A múlt héten Nagy-Britannia újabb komoly lépést tett a nyílt kormányzás felé. A december 14-én megjelent rendelet a közzétett kormányzati adatok listájának jelentős bővítését irányozza elő. Míg itthon a kormányzat gyakran titkolózik a közpénzek felhasználásáról és pénzt kér a polgáraitól a közérdekű adatokért, a britek egyre több és több mindent pakolnak fel az állami üvegzsebekbe. Céljuk az is, hogy ezek az adatok könnyen kereshetőek legyenek, felhasználható formátumban publikálják őket, ezzel elősegítve, hogy az üzleti és civil szféra szféra érdemi módon felhasználhassák az adatokat. Nem csoda, hogy a britek sokkal kevésbé érzik korruptnak az országukat, mint mi.

(fotó: rubylane.com)

A hazai viszonyokon edződve már a rendelet bevezetője is megdöbbenést kelt. Az iránymutatáshoz csatolt miniszterelnöki előterjesztésben maga Theresa May tesz hitet az átláthatóság fontossága mellett! Szerinte a bárki számára hozzáférhető adatok önmagukban fékként és ellensúlyként működnek, hozzájárulva a jó kormányzáshoz, mivel ezek megkövetelik a legmagasabb közéleti normákat. Továbbá, hatékonyan visszaszorítják a felesleges költekezéseket, így minden egyes adóként befizetett font jobban hasznosulhat. May arra is rámutat: a nyílt adatok rámutathatnak olyan felesleges költekezésekre is, amelyek eddig elkerülték a minisztériumok és kormányzati osztályok figyelmét - de az éber állampolgárokét nem. Az innovatív digitális technológiák használata a közszférában rengeteg pénzt takaríthat meg és megkönnyítheti a polgárok dolgát is, ahogy azt láthatjuk Észtországban. És itt nem olyan, nálunk kormányzati körökben vitatott, de a nyugati demokráciákban evidens dolgokra kell gondolni, mint a közbeszerzési szerződések egyszerű kereshetősége, vagy a kormányzati költekezések listája, amelyek hasznosságát már az előző cikkünkben kiveséztünk: Nagy-Britannia ennél sokkal több mindent pakol ki az asztalra: nők és férfiak közötti bérkülönbségről vezetett statisztika, kis összegű kártyás fizetések, forgóajtó (visszatérés az üzleti szférába a távozás után). Akit részletesen érdekel a most elfogadott minimum követelmény az adatok közzétételéről, itt találja angolul.

Nem csak az hangzik felfoghatatlanul, hogy egy konzervatív miniszterelnök nem ócsárolja az adatigénylőket, hanem meggyőződésessel beszél az átláthatóság demokratikus rendszerben betöltött szerepéről. A brit konzervatívok azonban az átláthatóság hívei, a valódi tulajdonosok nyilvántartását is elsők közt vezették be Cameron idején. Elképzelhetetlen, itthon mi történne, ha egyik pillanatról a másikra a brit szabályozás lépne életbe. A kormányzati szerveknek ott ugyanis olyan adatokat is meg kell jelentetniük, mint például az utazások és találkozók, ahol valaki vendégül látta a politikust és állta a számlát. Tételesen, dátummal kell beszámolniuk, kivel találkoztak, mi volt a találkozó célja, ott volt-e valamelyik rokonuk/barátjuk. És ez nem csak a miniszterekre és kormányzati vezetőkre vonatkozik, hanem a kormányzati tanácsadókra is. Ezt egy mindenki számára kezelhető, újrahasználható excel fájlban teszik közzé. Nem csoda, hogy így nem a sajtóból értesül az angol közvélemény, ha egy miniszter a miniszterelnök vejével találkozik. Ami viszont biztosan nem következne be, az ez:

Itthon sok kormányzati szervnél az alapvető elérhetőséget vagy a vezető tisztviselők listája sem érhető el, így csak álmodhatunk olyan szervezeti organogramokról, amelyeket 6 havonta frissítenek az angol kormányzati szervek egy központi oldalon. Itt a főbb tisztviselők neve, rövid munkaköri leírása (!), elérhetősége és éves keresete (!!!) látszik egy egyszerűen használható webes felületen. Nem kellene többé a kormany.hu oldalon kutakodni használhatatlan pdf fájlok között, ha egy vezető tisztviselő kapcsán érdeklődünk, aki közpénzből közfeladatot lát el. És nem csak annyiról van szó, hogy időnként, valahogy kitesznek valamit: pontos instrukciók vannak arról, hogy nézzen ki a szervezeti ábra. Az oldal ráadásul megkérdezi a böngésző állampolgár véleményét, megtalálta-e, amit keresett. Az adatok letölthetők, ha valaki jobb ábrát gyárt, felhasználhatja és terjesztheti őket. Hanyatló nyugat!

Szintén bátor újítás, hogy a kormányzati vezetők (és közeli rokonaik!) érdekeltségei külön is fel lesznek tüntetve egy listán. Ez olyasmi, ami a magyar vagyonnyilatkozati rendszerből teljesen kimarad, pedig arról nagyon sokszor hallottuk már, hogy a legszigorúbb Európában. Fel kell tüntetni a civil/filantróp elköteleződéseket (sportklubok, vadászegyletek stb. tiszteletbeli címeit), és a házastársak, közeli családtagok releváns érdekeltségeit. Képzeljük el az alábbi kimutatást Orbán Viktor miniszterelnökről: Tiborcz István, Orbán Győző feltüntetésével. 

Nem állítjuk azt, hogy az adatok ilyen széleskörű közzététele egy csapásra megoldaná a korrupció problémáját, és azt is tudjuk, hogy történeti okokból az Egyesült Királyságban elképzelhetetlen, hogy egy szűk gazdasági-politikai csoportosulás rátelepedjen az államra , összefonódások és függések olyan sűrű hálóját kiépítve, ami miatt itthon a kormányoknak eszük ágában sincs nagyobb átláthatóságot teremteni. Ránk, civil közpénzfigyelőkre és az oknyomozó újságírókra a legszigorúbb szabályozás esetén is szükség volna, hiszen a rendszer működését felügyelni kell, de ha Magyarország öles léptekkel indulna el a nyílt kormányzás felé, akkor mi, a K-Monitorban sokkal fontosabb projektekbe foghatnánk, mint a képviselők kézzel írt vagyonnyilatkozatainak digitalizálása, amit tulajdonképp az állam helyett, önkéntesen végzünk már sokadik éve. Az adatok manuális adatbázisba rendezése helyett önkénteseinkkel egy este alatt nem csupán a szükséges adatanyagot állíthatnánk elő, de végezhetnénk az adatok elemzésével, más nyilvántartásokkal való összevetésével - érdemi kontrollt gyakorolva.

A magyar kormány sajnos nem ért egyet Theresa May-el a nyílt kormányzati adatok fontosságát illetően, mi azonban mindenkit bátorítanánk arra, hogy tanulmányozza a nyílt kormányzás brit modelljét, hiszen annak adoptálása elengedhetetlen, ha vissza akarjuk állítani a közhatalomba vetett bizalmat Magyarországon. A politikusok, mint Theresa May, ettől még tévedhetnek, korrupciós cselekményekre is sor kerülhet, de abban, hogy a közpénzek felhasználása minden állampolgárra tartozik, az nem veszítheti el csak úgy közvagyon jellegét - na, ebben egyet kell értenie egy demokrácia minden polgárának és döntéshozójának. Ez vezet a May által emlegetett "magas közéleti normákhoz", ahol nem a felettesednek vagy a téged állásba helyező politikai patrónusodnak kell megfelelni, hanem a közjó magasabb rendű szempontjainak. Ehhez kell több átláthatóság.

Köszönjük önkéntesünk segítségét a cikk elkészítésében! Jelentkezz te is a K-Monitorba önkéntesnek.