háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

pokhalo_ado_2_b_kicsi.jpg

EU hírek

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Modern városok

Vagyonnyilatkozatok

English materials

legyel_az_onkentesunk.png

Facebook

Címkék

1% (2) 2014 (1) adatigénylés (26) adatok (21) adatozz okosan (21) adatsprint (3) adatvédelem (2) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (2) agrártámogatások (7) alkotmánybíróság (2) alkotmányozás (1) állami szféra (3) állás (2) amsterdam (1) antikorrupció (21) anti korrupció (18) asp (3) átlátható (1) átláthatóság (123) atomenergia (1) atomerőmű (2) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bíróság (1) bizottság (1) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (1) bunda (1) cégek (1) cenzúra (3) ciklusértékelő (1) civilek (3) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) compr (1) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (5) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (1) direkt36 (1) dk (2) e-government (1) egészségügy (1) egyesült (2) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) elnökség (1) english (5) ensz (2) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (7) érdekérvényesítés (1) erzsébet (2) esemény (1) észtország (1) eu (26) európai (1) eu elnökség (1) exszabi (1) ezaminimum (6) e governance (1) facebook (1) fehér könyv (1) felcsút (2) felejtéshez való jog (1) fidesz (3) fizetések (1) flier (2) földbérlet (1) forgóajtó (1) franciaország (1) futball (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) gruevszki (1) Grúzia (2) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (4) hacks hackers (1) hálapénz (1) hamburg (2) helsinki bizottság (1) heves (1) hillary clinton (1) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) honlap (1) honvédelmi (1) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idegenforgalom (1) igazságszolgáltatás (1) infografika (19) információszabadság (32) ingatlan (3) international (3) internet (3) internetpenetráció (1) IPI (1) izland (2) jobbik (2) jogalkotás (12) k-monitor (1) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (7) kampányfinanszírozás (17) kdnp (1) KEHI (2) kenőpénz (1) képviselő (2) képzés (1) kerényi imre (1) királyság (2) költségvetés (4) kormányzati adatok (1) korrupció (21) korrupciós séta (2) közadatok (3) közbeszerzés (37) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (3) közgép (10) Közgép (2) közpénz (16) külföld (42) kultúra (1) k monitor (33) Lázár János (4) légifotó (1) leisztinger (5) lengyelország (2) lmp (2) lobb (1) lobbi (7) macedónia (1) magánszektor (2) magyarország (26) mahir (2) MÁK (3) máv (2) media (2) média (5) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mészáros lőrinc (3) mezőgazdaság (8) microsoft (1) miniszterelnökség (2) minisztérium (1) mnb (2) MNV (2) mobilapp (3) modern városok (4) moldávia (2) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) NAIH (2) NAV (3) NCTA (3) németország (4) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) new york (1) nhit (1) NIF (1) nyerges (6) nyílt adat (1) nyílt kormányzás (16) obama (2) OGP (19) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (1) olaszország (1) olimpia (1) önkéntes (3) önkormányzat (19) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) orbán viktor (1) oroszország (7) országgyűlés (1) összeférhetetlenség (2) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) párbeszéd magyarországért (1) parlament (1) pártfinanszírozás (6) pártok (4) pénzmosás (1) per (5) politika (1) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (1) program (1) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (3) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (4) revolving door (1) right to know (1) rokonok (1) rólunk (1) románia (1) sajtószabadság (3) school of data (2) siemens (1) Simicska (4) simicska (10) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (4) strabag (1) sunlight (1) századvég (1) szerbia (2) Szijjártó Péter (1) szlovénia (1) szólásszabadság (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (5) tasz (11) térkép (7) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (3) trafikmutyi (2) transparency (4) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) ud (1) ügyészség (1) új nemzedék központ (1) ukrajna (1) uncac (2) unió (1) usa (16) usaid (1) utalvány (1) utazás (3) vagyonnyilatkozat (21) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (6) választások (3) vám (1) várhegyi (2) varsó (1) vasút (2) vesztegetés (5) vietnam (1) vizes vébé (1) vizuális (3) Voksmonitor (1) whistleblowing (14) wikileaks (4) workshop (2) young and partners (1) zambia (1) zmne (1) zrt. (1)

Polgártársunk, a hacker

MerényiM // 2017.07.19.

Címkék: magyarország információszabadság átláthatóság antikorrupció k monitor whistleblowing nyílt kormányzás

Egyre szaporodnak a civil részvételi technikák a létező demokráciák intézményeinek "meghackelésére". Meglepő, de sokak szerint ebből épp a demokrácia jöhet ki jól. Az állampolgárok által gyakorolt kontroll innovatív eszközei ellensúlyozhatják a képviseleti demokráciák bizalmi válságát. Az információs korban az átláthatóság és a bírálhatóság olyan jegyek, amely nélkül egy kormányzati döntés elfogadhatatlan, a demokrácia ugyanis nem szereti az intézményes titkokat. Kérdés azonban, hogyan lehet ezeket az alulról jövő, vadul burjánzó technológiákat mindannyiunk javára fordítani magánérdekek helyett. Erre a problémára mutat rá a BKK afférja a jegyrendszer biztonsági réseit feltáró hackerrel. 

 

everybody_needs_a_hacker_8442476626.jpg

 

A napokban valaki elérte, hogy 50 forintért vegyen elektronikus bérletet a BKK-tól, amivel sosem utazott, ellenben egyből szólt a cégnek, hogy gond van. Feljelentették. Nemrég Debrecenben egy civil programozó jól működő menetrendes applikációját elégelte meg a DKV. Készítettek egy használhatatlan alkalmazást, és beperelték a független app készítőjét a menetrendi adatok jogtalan felhasználása miatt. Külföldön bevett gyakorlat, itthon azonban csak nyomokban találni példákat arra, hogy az állami szervek a polgárok közreműködésével alakítsák ki Smart City és adat-infrastruktúráikat - a megoldásokat általában felülről próbálják érvényesíteni. A magánszférában ugyanakkor nő az igény, hogy rendszereik biztonságát etikus hackerek teszteljék. Erre egyébként a BKK is tett kísérletet a fenti esetben, de úgy látszik, az együttműködés még nem elég olajozott. 

Egy demokráciában a technológia nem valami misztikus társadalomszervező erő, amit el kell zárni az állampolgároktól: ez nehézkes és erőszakos út volna. Ahogyan a nyílt adatok használata nem rosszindulatú kíváncsiság, az informatikai rendszerek és intézmények állampolgári ellenőrzésére is lehetőséget kell teremteni a mindennap használt online felületek adatvédelmi kérdéseitől a választások tisztaságáig. Azonban az effajta alulról jövő törekvéseket is láthatóvá kell tenni a kölcsönös bizalom érdekében. A kritikus különbség egy konfliktusos, de olajozott demokratikus nyilvánosság és egy zárt, felülről irányított rendszer között a közérdek és az ártó szándék megkülönböztetése. Ha a jóindulat retorziót vált ki, az elbizonytalanítja a segíteni akaró polgárokat. Ha rés van a pajzson, az mindenképp kiderül, ám ha nem a jó szándékú hacker találja meg, akkor az ártó szándékú fogja. Az állam kiszolgáltatott, ezért nyitottnak kell lennie, az együttműködés pedig bizalmi játék, amit tönkrevághat a hatalom mindent uralni akaró, gőgös nyomulása. A kiberhadviselés létező veszély, de nem szükségszerű, hogy ez a fenyegetés a kevesebb szabadság, kevesebb demokrácia, kevesebb együttműködés, a több szabály és felügyelet irányába vigyen. A helyzet csak még élesebb lesz az online eszközök elterjedésével: a holland választásokon egy etikus hacker jelzésére álltak vissza kézi számlálásra.

Általában a képviseleti demokrácia vakfoltja, hogyan működnek azok az elvben semleges, láthatatlan technikák, amiken keresztül a közvélemény a maga közvetlenségében előáll. Ha nem tudjuk, milyen algoritmusok futnak a népszerű felületek mögött, vagy épp mi zajlik a technokrata intézmények falai közt, az rombolja a közbizalmat, hisz felháborodást vált ki a polgárok közt, ha úgy akarják kormányozni őket, hogy nem is tudnak róla. A felügyeletet, manipulációt leleplező, új civil technikák azonban meghackelik a létező demokráciák működési szabályait, újfajta állampolgári igényeket, szabadságokat teremtve. Úgy tűnik tehát, hogy miközben a jogállami garanciák és a formális alapintézmények kiürülnek, a bizalmatlanságot nem (hagyományosan) demokratikus eszközök hivatottak kezelni. De vajon összeegyeztethető ez a demokratikus rendszerrel?

 

A civil technikák térképe

Egy nemrég megjelent cikk alapján felmérhetjük, milyen hatással járnak az új civil technikák és digitális eszközök, amelyek azért születtek, hogy a polgárok hatékonyabban képviselhessék érdekeiket, részt vehessenek a döntéshozásban, beleszólhassanak a közéletbe, meghackelve a hagyományos politikát. Miközben nem vonatkoztathatunk el attól, milyen politikai célok, projektek érdekében használják fel őket, e technikák a demokrácia hatékonyságának és szervezettségének hivatottak javítani. Egy lehetséges felosztás a nyílt kormányzást elősegítő eszközök - pl. nyilvánosságra hozatal, adathasználat bátorítása, mobilizálás - és a közösségi együttműködést elősegítő technikák - pl. az autósok által információcserére használt Waze, vagy a közösségi finanszírozó oldalak -, ti. felülről és alulról jövő kezdeményezések megkülönböztetése. Ebből azonban kimarad, hogy nem csak az állam és magánszemélyek, de intézmények, pártok is kifejleszthetnek ilyen technikákat. Egy másik csoportosítás megkülönbözteti az intézményi kezdeményezéseket - kampánytechnikák, kezdeményezéseket értékelő oldalak (Tellmycity, Járókelő), petíciókészítő oldalak - a közösségi részvételt, önszerveződést önmagában szolgáló pl. közösségi média platformoktól. Így azonban állami, vállalati és közösségi kezdeményezések közt nem teszünk különbséget, túlságosan kiterjesztve a civil társadalom fogalmát.

 

hack.png

(Az ábra forrása: Clément Mabi: Citizen Hacker - booksandideas.net )

 

 A cikk a technikák politikai szempontú értékelését javasolja a fentiek szerint. Az alapján, hogy a technika az intézményes demokrácia elmélyítésére vagy átalakítására törekszik, illetve a hatalommal együttműködve, vagy attól különálló pólust alkotva törekszik változtatásra, négy út különböztethető meg:

  • A külső kritikusok az intézményes demokrácia keretein belül, pl. a választott képviselők feletti kontroll növelésével, a demokrácia működésének mélyrehatóbb megismer(tet)ésével, információátadással kívánnak változást elérni. Ilyen a nosdeputes.fr melynek célja a képviselők tevékenységének összegzése, vizualizálása; az opensecrets.org, amely az amerikai kampányfinanszírozások nyilvánossá tételét végzi

  • A külső reformerek szintén az intézményes demokrácia mellett, de a hatalommal együttműködve folytatják tevékenységüket. Céljuk az inkubáció, az együttműködés bátorítása civilek és intézmények között, ezzel a képviseleti rendszer elmélyítése. Gyakori technikáik a társadalmi párbeszéd, az állampolgári nevelés, vita-és párbeszédplatformok (Politizr, Fluicity), közvéleménykutatást segítő platformok (Make.org), jelöltek programjait összehasonlító technológiák (Voksmonitor).

  • A kritikus reformerek célja a civil társadalom mobilizációja, ezen keresztül pedig nyomásgyakorlás a formális intézményekre. Ehhez az önszerveződés, a társadalom hangjának felerősítése vezet, de ide sorolható a hackathonok szervezése is. Céljuk új intézményi technikák kifejlesztése. 

  • A beágyazott hackerek célja az intézményes demokrácia átalakítása a hatalommal együttműködve. Erre példa a finn Open Ministry, amely megnyitja a törvényhozást a polgárok számára.

 

A mozgalom, noha ténylegesen növeli a társadalmi részvételt, még gyerekcipőben jár. A kezdet kezdetén, kulcskérdés, hogy a kezdeményezésekhez a hatalom hogyan viszonyul. A fenti kategóriák bejáratott, intézményesült utak - ezek leghatékonyabb kombinációját kell megtalálni ahhoz, hogy a jó szándékú hacker, vagy a menetrendet programozó informatikus társadalmi aktivizmusa ne ellenállással találkozzon, hanem a közösség javára érvényesüljön. De milyen stratégiai kérdésekre kell választ találni ahhoz, hogy a civil technikák előbb-utóbb felülkerekedjenek az elutasításon és a felügyeletükre törő szabályozáson?

A cikk több ilyet is azonosít. Először is: léteznek-e azok az autonóm terek, ahonnan az innováció idővel kiléphet a a tágabb társadalom felé? Másodszor: kik is használják ezeket az eszközöket, mennyire van mód és erőforrás a társadalom bevonására? Harmadszor: a gyorsabb, de kevésbé adaptív nem nyilvános fejlesztés, vagy a nehezebben induló, de gyorsabban terjeszkedő nyilvános technika a hatékonyabb? Ezzel összefüggésben: milyen gazdasági modell segíti legjobban a civil technikák érvényesítését: az önkéntesség, a támogatói finanszírozás - ahol felvetődik a függetlenség kérdése - vagy a tisztán üzleti modell? És végezetül: vajon nem már létező, más iparágból megtanulható, átvehető dolgokat talál-e fel a civil szektor?

 

 Támogass minket, hogy még több ilyen anyaggal mutathassuk be a közpénzek útját!

  ▶︎ Adományozz átutalással, vagy PayPalon: k-monitor.hu/tamogatas

  ▶︎ Legyél pártolói tagunk: patreon.com/kmonitor

 

Mi, a K-Monitorban, egyszerű állampolgárokként gyakran szembesülünk hasonló problémákkal, hiszen szaktudásunknál és szervezettségünknél fogva rendelkezünk azzal a képességgel, hogy ellenőrizzük a közhatalmat. Arra - ahogy a fenti példa mutatja - egyszerű állampolgárok is képesek lehetnek, hogy társadalmi intézményeinkről megállapítsák: igazságosan, biztonságosan működik-e. Kiadja-e az adatainkat illetéktelennek, vagy lehetőséget ad-e a bliccelésre, melynek nyomán minden tisztességes adófizető bukik? Ebben a helyzetben nincs olyan kötelesség, amely azt diktálná: az illető mégis hallgasson, bízza magát az államra és részt vegyen a korrupt intézményben. A közeljövő nagy kérdése, hogy meg lehet-e teremteni annak a feltételeit és garanciáit, hogy az intézmények állampolgári ellenőrzése a nyilvánosság előtt, a köz érdekében, ellenőrizhetően történjen, és ne kerüljön feloldhatatlan ellentmondásba a hagyományos demokratikus legitimációval.

Úgy látjuk, ebbe az irányba a közösségi média, a társadalmi beágyazottságot erősítő technikák és a Civilzseb mutat és nem a civiltörvény. Addig azonban maradnak az esetleges együttműködések és az úttörő, állampolgári felelősségből végzett munka. Ebben azonban történetünk etikus hackerének "bűne" benne kódoltatik, hisz se számára, se a közérdekű bejelentők számára nincs érdemi védelem. Nem állítjuk, hogy előbb-utóbb minden aktivizmusnak teret kell engedni, mint a demokratikus kontroll része, és reménykedünk abban, hogy a fenti két magyar eset paranoid reakciója sem a teljes kép. Ám jól látszik, mennyire kevés a beágyazott hacker és milyen a külső reformerek mozgástere. Bízhatunk azonban a józan észben, hisz ha az okos kormányzat és az okos város közel engedi magához és bizalmi viszonyt alakít ki saját civil és IT szcénájával, abból számos gazdasági előny remélhető a nyíltabb, innovatívabb döntéshozatal és a biztonságosabb, elfogadottabb működés mellett. Ha nem így lesz, mindenki veszít.

 

Fotó: Wikicommons

 

kovesd-horvatha.png


6 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://k.blog.hu/api/trackback/id/tr9412673963

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

MaxVal BircaMan alszerkesztőhelyettes · http://www.bircahang.org 2017.07.19. 19:07:11

A civiltörvény célja az idegen lobbisták leleplezése, amivel csak tisztul a civil szféra. Csak idegen lobbisták tiltakoznak ellenés a háttérhatalom hackerei. A nép mást akar.

Dzsontra Volta 2017.07.20. 11:55:10

A bkk-s affér érintőlegesen sem kapcsolódik bármilyen hekker tevékenységhez, az egy otrombán elbaszott kókány fos, valós körülmények közti buktája volt.

Korunk egyik legnagyobb gondolkodója · http://elmenypark.net 2017.07.20. 13:29:20

A BKK ügy a hozzá nem értés kormányszintű problémájának legyűrűződése a társadalom szintjére. A választási rendszerekkel kapcsolatban pár észrevétel. Ha én szerveznék egy magántitkosszolgálatot, amivel megzsarolhatom a helyi választási bizottságokban lévő nem kormánypárti tagokat, majd a választási rendszert manipulálnám saját tetszésem szerint és megnyerném a választásokat, elnevezhetném a pártomat Fizess-nek?

szilmi 2017.07.20. 13:50:53

EGYÜTTMŰKÖDÉS A KÖZHATALOMMAL.
Mindenki dögöljön meg, pusztuljon el
CSAK A FIDESZ
ne!

hacker

Lord Barom 2017.07.20. 15:28:17

@MaxVal BircaMan alszerkesztőhelyettes: Te vagy a nép, mi? Újságírástudatlan megélhetési bérkommentelő!

MaxVal BircaMan alszerkesztőhelyettes · http://www.bircahang.org 2017.07.20. 15:58:37

@Lord Barom:

Az a bérkommentekő, akinek senki se fizet, s az az igazi, akit Sorosék tartanak el? Viccelsz?