háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

pokhalo_ado_2_b_kicsi.jpg

Infografika

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Modern Városok

English materials

Facebook

Címkék

1% (2) 2014 (1) adatigénylés (26) adatok (21) adatozz okosan (21) adatsprint (3) adatvédelem (2) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (2) agrártámogatások (7) alkotmánybíróság (2) alkotmányozás (1) állami szféra (3) állás (2) amsterdam (1) antikorrupció (19) anti korrupció (17) asp (3) átlátható (1) átláthatóság (122) atomenergia (1) atomerőmű (2) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bíróság (1) bizottság (1) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (1) bunda (1) cégek (1) cenzúra (3) ciklusértékelő (1) civilek (2) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (5) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (1) direkt36 (1) dk (2) e-government (1) egészségügy (1) egyesült (2) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) elnökség (1) english (3) ensz (1) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (7) érdekérvényesítés (1) erzsébet (2) esemény (1) észtország (1) eu (26) európai (1) eu elnökség (1) exszabi (1) ezaminimum (6) e governance (1) facebook (1) fehér könyv (1) felcsút (2) felejtéshez való jog (1) fidesz (3) fizetések (1) flier (2) földbérlet (1) forgóajtó (1) franciaország (1) futball (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) Grúzia (2) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (4) hacks hackers (1) hálapénz (1) hamburg (2) helsinki bizottság (1) heves (1) hillary clinton (1) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) honlap (1) honvédelmi (1) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idegenforgalom (1) igazságszolgáltatás (1) infografika (19) információszabadság (32) ingatlan (3) international (3) internet (3) internetpenetráció (1) IPI (1) izland (2) jobbik (2) jogalkotás (12) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (7) kampányfinanszírozás (17) kdnp (1) KEHI (2) kenőpénz (1) képviselő (2) képzés (1) kerényi imre (1) királyság (2) költségvetés (4) kormányzati adatok (1) korrupció (21) korrupciós séta (2) közadatok (3) közbeszerzés (37) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (3) közgép (10) Közgép (2) közpénz (16) külföld (40) kultúra (1) k monitor (33) Lázár János (4) légifotó (1) leisztinger (5) lengyelország (2) lmp (2) lobb (1) lobbi (7) magánszektor (2) magyarország (26) mahir (2) MÁK (3) máv (2) media (2) média (5) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mészáros lőrinc (3) mezőgazdaság (8) microsoft (1) miniszterelnökség (2) minisztérium (1) mnb (2) MNV (2) mobilapp (3) modern városok (4) moldávia (2) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) NAIH (2) NAV (3) NCTA (3) németország (4) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) new york (1) nhit (1) NIF (1) nyerges (6) nyílt adat (1) nyílt kormányzás (16) obama (2) OGP (19) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (1) olaszország (1) olimpia (1) önkéntes (3) önkormányzat (19) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) oroszország (7) országgyűlés (1) összeférhetetlenség (2) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) párbeszéd magyarországért (1) parlament (1) pártfinanszírozás (6) pártok (4) pénzmosás (1) per (5) politika (1) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (1) program (1) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (3) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (4) revolving door (1) right to know (1) rokonok (1) rólunk (1) románia (1) sajtószabadság (3) school of data (2) siemens (1) Simicska (4) simicska (10) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (4) strabag (1) sunlight (1) századvég (1) szerbia (2) Szijjártó Péter (1) szlovénia (1) szólásszabadság (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (5) tasz (11) térkép (7) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (3) trafikmutyi (2) transparency (4) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) ud (1) ügyészség (1) új nemzedék központ (1) ukrajna (1) unió (1) usa (16) usaid (1) utalvány (1) utazás (3) vagyonnyilatkozat (21) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (6) választások (3) vám (1) várhegyi (2) varsó (1) vasút (2) vesztegetés (5) vietnam (1) vizes vébé (1) vizuális (3) Voksmonitor (1) whistleblowing (14) wikileaks (4) workshop (2) young and partners (1) zambia (1) zmne (1) zrt. (1)

Madrid példát mutat: így kell átláthatóvá tenni a helyi döntéshozatalt

vamosk // 2016.08.01.

Címkék: külföld spanyolország önkormányzat lobbi vagyonnyilatkozat átláthatóság OGP

Mozgalmas időszakot élünk a döntéshozatali átláthatóság terén. Éppen az előző héten számolhattunk be arról, hogy az Európai Ombudsman ajánlásokat tett annak érdekében, hogy az 500 millió embert érintő uniós jogalkotás zárt ajtók mögött születő alkuit jobban ellenőrizhessék az állampolgárok, most pedig újabb jó hírt kaptunk: az Access Info Europe közlése szerint Madrid átláthatósági csomagot fogadott el, melyben példamutatóan szabályozta a lobbizást. A spanyol főváros tagja annak a Nyílt Kormányzati Együttműködésnek (OGP), amely a közelmúltban megrótta Magyarországot a kötelezettségvállalások és a nyílt kormányzás alapelveinek ignorálása miatt - így is lehet.

madrid.png

Lobbisták személyiségi jogok nélkül

A madridi városvezetés a héten elfogadta az uniós országok eddigi talán legprogresszívebb önkormányzati rendeletét, ami az adminisztrációt és a lobbizást érinti. Európa számos országában, így nálunk sem tudjuk, hogy a politikusok milyen lobbistákkal, cégek, szervezetek érdekeinek a képviselőivel tárgyalnak - elég, ha visszaemlékszünk, mikor Lázár János szekszárdi lakossági fórumáról tudtuk meg, két külföldi cég írta a hazai kéményépítés jogszabályi kereteit. A madridi rendelet értelmében mostantól a tisztségviselőkkel tárgyaló lobbistáknak regisztrálniuk kell magukat, illetve a szervezetet, amit képviselnek. A szabályozás összhangban áll a civil szervezetek által megállapított lobbizási normákkal is, amikből Magyarország is sokat hasznosíthatna, főleg, hogy 2011-től nincs lobbitörvény hazánkban.

A magyar lobbitörvény

2001-ben került az Országgyűlés elé a törvény kezdeti verziója, amit a Fidesz regnálása alatt nyújtottak be, korrupciómegelőző céllal. A lobbitevékenységet szabályozó törvény végül öt évvel később, 2006-ban, a Gyurcsány-kormány alatt került elfogadásra. A jogszabály előírta a lobbisták kötelező regisztrációját, az érintetteknek pedig negyedévenként beszámolót kellett írniuk a tevékenységükről, többek között a megbízott szervezet nevének feltüntetésével. A változtatás azonban nem járt sem szakmai, sem civil elfogadottsággal. A szakma úgy érezte, egyszerűen túl nagy nyomást tesz a törvény a lobbistákra, az ügyvédek jogi diplomához kötötték volna a lobbitevékenységet, az Első Magyar Lobbiszövetség elnöke, Vass László még szakirányú (!) lobbista végzettséget is elvárt volna, az ellenzék a korábbi javaslataihoz ragaszkodott, a civilek pedig azért voltak elégedetlenek, mert a törvény nem vonatkozott rájuk (a bejelentkező lobbistát kötelező lett volna a döntéshozónak meghallgatni). A törvény a gyakorlatban nem működött jól, könnyű volt kikerülni és kiskapukat találni, ami így nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. 2010. december 31-ével a Fidesz végül hatályon kívül helyezte, amit azzal indokolt, hogy „a lobbitörvény megalkotását követő évek egyértelmű tapasztalata, hogy az a gyakorlatban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hiszen elhanyagolható számú lobbiesemény került csupán bejelentésre, illetve a lobbitevékenységre vonatkozó egyéb szabályok sem hatályosultak”. A korábbi szabályozás is sok hiányosságot tartalmazott, de az eltörlésével még kisebb kontroll alatt van a lobbisták tevékenysége, ezért a civil szervezetek már többször felszólították a kormányt, hogy pótolja a hiányosságot, azaz: alkosson meg egy jól működő, normatív lobbitörvényt.

Helen Darbishire, az Access Info Europe ügyvezető igazgatója szerint a transzparens működés és gazdálkodás eléréséhez pusztán politikai akarat kell álintézkedések helyett. Ezt jól szemlélteti, hogy Madridban a jövőben a "visszaélésszerű adatigénylés" kiáltása helyett névtelenül fordulhat bármely állampolgár a közintézményekhez dokumentumot kérve. Szigorítottak a vagyonnyilatkozati rendszeren is, amely nyomán az ajándékokról is számot kell majd adniuk a helyi képviselőknek. Naprakészen elérhetővé válnak a rendelet nyomán a gazdasági, környezetvédelmi tanulmányok, döntéshozatali jegyzőkönyvek, pénzügyi beszámolók, az ezekkel kapcsolatos adatokat pedig külön felhatalmazás nélkül, bárki szabadon felhasználhatja és továbbadhatja.

Mindezek kommunikálására és a további állampolgári részvétel elérése érdekében létrehoztak egy honlapot, ahol a madridi polgárok általuk fontosnak vélt témákban javaslatokat tölthetnek fel, amik szavazhatóvá válnak a honlap látogatói számára. Amint egy javaslat eléri a meghatározott számú szavazatot, a városvezetés biztosítja az indítvány megvitatását a képviselői üléseken. Ezzel a kezdeményezéssel a madridi önkormányzat precedenst teremtett az országban, hiszen azóta Barcelona, de több kisebb-nagyobb önkormányzat is tervezi az állampolgári részvételre buzdító rendszer bevezetését.

 

Országos szinten a helyzet változatlan

Az ország vezetői nem ilyen elkötelezettek az alapvető politikai jogok kiterjesztése, az állampolgári részvétel előmozdítása iránt. Spanyolország a 2013-ban hatályba lépő Átláthatósági Törvényben állapította meg a kötelezően publikálandó dokumentumok listáját, illetve szabályozta az adatigénylést. A jogszabály gyakorlati működése azonban több kritikát is kapott egyaránt belföldi és nemzetközi szervezetektől. Sokszor előfordult például, hogy a kért információért bírósághoz kellett fordulni, az egyik ilyen szürreális eset pedig az volt, amikor a Nyílt Kormányzati Együttműködés keretében vállalt kötelezettségek megvalósításáról szóló dokumentumok kiadását is megtagadták.

Az országos rendszer hatékonyságát jól szemlélteti, hogy az Európai Unió tavalyelőtti korrupcióellenes jelentésének keretében végzett közvélemény kutatás során a spanyol válaszadók 95%-a gondolta úgy, hogy a korrupció széles körben elterjedt, ami sokuk szerint már a mindennapi életükre is hatással van. Egy olyan rendszerben pedig, ahol az állampolgárok nincsenek ellátva a jogalkotás során releváns információkkal, így lehetőségük sincs a döntések hátterébe betekinteni, felfedve az egyes jogszabályok mögötti érdekeket és kapcsolatrendszereket, majd számon kérve a politikai felelősséggel bírókat, ott óriási korrupciós kockázat keletkezik. Az EU a jelentésben ezért ajánlásokat fogalmazott meg, amellyel követhetővé és számon kérhetővé tehetnék a működést a spanyolok. Hogy ezt mennyire fogadták meg, arra jó példa volt a pártok idei parlamenti választásra készülő kampánya.

A nagyobb pártok mind foglalkoztak már régóta a témával, a bejelentők védelme, az anonim adatigénylés, és az információhoz való jog elismerése mellett foglaltak állást a kampány kezdete óta. Aztán érdekes módon a véghajrában hirtelen kikerültek a legfontosabb, progresszív javaslatok három nagy spanyol párt választási programjából is, ami arra enged következtetni, hogy kormányra kerülés esetén már senki sem szorgalmazná túlzottan ezeket a változtatásokat. A választásokat a konzervatív Néppárt nyerte újra (33%), de a kis fölény miatt egyedül nem tudnak kormányozni, így vagy kompromisszumra kell törekedniük a kisebb pártokkal, vagy egy harmadik választást is tartanak az országban két éven belül. Ezen körülményeket ismerve tehát átlátható döntéshozatalt és a részvételi demokrácia elérését célzó, mélyreható változásokat országos szinten a következő kormányzati ciklusban sem várhatunk.

 

A változás alulról indul el

Madridban azonban elindult valami. A rossz állami szabályozás árnyékában már korábban is némi bizakodásra adhatott okot a spanyol főváros több intézkedése is. Amíg a mi városainkat éppen előző hónapban léptette ki a kormány az Európai Városok Tudáshálózatából, addig Madrid 2015 végén csatlakozott - első európai városként - a Nemzetközi Nyílt Adat Chartához, részt vett az OGP önkormányzati programjában, most pedig elfogadták az ominózus szabályozást, ami átláthatóvá teheti a helyi döntéshozást és így a nemzeti szabályozással kontrasztban különösen üdvözlendő Madrid progresszív politikája. A helyi döntéshozatal megismerése kulcskérdés az állampolgári részvétel elérése érdekében, az ezzel kapcsolatos, döntéshozóktól elvárható minimumról mi is vittünk egy projektet, ahol a működés, a gazdálkodás transzparenciáját szorgalmaztuk a helyi politika aktív szereplőinél. Ahogy a madridi példa is mutatja, egyre inkább elképzelhető, hogy az önkormányzatok viszonylagos autonómiája és nagyobb mozgástere lesz a kulcs a jövőben a sokszor nem hatékony állami szabályozás ellensúlyozására.

 

A cikk szerzője a K-Monitor kommunikációs gyakornoka, Szadai Levente.


Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://k.blog.hu/api/trackback/id/tr628928002

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.