehát nincs frissen alapított vasútépítő cégünk, mint Mészáros Lőrincnek, vagy elhisszük bemondásra a kormány nagyralátó terveit, vagy nem - közel ezermilliárdos titokról van szó. K-Monitor aktánk a zűrös beruházás minden részletével itt olvasható. (fotó: Wikipedia)

 

9. Kik küldték a verőembereket a választási irodához?

bb101.png

A magyar demokrácia legsötétebb lapjaira tartozik az az eset, amikor 2016 februárjában egy csoport kopasz verőember megakadályozta Nyakó István szocialista képviselőt, hogy népszavazási kérdést adjon be a Nemzeti Választási Irodánál. Az idegenek fizikai erejüket igénybe véve segítették oda előbb a helyszínen felbukkanó Erdősi Lászlónét, Herceghalom polgármesterének feleségét. Ő is a boltok vasárnapi zárvatartásáról szóló kérdést adott be, így az ő kérdését vizsgálta a hatóság, ami később elbukott, ezzel blokkolva az azonos tárgykörben a referendum kezdeményezését. Később sajtóhírekből kiderült, hogy Erdősiné segítői a Kubatov Gábor-féle FTC biztonsági szolgálatához köthető, büntetett előéletű férfiak voltak. Azév márciusában nyomozás  is indult az ügyben, ám ezt augusztusban meg is szüntették. Az Alkotmányvédelmi Hivatal egyik anyagában megállapítja, hogy a csoport akadályozta Nyakó Istvánt a kezdeményezése leadásában. Ennek ellenére a hatóságok szerint nem jogellenesen zavarták meg Nyakót, tehát a hivatali visszaélés, a garázdaság és a kényszerítés miatt indult eljárásokat megszüntették. Ennél fogva máig nem tudhatjuk, hogy a nyilvánvalóan politikai megfontolásokból levezényelt támadás mögött pontosan kik álltak. A népszerűtlen zárvatartást később a kormány a közhangulatra reagálva népszavazás nélkül visszavonta. (fotó: 24.hu)

 

8. Voltak-e politikai kapcsolatai a bebukott Quaestornak?

quae.png

2015 márciusában a Nemzeti Bank részlegesen felfüggesztette a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. tevékenységi engedélyét, mivel a gyanú szerint a cég 150 milliárd forintnyi fiktív kötvényt bocsáthatott ki. Bár a részvényeseknek kiküldött levélben az állt, hogy már március 9-én csődöt jelentettek, ez hivatalosan csak áprilisban történt meg. A Nemzeti Nyomozó Iroda csalás gyanújával ismeretlen tettes ellen indított nyomozást az ügyben, Tarsoly Csabát, a Quaestor cégek tulajdonosát pedig március 26-án gyanúsítottként vették őrizetbe. A Külgazdasági és Külügyminisztérium egy nappal a botrány kirobbanása előtt mentette ki a Magyar Nemzeti Kereskedőház tőkéjét a Quaestortól, ami többekben bennfentes információval való visszaélés gyanúját keltette, a PM és a Jobbik feljelentést is tett az ügyben. A Külügyminisztérium cáfolta, hogy bennfentes információik lettek volna, állításuk szerint miniszterelnöki utasításra vették ki a pénzt a Quaestortól. Mások, például egy állami sofőr is vettek ki a bebukás előtt pénz a Quaestorból, ám az ellenzék és a károsultak szerint az ügy politikai szálait a nyomozás nem tárta fel kielégítően. Sokan pedzegetik, hogy politikai segítség nélkül a Quaestor nem maradhatott volna ilyen sokáig a felszínen, ám kétséges, hogy a jelenlegi eljárásban nem vizsgált esetleges politikai és hatósági felelősségeket valaha feltárják-e. Sokan ráadásul megkérdőjelezik a legfőbb ügyész, Polt Péter pártatlansága is a lánya és Tarsoly Csaba titkára közötti élettársi kapcsolat miatt. A Quaestor-ügyről szóló K-Monitor aktánkat itt találod.

 

7. Vannak-e "fogott emberek" az ellenzéki pártokban

botka.png

Nagy vihart kavart az ellenzéki oldalon az MSZP korábbi miniszterelnök-jelöltjének, Botka Lászlónak az a nyilatkozata, miszerint Molnár Zsolt, a párt egyik elnökségi tagja áruló, a  „Fidesz jól fizetett haszonélvezői és beépített emberei” pedig ott vannak az MSZP-ben. Ez alapján felderenghetnek előttünk bizonyos keletebbre lévő illiberális rezsimek, ahol ugyan van patyomkinellenzék, ám az indulatokat levezető szelep funkcióját töltik be, valódi hatalmi aspirációk nélkül. Az régóta ismert, hogy van bizonyos fajta érdekalapú együttműködés a kormányoldal és az ellenzék között, arról azonban korábban nem beszéltek nyíltan, hogy egyes ellenzéki vezetők is a kormányoldalhoz lennének bekötve. Ez ugyan részben a pártok belügye és stratégiai kérdés, másrészt azonban komoly hitelességi problémákat jelent és ha jól értjük a "jól fizetett" kitételt, korrupciós gyanút is felvet. A téma a baloldali miniszterelnök-jelöltek vitáján is felmerült, ám az érintett pártok a kampányban a problémát próbálták a szőnyeg alá söpörni és kísérletet sem tettek a helyzet tisztázására. A Botka által emlegetett Molnár Zsolt a pártlista 9. helyén szerepel. Megválaszolatlan kérdés tehát, vannak-e olyan ellenzéki vezetők, akik ilyen vagy olyan megfontolásból megkötötték a maguk különalkuját és a választóik képviselete helyett "őfelsége ellenzékének" a szerepét kívánják betölteni, vagy mindez csak politikai vád. Amit azonban tudunk, hogy a kisebb pártok lemásolt ajánlóívei mögött több esetben a Fidesz állt.  (fotó:444)

 

6. Mely cégek öntötték adójukat a politikaközeli sportklubokba?

pafc.png

A 24.hu legfrissebb összegzése szerint 522 milliárd forint társaságiadó-bevétel (TAO) ment az állam helyett a sportszövetségek és a klubok kasszájába 2011 óta. Miközben máshol a sportklubok a mezükön hirdetik a támogatóikat, a TAO rendszerben a kormány mindent megtesz, hogy a cégek megőrizhessék anonimitásukat. A gyanú szerint - amit az is megalapoz, hogy a rendszer legnagyobb haszonélvezői politikaközeli focicsapatok, Mészáros és Orbán Felcsútja, Seszták Kisvárdája, Tállai Mezőkövesdje - az őket támogató cégek azonosak lehetnek azzal a körrel, akik az állami közbeszerzéseken is rendre befutnak. A Nemzetgazdasági Minisztérium tavaly ősszel egy salátatörvénybe rejtve megszavazott törvénymódosítása adótitokként kezelte volna a TAO pénzeket. Ugyanakkor az Európai Bizottság illetve a Kúria 2017-es döntései alapján ezek egyértelműen közpénznek minősülnek, tehát közérdekű adatigénylésre minden erre vonatkozó adatot ki kell adni. Bár a kedvezményezett szervezetek nagy része közzétette a rendszeren keresztül kapott támogatásait, azt még a mai napig, jogerős bírói ítéletek ellenére sem tudjuk, hogy pontosan mely cégek választották a TAO-t ahelyett, hogy ezt az összeget a központi költségvetésbe fizették volna be. A rendszert bírálók szerint a felajánló szervezetek így vásárolják meg különböző döntéshozók jóindulatát, a kedvezményezettek pedig az állami szerveknél jóval csekélyebb kontroll mellett, teljesen átláthatatlanul költik a közpénzt, a TAO-rendszer céljait rugalmasan értelmezve. A TAO-titkokra a választások után fény derülhet, de az esetleges összefonódásokat sikerrel titkolták el előttünk a választásokig. TAO-aktánk itt olvasható.

 

Ha fontosnak tartod, amit csinálunk, legyél Te is a K-Monitor támogatója!

▶︎ Adományozz átutalással, vagy PayPalon: k-monitor.hu/tamogatas

▶︎ Legyél pártolói tagunk: patreon.com/kmonitor

 

5. Miből kampányolt a CÖF a 2014-es választásokon?

bohoc.png

A 4 évvel ezelőtti kampányban elsőként a Fideszhez köthető Civil Összefogás Fórum (CÖF) kezdett el plakátolni. Azóta sem világos, hogy honnan volt erre pénze a kormányközeli civileknek. Elszámolásuk szerint 2014-ben összesen 262 millió forintból gazdálkodhattak, ám azon kívül, hogy ebből 252 millió ment rendezvényszervezésre és ismeretterjesztésre, nem tudtunk meg semmit. Összehasonlításként itt a K-Monitor 2014-es beszámolója. Akkori civil kampányköltség-becslésünk alapján a bohócos plakátcunami ára legalább 592 millió forint volt, persze elképzelhető, hogy a CÖF valahogyan (például az akkor még Fidesz-szövetséges Simicska plakátcégei révén) jóval olcsóbban hirdethetett. Ezt azóta szigorúbban veszi a Számvevőszék, a Jobbik gigabírságot kapott a vélelmezett kedvezményért. 2015-ben a választások után már csak 55 millió forintból tudott ismeretet terjeszteni a CÖF. 2016 végén újabb kérdőjelek merültek fel a szervezet körül, mivel kiderült, hogy a Magyar Villamosművek (MVM) közel 500 millió forintos támogatást adott nekik. A szervezet tagadja a politikai indíttatást, az ügyben pedig nem is indult vizsgálat. A CÖF az idei választások előtt csak a Békemenet megszervezésével vétette észre magát, helyettük immár közpénzből, (részben szabálytalan) kormányzati hirdetésekkel tolták a Fidesz kampány szekerét. A 2014-es, erősen véleményes kiszervezett kampány azonban továbbra sem tisztázódott jogállamban elvárható módon, a kormánypárti civilek pedig ítélet híján bármikor újra hadra foghatók.

 

4. Kik kaszáltak nagyot a letelepedési kötvényekkel?

kotveny.png

Az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnökeként, 2012-ben kezdeményezte Rogán Antal a letelepedési-kötvény konstrukció kidolgozását. Kizárólag erre, egy kivételével offshore országokban létrejött nyolc cég, melyek a gazdasági bizottság egyedi döntése alapján kizárólagos kereskedési jogot szereztek egyes országokra. A kormány sokáig hallgatott a konstrukcióról, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal pedig többszöri megkeresés után is csak kitérő választ adott a program során kiadott letelepedési engedélyekről. A Magyar Nemzet beperelte az Államadósság-kezelő Központot, amely így kénytelen volt kiadni azt, hogy a résztvevő cégek mennyi pénzt kerestek, illetve végül a gazdasági bizottságtól is megkapták az offshore-cégek bizonyos adatait. A sajtó ugyan feltárta, mennyit bukik a költségvetés a kedvezőtlen kötvényeken, illetve azt, hogyan kaszált nagyot egy Rogán Antalhoz közeli ügyvédi iroda a lebonyolításon, a nagy, 150 milliárdos haszon azonban a forgalmazó offshore-cégeknél csapódott le, és ki tudja, hogy innen kihez áramolhatott tovább. A politika mindenesetre zavarba ejtően kedvező feltételeket biztosított ezeknek a cégeknek és a kiválasztásuk is sajátos módon zajlott. Idén márciusban kiderült: az ügyészség nem nyomoz a gazdasági bizottság döntéseinek ellentmondásai kapcsán hivatali visszaélés miatt. Pedig volna látnivaló: az egyik offshore cég egy nappal azelőtt alakult a Karib-tengeren lévő Brit Virgin-szigeteken, hogy Rogán beadta volna a törvénymódosító indítványát. Az azóta lezárt konstrukcióban 20 ezer ember kapott életre szóló magyarországi (és uniós) letelepedési engedélyt, köztük igencsak kétes figurák is.  A kötvénybizniszről itt olvashatsz adatbázisunkban.

 

3. Megéri-e és kinek Paks-II?

paks.png

2014 tavaszán Oroszország és Magyarország aláírta a paksi erőmű bővítésére szánt mintegy 10 milliárd euró (3000 milliárd forint) értékű állami hitelnyújtásról szóló kormányközi megállapodást. A beruházásról 2015-ben elfogadott törvény súlyosan korlátozta a közérdekű adatok megismerhetőségét, mivel 30 évre titkosította a beruházás üzleti és műszaki adatait, illetve az ezekkel összefüggő döntések megalapozottságát. Mindezt nemzetbiztonsági érdekekre illetve szellemi tulajdonhoz fűződő jogra hivatkozva, anélkül, hogy ezeket konkretizálná a törvény. Míg a kormány a beruházás megtérülése mellett érvel - és ezt erős lobbizással az Európai Bizottsággal is elfogadtatta - az Energiaklub becslése szerint Paks II 2000 milliárd forintos veszteséget fog termelni és soha nem térül meg. A tanulmányok nyilvánosságra hozatala azért volna fontos, mert a megtérülés megítélése erősen függ attól, milyen áramárral számolunk a következő évtizedekben. Mindemellett, Magyarország energiafüggősége Oroszország felé tovább nő Paks 2 megépítésével, az atomenergia alternatíváiról pedig hosszú távon lemondunk. Ráadásul úgy tűnik, a szintén titkos orosz hitelkonstrukció sem kedvező a jelenlegi feltételek között: az első részlet lehívása után azt egyből vissza is fizettük. A helyzet tehát az, hogy a Paks melletti végleges elköteleződéssel Magyarország villamosenergia-szükségletének közel 40 százalékát 60-70 évre előre magas áron megvásároljuk. Hogy ez megéri-e, arról csak hozzávetőleges információkhoz juthat a választó. Paks-II aktánk a beruházás gyanús elemeivel itt olvasható.

 

2. Mennyire vagyunk veszélyben és mibe kerül az elhárítása?

hatar.png

A kormánypártok kampányuk középpontjába a bevándorlás kérdését helyezték és a kormányzat is folyamatosan kommunikál ebben a kétségtelenül fontos kérdésben. A migráció veszélyét hangsúlyozó politikai kommunikáció mellett azonban elsikkadt, tulajdonképp mekkora veszélyben vagyunk? Miközben a Rendőrség honlapja szerint az elmúlt 30 napban összesen 3 "migránst" (illegális határsértőt) fogtak el hazánk területén, az ország egész területén 2016. március 9-e óta tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet van, a jelenlegi szabályozás szerint szeptemberig. Civilek már 2016-es kihirdetéskor arra figyelmeztettek, hogy a válsághelyzet törvényi feltételei nem állnak fenn. Az okokat firtató adatigénylésre a kérelmező ORFK és a Bevándorlási Hivatal nem válaszolt, arra hivatkozva, hogy az elrendelésre vonatkozó kérelmük indokai 10 évig titkosak. A legutóbbi hosszabbítást tartalmazó rendeletben sem szerepel indoklásA megerősített határvédelem költségeivel kapcsolatban sem láthatnak tisztán a választók. Ezeknél a kiadásoknál az állami szervezetek számos megkötés alól mentesülnek, például eltekinthetnek a közbeszerzéstől, ami például a rendőrség autóbeszerzése esetén nem tűnik indokoltnak. Ezek a beszerzések láthatóan túlárazottak. A Parlament rendészeti bizottsága tucatszám adott felmentést a Belügy- és Honvédelmi Minisztériumoknak a közbeszerzések alól. Itt még a beszerzések tárgya is titkos, minősített adat. Legutóbb 650 milliárd forintnyi beszerzést vont ki a közbeszerzési törvény hatálya alól a kormánypárti többségű bizottság, ezzel összefüggésben nemcsak a közpénzek sorsa ismeretlen, de az is, igazolja-e bármi, hogy a nyílt tendereztetés valóban veszélyeztetné hazánk biztonságát. (fotó: Index)

 

1. Érintett-e korrupciós ügyben a miniszterelnök veje?

 elios.png

Az Elios Innovatív Zrt. jogelődjét Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István alapította, aki egészen 2015 májusáig változó formákban szerepet vállalt a cégben. Az Elios bevételeinek túlnyomó része uniós finanszírozású projektekből származott, főtevékenységük led-technológiás közvilágítási rendszerek kiépítése volt. Az első nagy összegű tendert, ami később referenciául is szolgálta az Eliosnak, 2010 márciusában nyerték el a Lázár János vezette Hódmezővásárhelyen. A cég által megnyert közbeszerzések közül többet az a Sistrade Kft. készített elő, melynek tulajdonosa Hamar Endre, Tiborcz István üzlettársa, egy időben az Elios résztulajdonos. Egy közzétett hangfelvétel szerint az Elios már másfél évvel azelőtt feltűnt egy nagy értékű, szekszárdi projektben, hogy az arról szóló pályázatot egyáltalán kiírták volna. A felvételen elhangzik Tiborcz István neve is. A rendőrség 2015 márciusában nyomozást indított az Elios Zrt. ellen és az OLAF is vizsgálni kezdte a közvilágítás-rekonstrukciókat. 2016-ban a Nemzeti Nyomozó Iroda megszüntette a nyomozást, arra hivatkozva, hogy a "vertikális kartell" (a pályázatot előkészítő Sistrade és az azt elnyerő Elios összejátszása) nem törvénytelen. 

2018 januárjában nyilvánosságra került az OLAF (a magyar rendőrségénél mélyrehatóbb) vizsgálata, mely az Európai Bizottságnak több mint 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolta az Elios-tenderek kapcsán. Az OLAF 35 település Eliosos szerződéseit vizsgálta és a visszaélésekben mindegyiket érintettnek találta. Főigazgatója ajánlásában arra tett javaslatot, hogy a magyar ügyészség indítson újból büntetőeljárást a 2014-es projektek kapcsán. Költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt 2018. január 22-én újból elrendelték a nyomozást, újra a korábban nyomozó Pest Megyei Főügyészséget bízva meg a nyomozással. Az ellenzék szerint politikai hátszéllel tarolta le Orbán Viktor veje az uniós programot, az ügyészség pedig (bár ezt tagadják), szándékosan szabotálja a nyomozást. Az OLAF-jelentésben feltárt összefonódások (amit a kormánypártok "Brüsszeli kampányjelentésként" hárítanak el) okot adhatnak erre a gyanúra, mégis, 4 és fél évvel a gyanús tenderek beindulás után még mindig nem lehetünk biztosak abban, hogy Tiborcz István cége nem rabolt-e le egy tízmilliárdos uniós programot - erősen vitatható minőségben kivitelezett munkával, illetve abban sem, hogy a törvény a kormányfő közvetlen környezetére is vonatkozik-e a jelenlegi rezsimben. Minden sajtócikk az Elios-ügyről itt érhető el adatbázisunkban. 

20046827_1548515198502678_603707769654026621_n.png

Hogyan lesznek a szavazatainkból mandátumok?

MerényiM // 2018.04.06.

Címkék: választások infografika

Április 8-án vasárnap - miután mérlegelted, melyik párt és jelölt áll hozzád a legközelebb, beazonosítottad, hol szavazol és nem felejtetted otthon a személyit és a lakcímedet igazoló okiratot, két szavazatot adhatsz le. Az egyiket a (hivatalos) lakóhelyed szerinti egyéni képviselőre, a másikat az országos listát állító pártok valamelyikére. Nincs második forduló, ha minden rendben megy, hétfőre tudni fogjuk az új Parlament összetételét. De hogyan lesz a szavazatainkból mandátum?

 

mandatum.png

 

Az egyéni képviselőre leadott szavazat

106 egyéni választókerületre van osztva az ország. Ezekben a kerületekben az a jelölt nyeri a képviselői mandátumot, aki a legtöbb érvényes szavazatot szerzi. Nem számít mennyien mennek el, nem számít mennyivel nyer (tehát nyerhet akár 30% körüli szavazataránnyal), a győztes országgyűlési képviselő lesz. Ha csak egyéni kerületek lennének, a kis pártok nem juthatnának mandátumhoz és az eredmény nagyon aránytalan lenne. Mivel a magyar rendszer arányos, ezt bizonyos mértékig az országos listán megszerezhető mandátumok elosztása kompenzálja. 

Az országos lista

A 106 egyéniben szerzett mandátum mellett 93 listás mandátum szerezhető. Ezekért azok a pártok vannak versenyben, akik elérik az 5%-os küszöböt. A küszöböt el nem érő pártokra leadott szavazat elvész. A továbbiakban leírt számításokban a rájuk leadott szavazatok nem vesznek részt. Eredményük annyiban érdekes, hogy 1% felett állami támogatásra lesznek jogosultak, alatta viszont vissza kell fizetniük a felvett kampánytámogatásokat is. A küszöb alatti pártok képviselői egyéni körzetekből ettől még bejuthatnak a Parlamentbe. Pártszövetségek (Fidesz-KDNP, MSZP-P) esetében - mivel két pártról van szó, a bejutási küszöb 10%!

Tehát az országos listára (pártlistára) leadott érvényes szavazatainkat összegyűjtik, de még nem osztják szét ezek alapján a mandátumokat, mert Magyarországon a listás ágnak az egyéni körzeteket kompenzáló szerepe is van. A 93 mandátum sorsának eldöntéséhez a következő szavazatainkat összesítik egy kalapba:

 Az országos listás szavazatunk

- Veszteskompenzáció: Az egyéni választókerületben vesztes jelöltre leadott egyéni szavazat nem vész el, hanem az a párt kapja meg, amelyik a jelöltet állította. 

- Győztespremizáció - kompenzációnak ez a 2014-től bevezetett mechanizmus nem igen nevezhető, mivel a győzteseket jutalmazza. A listás mandátumok elosztásába ez alapján beleszámít az egyéni választókerületben a győztes jelöltre leadott egyéni szavazatunk, ami nem kellett a győzelemhez. (Ha valaki 10 szavazatot kapott és nyert míg a második 5-öt, akkor mivel már 6 szavazat elég lett volna a győzelemhez, így itt ez a szám 10-6=4 lesz). Ha tehát egy párt az egyéni körzetben nagy különbséggel nyer, akkor több listás mandátumra számíthat, ha azonban az első és a második helyezett között csekély a különbség, a listás mandátumokat az egyéniben többnyire vesztes pártok kaparintják meg.

- A külhoni állampolgárok listás szavazatai. A külhoni magyar állampolgárok, akik Magyarországon nem rendelkeznek állandó lakcímmel, levélben adhatják le a szavazatukat. Nekik csak ez az egy szavazatuk van, az egyéni választókerületekben nem választanak.

A fentiek összesítésével képezik az összes listás szavazatmennyiséget, majd a d’Hondt – módszert alkalmazva kiosztják a mandátumokat. Ez a módszer nem eredményez teljesen arányos eloszlást, mindig a nagyobb pártok felé kerekít. Ez és a győzteskompenzáció azt okozza, hogy az országos lista csak kis mértékben arányosítja és teszi az országos pártpreferenciákhoz hasonlóbbá a végső mandátumarányt.

A d'Hondt módszer lényege, hogy a pártokra leadott szavazatokat pártonként elosztják eggyel, kettővel, hárommal stb., az így kapott számokat csökkenő sorrendbe állítják és a táblázatban annyi számot keresnek meg lefelé haladva, ahány mandátumot el akarnak osztani. A példában 100 szavazatot váltunk át 12 mandátumra. "A" párt 40 szavazatából (40%) 5 mandátum (41.6%), majd rendre: B 30-4, C 20-2, D 10-1 mandátum keletkezett. (Választás.hu)

  

 

A párt

40 szavazat

B párt

30 szavazat

C párt

20 szavazat

D párt

10 szavazat

1

 40/1 = 40,00   

30/1 = 30,00   

20/1 = 20,00   

10/1 = 10,00   

2

40/2 = 20,00   

30/2 = 15,00   

20/2 = 10,00   

10/2 = 5,00   

3

40/3 = 13,33   

30/3 = 10,00   

20/3 = 6,67   

10/3 = 3,33   

4

40/4 = 10,00   

30/4 = 7,50   

20/4 = 5,00   

10/4 = 2,50   

5

40/5 = 8,00   

30/5 = 6,00   

20/5 = 4,00   

10/5 = 2,00   

6

40/6 = 6,67   

30/6 = 5,00   

20/6 = 3,33   

10/6 = 1,67   

A nemzetiségi mandátum: Azok akik nemzetiségiként regisztrálták magukat, szintén szavaznak egyéni képviselőre, de nem szavazhatnak pártok országos listájára, ehelyett nemzetiségi listára szavaznak, melyeket a kisebbségi önkormányzatok állítanak össze. Ez annyiban bonyolítja a rendszert hogy a 93 listás mandátumból a nemzetiségi mandátumok előre levonásra kerülnek. 2014-ben nem volt erre példa; 2018-ban a német nemzetiségtől Ritter Imre számíthat ilyen mandátumra. Minden nemzetiség első mandátuma kedvezményes, mely azt jelenti negyedannyi szavazatszám szükséges hozzá, mint egy átlagos listáról kiosztott mandátumhoz. A nemzetiségi mandátum-szabály élesedése szintén az arányosság ellen hat, mivel egyel kevesebb mandátum érhető el a pártoknak az országos listán.

Összességében: Az egyéni választókerületek túlsúlya, a d'Hondt módszer és a győztespremizáció egyértelműen a legnagyobb pártnak kedveznek. Hogy ezek mértékéről képünk legyen: 2014-ben, ha nincs győztespremizálás, a győztes Fidesz-KDNP 6 mandátummal kapott volna kevesebbet, a D’Hondt módszer és a külhoni magyarok szavazatai ezzel szemben csupán egy-egy mandátumot jelentettek a listás ágon. Ha hihetünk a felméréseknek, úgy a jelenlegi kormánypártok stabil (más mérések szerint kétharmados) többségének megakadályozásához az ellenzéknek nem csak minél több egyéni körzetet kell megnyernie, de az elbukott körzetekben sem engedheti meg, hogy szétaprózódjanak a szavazatok, és a kormánypárti jelölt a győztespremizációval ezen felül is újabb mandátumokra tegyen szert. 2014-ben egyéni választókerületekben 96 mandátumot szereztek a kormánypártok a 106-ból, így az egyéni eredmény az alábbiak szerint alakul (forrás: Mérce):

abra123131.jpg

Bátorítunk mindenkit, hogy vasárnap éljen a legalapvetőbb demokratikus jogával és vegyen részt az országgyűlési választáson! Sajnos a pártok propagandáját nem lehet kikerülni, de Voksmonitor alkalmazásunk segítségével tehetsz egy próbát arra, hogy kiderítsd: melyik párt tényleges programjához és álláspontjához állsz a legközelebb. Egy másik anyagunkban összeszedtük, kik vannak az esélyes pártok országos listáinak befutó helyein - honnan jöttek, milyen politikai tapasztalatuk van és írt-e róluk mutyikkal összefüggésben a sajtó. Az első rész (Fidesz-KDNP, Jobbik, MSZP-P) itt, a második rész (DK, LMP, Együtt, Momentum, Kutyapárt) itt érhető el. Személyit, lakcímkártyát ne hagyjátok otthon!

 

 Támogass minket, hogy bárki is jöjjön, legyen, aki szót emel a korrupt politikusok ellen!

  ▶︎ Adományozz átutalással, vagy PayPalon: k-monitor.hu/tamogatas

  ▶︎ Legyél pártolói tagunk: patreon.com/kmonitor - 1%-os adószámunk: 18193288-1-42 

 

 

zzle_2.png

Kik vannak a pártok országos listáin?

MerényiM // 2018.04.01.

Címkék: kampány választások parlament adatok országgyűlés átláthatóság antikorrupció

Hamarosan választ az ország. Az egyéni körzetekben a visszalépések miatt még nem végleges az indulók névsora, a pártok országos listái azonban már ismertek. Korrupciós-közpénzes sajtóadatbázisunk alapján összeszedtük, hogy a bejutásra esélyes pártok (némileg felülbecsült) befutó helyein kik vannak és hány esetben írtak róluk közpénzzel, közhatalommal való visszaélések kapcsán. Adatbázisunk a legfontosabb online sajtóorgánumok elmúlt tíz évének 46 ezer cikkét tartalmazza, így ha a jelölt nevére kattintasz, jó eséllyel minden napvilágra került kínos ügyéről információt találsz. Mivel a sajtó a saját logikája szerint foglalkozik ügyekkel és emberekkel, természetesen nem mondható, hogy az említések száma jó mércéje lenne annak, hogy egy jelölt mennyire korrupt. A róluk szóló cikkek (vádak és cáfolatok) áttekintése azonban segíthet téged abban, hogy meggyőződj az illető hitelességéről és integritásáról. A pártválasztás persze ennél többről szól: Voksmonitor nevű alkalmazásunkkal elhelyezheted saját álláspontodat a pártok programjához képest a legfőbb szakpolitikai témákban. Legyél tájékozott és menj el szavazni!

 

untitled_design.png

Itt a 2018-as Voksmonitor!

tangentopoli // 2018.03.31.

Címkék: választások program Voksmonitor

Egy hét van már csak a választásokig, de sokan még mindig nem tudják, hogy melyik pártra szavazzanak. Persze ráér eldönteni jövő vasárnapig, de fontos, hogy menjünk el szavazni! A Voksmonitor nevű alkalmazásunk célja, hogy a választók a politikával ne csak a pártok kommunikációján keresztül találkozzanak – hanem megismerjék a különböző pártok konkrét programját és álláspontját a legfontosabb szakmai-politikai kérdésekben. Reméljük, a program segít annak eldöntésében, hogy melyik pártlista mellett tegyük le a voksunkat!

 voksmonitor_2018_2018-04-01_17_19_12.png

 

Az alkalmazás úgy működik, hogy a válaszadóhoz rendeli azt a pártot, amely a válaszok alapján legközelebb áll értékrendjéhez. A kérdéseket az alkalmazás elkészítése előtt eljuttattuk a legesélyesebb pártok képviselőihez. Az Együtt, a Momentum, a DK, az MSZP-P és az LMP tisztelt meg minket a válaszok kitöltésével, míg a Fidesz-KDNP és a Jobbik nem reagáltak megkeresésünkre. Közvetlen válaszok hiányában a K-Monitor a pártok programját és kommunikációját – illetve a kormánypártok esetében írott választási program híján a meghozott intézkedéseket – vette alapul a válaszok kialakításánál. Ez természetesen felveti annak lehetőségét, hogy a pártok hivatalos álláspontjától eltérhetnek a válaszok, ugyanakkor a K-Monitor minden, az alkalmazásban szereplő politikai erőnek megadja a lehetőséget ezek korrigálására. A Voksmonitor az ezen a linken a teljes böngészőablakban, vagy az alábbi felületen keresztül is kitölthető:

Ha te is beágyaznád a Voksmonitort a blogodra, vagy honlapodra, itt megtalálod az ehhez szükséges kódokat.

Ha még több választási kalkulátort kipróbálnál, látogass el a Vokskabint vagy a Kireszavazz oldalakra. Az alábbi képre kattintva elolvashatod összefoglaló anyagunkat a pártok országos listáiról, például arról, kiket emleget leggyakrabban korrupciós-közpénzes sajtóadatbázisunk, hol van a legtöbb női jelölt, kik a legfiatalabbak és hány volt képviselő van az egyes országos listákon. Április 8-én pedig mindenképp menj el szavazni! 

 

zzle_2.png

 

Ha fontosnak tartod, amit csinálunk, legyél Te is a K-Monitor támogatója!

▶︎ Adományozz átutalással, vagy PayPalon: k-monitor.hu/tamogatas

▶︎ Legyél pártolói tagunk: patreon.com/kmonitor