Tavaly októberben nevezték ki Kósa Lajost a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszternek. Ezzel az ő feladata lett, hogy felpörgesse és a kampányban is láthatóvá tegye a vidéki városok részben uniós finanszírozású nagyberuházásait összefogó Modern Városok Programot. Kósa a kampányban inkább botrányaival tűnt ki, amiért országjárása is titokban zajlott. Legutóbb tavaly év végén összegeztük a már akkor 3500 milliárd forintra saccolt programot, melynek végleges tartalmát azóta sem ismerhette meg a nyilvánosság. A nemrég közzétett dokumentumok alapján kijelenthető: a program Kósa alatt sem pörgött fel, helyét az új kormányban kormánybiztosként Gyopáros Alpár vette át. Nagyvonalú becslés szerint a 2015/16-os ígéretek negyede-ötöde kerülhetett még csak megtámogatásra, Gyopáros azonban egy interjúban már a Modern Falvak Program elindításáról beszélt. 

A Modern Városok Program 2015. március 25-én indult Sopronban és 2017. május 26-án zárult Hódmezővásárhelyen. A "Program" így tulajdonképpen a miniszterelnök országjáró turnéját jelentette, melynek során a polgármesterekkel találkozva fejlesztési kosarakban állapodott meg a városokkal. 23 megyei jogú várossal mintegy 260 beruházás végrehajtásában állapodtak meg, ami legalább 3500 milliárd forintba kerül majd. A Program azonban nem egységes, vannak benne olyan elemek, amiket uniós forrásból a sajtókompatibilis megállapodások nélkül is megvalósították volna, de kétségtelen: a kormány költségvetési pénzből is áldoz a városok fejlesztésére a következő években. Érdemes látni, hogy a közút- és vasútfejlesztések ebből több, mint 2000 milliárd forintot tesznek majd ki, ezek mellett városi infrastruktúra-, sport-, kulturális és egyéb fejlesztések indulnak, melyeket a városok maguk valósítanak meg uniós és költségvetési támogatásokból. Utóbbiak konkretizálásában és a városokkal történő megállapodásokban szántak szerepet Kósának.

A Program költéseit kezdettől monitorozzuk. Kitartó érdeklődésünktől talán nem függetlenül külön zseb "nyílt" a kormány honlapján, ahonnan a költségvetési forrásból megtámogatott fejlesztések támogatói okiratai megismerhetők. Tavaly február után ide sokáig nem kerültek ki új okiratok, ezért múlt héten kérdést küldtünk a Miniszterelnökségnek a Program fejleményeiről. Választ ugyan mostanáig nem kaptunk, de nem sokkal később kikerültek az új támogatási okiratok, melyek közül a legfrissebb május közepi. Ezek alapján képet kaphatunk arról, Kósa minisztersége idején hogyan haladt előre a Program pepecselősebb, a városok közreműködését igénylő része. Az új iratok részben a korábbi határidőket egy évvel megtoldó módosítások, illetve előkészítésre adott, kisebb összegű támogatások, de több új (helyben már beharangozott) projekt részletei is kitudódtak. Ilyen a nagykanizsai sport- és rendezvénycsarnok (8,8 milliárd forint), illetve egy győri és egy érdi infrastruktúrafejlesztés. Összességében azonban az látszik: Kósa Lajos alatt sem pörgött fel igazán a Program, alig néhány tízmilliárdos volumenű városi lebonyolítású fejlesztés került sínre minisztersége idején.

Térképünkön a nyilvános okiratok alapján a költségvetési forrásból finanszírozott, helyi lebonyolítású fejlesztések láthatók. A térkép nem tartalmazza a nagy, állami lebonyolítású infrastruktúra-fejlesztéseket és lehetnek olyan okiratok, amelyek nyomán további projektek támogatását utalták el a városoknak, ám ezeket a Kormány még nem hozta nyilvánosságra. [ ] A jobb felső sarok teljes képernyőre vált. 

Mivel a fejlesztések teljes listája nem publikus, csak a korábban a sajtóban említett 3500 milliárdos összeg és a 260 projekt jelent némi viszonyítást. A Program a választások után új felelőst kapott Gyopáros Alpár kormánybiztos személyében. Ő egy júniusi interjújában arról beszélt: a 23 megyei jogú város már több mint 850 milliárd forint fejlesztési forrást hívott le, kétharmad részben a magyar költségvetésből. Vélhetően a támogatói okiratokból nem látszó infrastruktúra-fejlesztések jelentik a különbséget az általunk térképre vitt, mintegy 100 elinduló városi projekt 200 milliárdos támogatása és a kormánybiztos által említett 560 milliárdos kiutalt hazai költségvetési támogatás között. Összehasonlításul: Kósa kinevezése előtt, 2017. augusztus végén összesen 221 milliárd forint hazai forrás, 119 milliárd forint uniós forrás; mindösszesen 340 milliárd forint kifizetéséről szólt a fáma. Innen nézve a 850 milliárdos állás előrelépés, ám a közzétett okiratok megkötésében, melyben Kósának valódi szerepe volt, alig haladt előre az ígéretek teljesítése. A térképen látható, mintegy 200 milliárdnyi támogatásnak mindössze a negyedét jegyezte ellen Kósa, aki januárban még 40-80 milliárdra taksálta az összeget, amire áprilisig kötelezettséget tudnak vállalni, ám ebből csak mintegy 20 jött össze.

A közút- és vasútfejlesztéseken kívüli projektelemek összköltségéről eddig 1300-1500 milliárd közötti számok hangzottak el, melynek kb. 60%-a lehet hazai finanszírozású (8-900 milliárd értékben), további 30% pedig vegyes. Ezeknek az összegeknek meg kellene jelennie a támogatói okiratokban, ám azok alapján még nagyon a Program elején járhatunk. A térképre vitt támogatások mintegy 100 projektet érintenek az említett 260-ból (sok esetben néhány tízmilliós, előkészítésre adott támogatásról van szó), az okiratok összesen mintegy 200 milliárd forint kiutalásáról rendelkeznek. Továbbá, még van olyan város, Salgótarján, melynek fejlesztéseiről még nem jelent meg támogatói okirat a kormány honlapján. Ha a támogatói okiratok megbízható képet ad a Program állásáról, még jócskán akad tennivaló. A pontos helyzetjelentéshez azonban össze kell hasonlítani az orbáni ígéreteket a megkezdett fejlesztésekkel, így az okiratok folyamatos feldolgozása mellett a jövőben erre is sort kerítünk. Ahogy a szkennelt dokumentumok feldolgozása, úgy ez sem lesz könnyű: a kormánybiztos szerint ugyanis a Program "nem merev, fix, hanem folyamatosan pulzál" és tekintetbe kell vennie az építőipari áremelkedéseket is, így a 3500 milliárd forint feletti teljes keretösszege akár tovább is emelkedhet.

A céldátum 2022, ám Gyopáros szerint  "a legfontosabb azonban nem a céldátum betartása, hanem az eredmény". A Program pontos célja, fejlesztési irányai, indikátorai azonban nem egyértelműek, így ember legyen a talpán, aki elszámoltatja a Kormányt a benne tett ígéretekkel. A lebonyolítás folyamatossága azonban így is látható, ez lehet a kulcsa annak, hogy a projektek ne fuccsoljanak be. Ebben kulcskérdés, kihez kerül a megszűnő Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól a projektek döntő részének felügyelete. Döntő lesz az is, mennyire lesz kemény a Kormány a városokkal: Kósa időszakához hasonlóan ki tudnak-e lobbizni a városok egy éves halasztásokat, vagy megkövetelik-e az eredeti céldátumok teljesítését. A projektek megindításában már jelenleg is nagy a szórás a városok között, ez látható az alábbi infografikán. Néhány város (pl. Érd, Békéscsaba) nagyon belehúzott, mások még csak most kezdenek bele első Modern Városos projektjeikbe. 

Ide kattintva tekintheted meg nagy méretben infografikánkat.

Szöveg: Merényi M., infografika: Juhász Attila, Merényi M.