háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

pokhalo_ado_2_b_kicsi.jpg

Facebook

Címkék

1% (2) 2014 (1) adatigénylés (25) adatok (20) adatozz okosan (21) adatsprint (3) adatvédelem (2) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (1) agrártámogatások (7) alkotmánybíróság (2) alkotmányozás (1) állami szféra (3) állás (2) amsterdam (1) antikorrupció (18) anti korrupció (17) asp (3) átlátható (1) átláthatóság (122) atomenergia (1) atomerőmű (2) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bíróság (1) bizottság (2) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia (1) bővítés (1) btk (1) budapest (1) bunda (1) cégek (1) cenzúra (3) ciklusértékelő (1) civilek (2) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (5) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (1) direkt36 (1) dk (2) e-government (1) egészségügy (1) egyesült (2) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) elnökség (1) ensz (1) eötvös (1) építőipar (7) érdekérvényesítés (1) erzsébet (2) esemény (1) észtország (1) eu (25) európai (1) eu elnökség (1) exszabi (1) ezaminimum (6) e governance (1) facebook (1) fehér könyv (1) felcsút (2) felejtéshez való jog (1) fidesz (3) fizetések (1) flier (2) földbérlet (1) forgóajtó (1) franciaország (1) futball (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) Grúzia (2) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (4) hacks hackers (1) hálapénz (1) hamburg (2) helsinki (1) hercegovina (1) heves (1) hillary clinton (1) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) honlap (1) honvédelmi (1) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idegenforgalom (1) igazságszolgáltatás (1) infografika (18) információszabadság (32) ingatlan (3) international (3) internet (3) internetpenetráció (1) intézet (1) IPI (1) izland (2) jobbik (2) jogalkotás (12) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (7) kampányfinanszírozás (17) károly (1) kdnp (1) KEHI (2) kenőpénz (1) képviselő (2) képzés (1) kerényi imre (1) királyság (2) költségvetés (4) kormányzati adatok (1) korrupció (21) korrupciós séta (2) közadatok (3) közbeszerzés (37) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (3) Közgép (2) közgép (10) közpénz (16) közpolitikai (1) kreml (1) kultúra (1) k monitor (31) Lázár János (4) légifotó (1) leisztinger (5) lengyelország (1) lmp (2) lobb (1) lobbi (7) magánszektor (2) magyar (1) magyarország (24) mahir (2) MÁK (3) máv (2) media (2) média (5) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mészáros lőrinc (3) mezőgazdaság (8) microsoft (1) miniszterelnökség (2) minisztérium (1) mnb (2) MNV (2) mobilapp (3) modern városok (4) moldávia (2) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) NAIH (2) NAV (3) NCTA (3) németország (3) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) new york (1) nhit (1) NIF (1) nyerges (6) nyílt adat (1) nyílt kormányzás (16) obama (2) OGP (19) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (1) olaszország (1) olimpia (1) önkéntes (3) önkormányzat (18) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) oroszország (7) országgyűlés (1) összeférhetetlenség (2) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) párbeszéd magyarországért (1) parlament (1) pártfinanszírozás (6) pártok (4) pénzmosás (1) per (5) politika (1) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (1) program (1) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (3) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (4) revolving door (1) right to know (1) rokonok (1) rólunk (1) románia (1) sajtószabadság (3) school of data (2) siemens (1) Simicska (4) simicska (10) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (3) strabag (1) sunlight (1) századvég (1) szerbia (2) Szijjártó Péter (1) szlovénia (1) szólásszabadság (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (5) TASZ (4) tasz (7) térkép (7) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (3) trafikmutyi (2) transparency (4) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) ud (1) ügyészség (1) új nemzedék központ (1) ukrajna (1) unió (1) usa (16) usaid (1) utalvány (1) utazás (3) vagyonnyilatkozat (21) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (6) választások (3) vám (1) várhegyi (2) varsó (1) vasút (2) vesztegetés (5) vietnam (1) vizes vébé (1) vizuális (2) Voksmonitor (1) whistleblowing (14) wikileaks (4) workshop (2) young and partners (1) zambia (1) zmne (1) zrt. (1)

Hol állnak a magyar okos városok a visegrádi régióban?

MerényiM // 2017.05.31.

Címkék: magyarország smart city

Az Infotér budapesti Okos Város Konferenciáján jártunk, ahol a főműsoridőben Deutsch Tamás és Csepreghy Nándor adtak elő a kormányzati terveket a megjelent önkormányzatoknak, vállalkozóknak és hivatalnokoknak. Mi a V4-es szekció előadásaiból mutatjuk be a régiós okos városok helyzetét.

infoter.png


Az utóbbi években egyre inkább előtérbe kerül a hazai városfejlesztésben és a közbeszédben is az okos város-koncepció. A kormányzat kommunikál a magyar településekkel, ösztönzi őket a hazai és nemzetközi (főleg uniós) források kiaknázására. A jövő magyar városainak a képe eszerint a szemünk előtt alakulhat ki. Nem mellékes azonban, hogy ezeket a fejlesztéseket a városlakókért, illetve az ő részvételükkel valósítanak-e meg, vagy önkényesen, csupán a rövid távú politikai és gazdasági haszonra koncentrálva. Ebben a progresszív városfejlesztésért folyó harcban fontos szövetségesei lehetnek egymásnak a régió hasonló cipőben járó települései. 

A V4-es sereghajtó egyelőre Szlovákia

A konferencián Szlovákiát Miroslav Jurík, a szlovák Smart Cities Club elnöke képviselte, akik egyesületükkel Szlovákiában próbálják az okos megoldásokat a városfejlesztési tervek részévé tenni - eddig elsősorban skandináv példákra támaszkodva. Szlovákia a V4-ek legkisebb országa: rengeteg kisebb falu és csak néhány nagyobb város vár progresszív, okos fejlesztésekre, ami a területtel foglalkozó civileknek és a fejlesztésekre ösztönző államnak is nagyobb kihívást jelent.

A szlovák szakértő szerint eddig sereghajtók a régióban: a kormányzati támogatás hiánya mellett a helyi politikusok sem motiváltak az innovációra, a lakosság bevonására, a technológiai fejlesztésekre. Egyedül néhány multinacionális nagyvállalat indított okos projektet, mint az IBM, ami viszont önmagában nem elég a változtatáshoz. Ráadásul az állampolgárok is sokkal inkább felülről jövő beavatkozásnak, mint legitim politikai cselekvésnek tekintik mindezt. Ezek a projektek egyébként főleg technológiai jellegű fejlesztések voltak. Ha további szlovák kezdeményezések után kutakodunk, akkor Nagyszombatot érdemes megemlíteni, ahol Peter Bročka polgármester regnálása alatt több okos projekt is futott a településen.

Jurík arra a kérdésre,  mi lenne a megoldás a szlovák városok számára, úgy válaszolt: mindenekelőtt találnunk kell olyan városvezetőket, akik elkötelezettek a városlakókkal közösen kiötlött innovatív fejlesztések mellett - és nem minden négy, vagy öt évben, hanem hosszútávon gondolkoznak. Ez talán a régió valamennyi országában megszívlelendő tanács. 

 

Azért dolgozunk, hogy ne csak okos, de polgárai számára átlátható is legyen a jövő magyar városa!

▶︎ Támogass minket pártolói tagként: patreon.com/kmonitor

▶︎ Adományozz átutalással, vagy PayPalon: k-monitor.hu/tamogatas

 

Lengyelország és az aktív helyi politika

Tomasz Kulisiewicz, a Center for Studies on Digital Government vezetője és az intelligentnemiasta.pl szerkesztője kiemelte, hogy a 913 lengyel város a népesség 60%-át, a GDP-nek pedig 30%-át teszi ki. Mivel ezek az adatok, továbbá az energiafogyasztás, a kultúra és további jellemzők jelentősen eltérnek országonként, így fontos, hogy a helyi szereplők alakítsák ki a személyre szabott okos városfejlesztési terveket, projekteket. Kis településeken is fontos az okos fejlesztés: szerinte nem a 100 rendszeres utazó miatt kell például a buszrendszert digitalizálni, hanem annak érdekében, hogy a lakók jobban kötődjenek lakóhelyükhöz, sajátjuknak érezzék a közösséget. Lengyelországban az olyan nagyvállalatok, mint az IBM, Orange vagy nagy lengyel IT cégek smart projektjei mellett a helyi vezetők is aktívak a kezdeményezésekben. Néhány példa:

Intelligens tömegközlekedés

  • a Tristar nevű, Európai Uniós forrásból finanszírozott intelligens közlekedésfigyelő eszköz
  • jakdojade.pl menetrendkereső nyílt adat felhasználásával
  • okos közbringarendszer Varsóban több, mint 300 megállóval és közel ötezer kerékpárral

 

Energia, közvilágítás, monitoring rendszerek

  • 60%-os megtakarítás a közvilágításban Krakkóban és Szczecinben
  • intelligens hálózatok, okos mérőeszközök (víz, gáz, áram) - pilot projektek több városban
  • okos vízgazdálkodás, még a kisebb lengyel városokban is

 

Egyéb projektek

  • okos városmenedzsment és közszolgáltatások
  • a magyar Járókelőhöz hasonló közterületi bejelentő platform

 

Magyarország - kormányzati szándék, civil együttműködés és kisebb projektek

Magyarországon több városban is találhatunk olyan kezdeményezéseket, amiket az okos város fejlesztések közé sorolhatunk, azonban tudatosan végigvitt koncepciót még egy település esetében sem láthattunk. A kormányzat ambiciózus városfejlesztési elképzelését mutatja, hogy a Lechner Központot bízta meg az okos város program program szakmai koordinálásával, akik több várossal is felvették a kapcsolatot és segítséget nyújtanak a stratégiai dokumentumok kialakításában, a források kiaknázásában. Idén a Századvégnél is nyílt smart city klaszter, ami a témakörrel foglalkozik. A kormányzat a városokkal való kommunikációban az EU-s források és visszatérítendő támogatások kihasználására ösztönzi a településeket. Fővárosi szinten is történt előrelépés: Budapest közgyűlése elfogadta a 2030-as okos város jövőképet, amiben több üdvözlendő, progresszív gondolat is megfogalmazódott, - mint az önkormányzati bérlakásrendszer létrehozása - az elképzelések megvalósulására azonban még várat magára. A konferencián felszólalt Bakonyi Péter régiós együttműködésre ösztönözte a V4-eket, amit egy éppen futó uniós pályázat rakna keretbe. Potenciális közös projektekként egy helyzetértékelő Smart City index és nemzetközi fórum elindítását, valamint kisvárosi okos város modell kialakítását javasolta. Kiemelte, hogy a magyar kezdeményezések apropója és ösztönzője kell, hogy legyen a jövőbeli V4-es magyar elnökség.

 

Smart City 1.0 - Mérlegen a hazai városok okosodása

Budapest is okos város lesz?

 

Eddig csak techológia és infrastruktúra, pedig ennél több kell

Noha akadnak pozitív kezdeményezések a régióban, azok főleg a technológiai fejlesztésekre koncentrálnak. Pedig egy valóban okos város ennél sokkal több kell, hogy tudjon: akkor lesz progresszív és felelős, ha a fejlesztésekbe bevonja az állampolgárokat, a hosszabb irányvonalakat pedig a civilekkel és szakértőkkel közösen alakítja ki. Olyan helyi, illetve országos kormányzatokra van szükség, amelyek nem állítják le a projekteket, amiket az elődjük kezdett el, és nem egy választási ciklusban gondolkoznak. Hosszú távú koncepciót alkotnak, amibe a korábbi terveket és erőfeszítéseket is beépítik. Fontos és jó dolog a vállalati kezdeményezés is, de az áttörést a részvételi városfejlesztésben az aktív helyi közösség hozhatja. Akkor lesznek okos városaink a régióban, ha az erőforrások megléte mellett minél inkább bevonják lakosságot a folyamatba, akik a kormányzattal közösen visszafoglalják az utcákat és tereket a közönytől és a bizalmatlanságtól.

 

Okos Városok Magyarországon konferencia, 2017. május 25.

A cseh meghívott végül nem érkezett meg a konferenciára.

A nyitókép forrása. Szöveg: Szadai Levente


2 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://k.blog.hu/api/trackback/id/tr112556171

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Robiekin · http://megfizethetetlenegeszseg.blogspot.hu/ 2017.06.01. 12:59:46

Kiváncsi vagyok mi lesz a brexittel, ill. a magyar EU tagsággal

lényeglátó 2017.06.24. 03:35:18

Szlovákia EU-csatlakozása
óta, egy évtized alatt, az országban a fogyasztói árak 39, a bérek pedig 72 százalékkal emelkedtek, miközben a gazdaság teljesítménye 49 százalékkal nőtt - derült ki a Postová Banka elemzéséből, amelyet pénteken juttattak el az MTI-nek.
Míg 2003-ban a hivatalos szlovák átlagbér 477 eurónak megfelelő szlovák korona (jelenlegi árfolyamon mintegy 145 ezer forint) volt, addig tavaly 824 eurót (megközelítőleg 250 ezer forintot) tett ki.
„Ha az osztrákoknál az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem 100, akkor nálunk, ez 1960-ban 77, 1997-ben már csak 23. Vagyis ma az osztrákoknál négyszer szegényebbek vagyunk, mint 37 évvel korábban. Ekkora tragédia ezer év alatt nem történt a magyarsággal. Ez a példátlanul gyors relatív csökkenés közel egyenletes, de mégis az utóbbi húsz évben gyorsabb, mint az első tizenötben volt.” Kopátsy Sándor közgazda Ezt nem reklámozza a kormány eredményességi propaganda!
A féltudású elitet lassan leváltja a kilencedtudású illetve a teljes mértékben tudásmentes és erre nagyon büszke új elit, valóban eljött a rettenthetetlen hülyék kora.
Néhány idézet az írásból:
"A sort folytathatnánk a késő Kádár-kor hazai politikai műveltségénél megakadt riporterekkel, a marxizmus és bármilyen divatos nyugati elmélet sajátos katyvaszát tanító egyetemi professzorokkal, a nemzetközi szinten is értékelhető teljesítményre képtelen tudósokkal vagy a minden problémát huszonöt éve ugyanazokra az okokra visszavezető írókkal, költőkkel, filozófusokkal."
"Miközben a közemberek a kilencvenes években óriási teret nyerő nagy külföldi cégeknél vagy azok talpon maradó hazai konkurenseinél elsajátították (mert el kellett sajátítsák) szakmájuk nemzetközi színvonalát, addig az elit döntő többségét semmi sem kényszeríttette hasonló fejlődésre. Itt nem csak a magukat mindenfajta önirónia nélkül „nagy generációnak” nevező kiöregedett polbeatfiúkról van szó. A jelenség éppen úgy tetten érhető a jelenlegi ötvenes és negyvenes korosztály megannyi tagjánál, akik megtehették, hogy a „Magyarországon ez máshogy van” gondolat jegyében az elmúlt tizenöt évben meg se próbálják ledolgozni a nyugati kollégáikkal szemben meglévő szakmai és intellektuális lemaradásukat."