Az Unió antidemokratikus és az átláthatatlan háttéralkuknak kedvező lépésre készül: bevezetné a globális beruházási vitákkal foglalkozó bíróságot. Ez a lépés csökkentené az állampolgári részvétel és a demokratikus döntéshozatal lehetőségét az Unió országaiban. Az ügyben megelőzésképp petíciót indított a We Move Europe, a K-Monitor pedig arra buzdít, hogy vegyünk részt az uniós közélet minket is befolyásoló akcióiban, védjük meg a demokratikus értékeket és írjuk alá a civil petíciót.  

Az apropót az új szerv létrehozására a szabadkereskedelmi szerződések adták: ezek az egyezmények tartalmaznak az ellenőrzésre és szankcionálásra tekintettel olyan passzusokat, amik a felek - tehát a vállalatok és az államok - közti vitás helyzeteket döntik el. Ezek azonban nem univerzálisak, gyakran eltérnek egymástól, így megnehezítették a különböző ügyek összehasonlíthatóságát és elbírálását. Az eljárás során a kereskedelemben részt vevő vállalat sérelem esetén beperelheti az államot, amiért az megszegte a szerződésben foglaltakat. A CETA, tehát a Kanada és az Európai Unió között létrejött szabadkereskedelmi egyezmény keretében a két fél tárgyalásokat kezdett egy olyan nemzetközi szerv létrehozásáról, ami a jelenlegi vitarendezési rendszernek vetne véget. A javaslat szerinti beruházási vitákkal foglalkozó multilateriális bíróság több, mint 1400 uniós kereskedelmi szerződést érinthet, ha érvénybe lép.

Az új rendszer megkönnyítené a nagyvállalatoknak, hogy saját érdekeiknek megfelelően alakítsák a jogszabályi környezetet, ellehetetlenítsék piaci riválisaikat és semmibe vegyék az emberek demokratikusan artikulált véleményét. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy hiába választottak meg demokratikus úton egy kormányt és hatalmaztak fel egy álláspont képviseletére, ezt a vállalat könnyedén kikerülheti és semmibe veheti azáltal, hogy beperli az államot például a CETA-ra hivatkozva például a tiszta piaci versenyhez való jog figyelmen kívül hagyása miatt. Sérülhet a demokratikus döntéshozatal, háttérbe szorulhatnak a közérdek környezetvédelmi vagy szociális szempontjai egy olyan szabadkereskedelmi egyezmény miatt, amit az emberek megkérdezése és tájékoztatása nélkül kötöttek meg.

Ajánljuk: Léderer Sándor, a K-Monitor ügyvezetője a magyar korrupció és az Európai Unió ambivalens viszonyáról a Kettős Mércén. 

A terv pont az uniós döntés átláthatatlansága és antidemokratikussága miatt aggályos. Ahogy a fenti példa is mutatja: egy párhuzamos jogi rendszert hozna létre, ahol a nagyvállalatok különböző indokokkal beperelhetnék a kormányokat - mindezt az olyan már megkötött, vagy a jövőben tervezett szabadkereskedelmi egyezmények betartatása érdekében, mint a CETA, vagy a TTIP. Több tízezren vonultak az utcára Európa-szerte, kritizálva a gazdaságot erősen liberalizáló, a kisebb európai államokat pedig kedvezőtlenül érintő szabadkereskedelmi szerződést, amiről eleve keveset tudtak az emberek - hiszen az EU alig adott ki információkat a kérdésről. Azt pedig pontosan tudjuk, hogy miért fontos az ilyen ügyekben az átláthatóság: az EU-s döntéshozók gyakran korrumpálódnak. Jól mutatja ezt a forgóajtó-jelenség is: uniós döntéshozók hivatali idejük lejárta után tömegesen helyezkednek el a nagyvállalatoknál és a bankoknál, amit a szabályozás érdemben nem korlátoz.

Bár az irány aggasztó, mégis tehetünk ellene! A döntéshozatalt az ügyben egy nyilvános konzultáció előzi meg, aminek a keretében a We Move Europe nevű civil kezdeményezés petíciót indított, hogy elejét vegyék a demokratikus deficitet eredményező javaslatnak. Európai Uniós állampolgárokként jogunk van beleszólni a nemzetközi szervezet politikájába csak úgy, ahogy természetesnek vesszük, hogy a hazaiba beleszólhatunk. Reméljük, a magyar kormány ebben az ügyben jó értelemben szuverenitáspárti lesz, és nem csak az emberi jogsértések után hadakozik a nemzetközi bíróságokkal, de a nagyvállalati VIP-bíróságok bevezetését sem fogadja el!

A petíciót itt írhatod alá.

Cikk: Szadai Levente, fotó: We Move Europe