Október 1. óta hatályos az információszabadság törvény módosítása, amely nehezebbé és sok esetben költségesebbé teszi a közérdekű adatok igénylését. Blogposztunkban megnéztük, hogy mi is változott meg a módosítás következtében.

Az Országgyűlés július 6-án, kivételes tárgyalást követően elfogadta az Infotörvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. A TASZ-szal közösen Áder János köztársasági elnökhöz fordultunk, mert szerintünk a törvénymódosítás alaptörvény-ellenes módon korlátozza az Alaptörvény VI. cikkében garantált jogokat, mind a közérdekű adatok megismerésének és terjesztésének jogát, mind pedig a személyes adatok védelméhez való jogot.  Mivel az államfő alkotmánybírósági vizsgálat helyett aláírta a törvényt, a módosítások két lépcsőben - egy részük már július 16-től, a jelentősebb változások viszont csak október 1-től - lépnek hatályba. Most egy kitalált példán keresztül röviden összefoglaljuk, milyen változásokat hoz ősztől az Infotörvény júliusi, rohamtempóval elfogadott módosítása.

A változások részletes összefoglalója itt érhető el.

Korábban szomszédjától azt hallotta, hogy hamarosan hulladék-feldolgozó telep épül otthonától pár száz méterre. Hogy kiderüljön, igaz-e a szóbeszéd, fél éve már benyújtott emiatt egy adatigénylést, arra azonban semmilyen választ nem kapott az önkormányzattól. Mivel nem hagyta nyugodni a gondolat, most munkából hazaérve, péntek délután e-mail-en keresztül ismét közérdekű adatigénylést nyújt be a helyi önkormányzathoz.

Mikorra várhatom az önkormányzat válaszát?

Tartok tőle, hogy rám nézve következményei lehetnek a kíváncsiskodásnak.. Benyújthatom az adatigénylést névtelenül?

Fél évvel korábban már benyújtottam a hulladék-feldolgozó telep miatt egy adatigénylést, amire nem kaptam semmilyen választ, ezért adtam be most egy újabbat. Számít ez bármit is?

Az önkormányzat időben válaszolt, viszont pénz fizetéséhez köti a kikért adatok elküldését. Most mit tehetek?

Az önkormányzat csak egy összeget adott meg, amit meg kell fizetnem, ha meg szeretném kapni az adatokat. Mikért kérhet pénzt az önkormányzat? Honnan tudhatom, hogy azok ténylegesen felmerült költségek-e?

Az önkormányzat válaszában azt a tájékoztatást adta, hogy a hulledék-feldolgozó egy uniós projekt keretében épül, ezért ő nem jogosult az adatigénylésére válaszolni, mivel az adatokat a finanszírozó EU állította elő. Most mit tehetek?

Az önkormányzat azt a választ adta, hogy a kért adatokat azért nem adhatja ki, mert azokat szerzői jogok védik. Mire hivatkozhatok hogy mégis hozzájuthassak az adatokhoz?

Az önkormányzat azt a választ adta, hogy nem adhatja ki a kért adatokat, mert azok alapján az önkormányzat még komoly döntéseket szeretne hozni. (Pl. a hulladékszállítás rendeleti szabályozásának megváltoztatásához a kért adatok még szükségesek lesznek) Ilyenkor mit tehetek?

Úgy gondolom, az önkormányzat megsértette az Infotörvényben biztosított jogaimat. Meddig és milyen alapon fordulhatok a NAIH-hoz?

Úgy gondolom, az önkormányzat megsértette az Infotörvényben biztosított jogaimat. Meddig és milyen alapon fordulhatok bírósághoz?

Kihez fordulhatok jogi segítségért?

Mikorra várhatom az önkormányzat válaszát?

A válaszadási határidő nem változik, továbbra is a lehető “legrövidebb idő alatt”, legkésőbb 15 napon belül teljesíteni kell az igénylést. Ezt jelentős terjedelmű adat igénylése esetén egy alkalommal 15 nappal meghosszabbíthatja az önkormányzat. A módosítás szerint viszont változik a 15 napos határidő számításának kezdete. Eddig az önkormányzat a “tudomásra jutásával” kezdett ketyegni a határidő, mostantól viszont már az adatigénylés beérkezésétől. Függetlenül attól, hogy az önkormányzat köztisztviselője mikor nyítja ki a levelét, az önkormányzathoz való megérkezésétől, az önkormányzat levelezőrendszerében való megjelenésétől kell számolni. Tehát az ön esetében péntek délután megindul a válaszadási határidő.

Tartok tőle, hogy rám nézve következményei lehetnek a kíváncsiskodásnak.. Benyújthatom az adatigénylést névtelenül?

Igen, viszont ilyen esetben az önkormányzat nem köteles eleget tenni az adatigénylésnek. A NAIH állásfoglalása alapján egyébként az új szabályozás értelmében a közfeladatot ellátó szerv továbbra sem tagadhatja meg az adatigénylés teljesítését, ha abban megtalálható az igénylő neve/megnevezése, illetve az tartalmaz például olyan email címet, amelyen az adatigénylővel kapcsolatba lehet lépni. Tehát a személy (pontos névvel és címmel történő) azonosítása - illetve annak megkövetelése - már jogellenes adatkezelési műveletnek minősül az új szabályok alkalmazása során is. Az tény, hogy név nélkül egyébként eddig sem tudott volna a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatalhoz (NAIH) vagy bírósághoz fordulni akkor, ha az önkormányzat nem tesz eleget az adatigénylésnek.

Fél évvel korábban már benyújtottam a hulladék-feldolgozó telep miatt egy adatigénylést, amire nem kaptam semmilyen választ, ezért adtam be most egy újabbat. Számít ez bármit is?

Sajnos a módosítások következtében nem egyértelmű, hogy az önkormányzat köteles-e ismételt adatigénylés esetén választ adni, ha korábban azzal adós maradt. A NAIH állásfoglalása értelmében azonban - a többi közfeladatot ellátó szervhez hasonlóan - csak akkor mentesül  majd október 1-jétől az érdemi válaszadás kötelezettsége alól, ha a korábbi adatigénylést teljesítette, azaz az ismételt adatkérés figyelmen kívül hagyása mindenképp jogésrtő az önkormányzat korábbi hallgatása esetén. (Ha az önkormányzat korábban ugyanarra az adatkörre vonatkozóan már teljesítette az adatigénylést, a korábbi teljesítésre is utalnia kell - akár a honlapján elhelyezett link elküldésével, de a szabályozásból nem derül ki pontosan, hogy mi minősül utalásnak, illetve mi a teendő azokban az esetekben, amikor az önkormányzat - saját megítélése szerint - teljesítette az adatigénylést, azonban hiányos vagy pontatlan adatokat szolgáltatott.)  

Az önkormányzat időben válaszolt, viszont pénz fizetéséhez köti a kikért adatok elküldését. Most mit tehetek?

Fontos tudni, hogy minden költségről köteles önt az önkormányzat előre tájékoztatni. Erre az önkormányzatnak az adatigénylés beérkezésétől számítva 8 napja van. Ha nem vitatja az önkormányzat által megállapított költségeket, akkor azok megfizetésétől számított 15 napon belül meg kell kapnia a kért módon az igényelt adatokat. Ha vitatja a megállapított költségeket, elállhat az adatigényléstől, így tehát nem fog választ kapni a kérdésére. Ha az önkormányzat 10.000 forint feletti költséget állapít meg, az adatigénylés teljesítését a költségek előzetes megfizetéséhez kötheti.

Az önkormányzat csak egy összeget adott meg, amit meg kell fizetnem, ha meg szeretném kapni az adatokat. Mikért kérhet pénzt az önkormányzat? Honnan tudhatom, hogy azok ténylegesen felmerült költségek-e?

Az önkormányzat a Kormány rendeletében meghatározott keretek között kérhet öntől pénzt az adatok kiadása során felmerülő költségekért. Hogy ezek a költségek ténylegesen felmerültek-e az adatigénylés teljesítése során, sajnos nem tudja ellenőrizni. Az önkormányzat négy címen kérhet pénzt öntől:

• a kért adatok másolásért. Ha ön a kért adatok elektronikus (e-mailen, dvd-n, cd-n, pendrive-on keresztül) megküldését kérte, akkor az önkormányzat másolásért, szkennelésért vagy az önkormányzat által elhasznált áramért nem kérhet pénzt. Ha papíralapú másolatot kért, akkor az önkormányzatnak lehetősége van a Kormány rendeletében meghatározott keretek között pénz kérni. 10 oldal felett számolható fel másolási költség. Ilyenkor színes másolatért oldalanként 25 forintot, fekete-fehér másolatért oldalanként 5 forintot állapíthat meg az önkormányzat.

• az önkormányzat felszámíthatja annak a nem papíralapú adathordozónak (dvd, cd, pendrive) az árát, amit ő biztosít az adatok kiadásához. Ennek költsége legfeljebb 580 forint lehet adathordozónként.Ha azonban ön felajánlja, hogy a saját adathordozójára szeretné a kért adatokat, akkor az önkormányzat nem élhet a költségek felszámításával.

• az adatok kézbesítésének költségeiért, vagyis az önkormányzat postaköltségeiért. Ha a kiadandó dokumentumok volumene akkora mértékű postaköltséghez vezetne, amit az önkormányzat már nem kíván magára vállalni, és önnel akar megfizettetni, akkor érdemesebb az adatok elektronikus úton való kiadását kérnie.

• továbbá újításként az önkormányzat megfizettetheti önnel annak a tisztviselőnek a munkáját, aki az ön által kért adatokat meg fogja keresni az önkormányzat adatbázisaiban, nyilvántartásaiban vagy papír alapú irattárában, ha úgy ítéli meg, hogy aránytalan mértékű igénybevétellel jár az említett keresés. Ahogy a többi költség esetében is, úgy a “munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételévét” is a Kormány végrehajtási rendelete határozza meg; munkaerőráfordítás akkor számolható fel, ha az meghaladja a 8 munkaórát. Ilyen esetben legfeljebb 1100 forint költséget lehet megállapítani óránként.

Egyébként a NAIH állásfoglalása szerint az adatok kiadását az önkormányzat nem gazdasági tevékenysége körében végzi, azaz nem szolgáltatást nyújt, hanem az Alaptörvényben biztosított jog érvényesülését segíti elő, ezért a közérdekű adatok érvényesítése iránti igény teljesítése nem tartozik ÁFA-körbe.

Az önkormányzat válaszában azt a tájékoztatást adta, hogy a hulledék-feldolgozó egy uniós projekt keretében épül, ezért ő nem jogosult az adatigénylésére válaszolni, mivel az adatokat a finanszírozó EU állította elő. Most mit tehetek?

Ilyenkor nem tud mást tenni, minthogy vár. Attól kezdve, hogy önt erről az önkormányzat tájékoztatta, nem folyik az adatigénylés teljesítésére szabott 15 napos határidő, csak az EU válaszának az önkormányzathoz való megérkezésétől. Ha az EU semmilyen választ nem ad, akkor az önkormányzat jogszerűen hallgathat akár évekig is. Hosszabb idő (pl. pár hónap) eltelte után azonban érdemes panaszával a NAIH-hoz fordulnia.

Az önkormányzat azt a választ adta, hogy a kért adatokat azért nem adhatja ki, mert azokat szerzői jogok védik. Mire hivatkozhatok hogy mégis hozzájuthassak az adatokhoz?

Az Infotörvény szerint az önkormányzat szerzői jogokra hivatkozva nem tagadhatja meg a kért adatok kiadását, Ugyanakkor lehetősége van az adatigénylő által választott adatkiadási forma és mód helyett az adatok (pl. a hulladék-feldolgozó környezetkárosító kockázatairól szóló tanulmány) megtekintésének biztosításával eleget tenni az adatigénylésnek. Az önkormányzatnak a megtekintés időpontját egyeztetnie kell önnel.

Az önkormányzat azt a választ adta, hogy nem adhatja ki a kért adatokat, mert azok alapján az önkormányzat még komoly döntéseket szeretne hozni. (Pl. a hulladékszállítás rendeleti szabályozásának megváltoztatásához a kért adatok még szükségesek lesznek) Ilyenkor mit tehetek?

Ha az önkormányzat megtagadja az adatok kiadását, azt az adatigénylés beérkezésétől számított 15 napon belül teheti meg írásban (email cím megadása esetén elektronikusan). A megtagadás akkor jogszerű, ha az önkormányzat pontosan meghatározza, miért tagadta meg az adatok kiadását, valamint a levél tájékoztatást ad a jogorvoslati lehetőségekről.

A döntés-előkészítő adat kiadásának megtagadása esetén az indokolásának ki kell térnie arra is, hogy pontosan milyen döntés megalapozása miatt nem adható ki az adat. Akkor sem elég a törvény szövegére való általános hivatkozás, ha a döntés már megszületett, és az önkormányzat szerint az adatok egy újabb, jövőbeli döntés megalapozását szolgálják vagy azok kiadása a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét, esetleg feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetnék.

Úgy gondolom, az önkormányzat megsértette az Infotörvényben biztosított jogaimat. Meddig és milyen alapon fordulhatok a NAIH-hoz?

Bejelentéssel bárki vizsgálatot kezdeményezhet A NAIH-nál arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével, illetve a közérdekű adatok vagy a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll. A bejelentés megtétele ingyenes, jogi képviselet nem szükséges hozzá.

Az Infotörvény három esetben engedi, hogy az adatigénylő egy éven belül a NAIH-hoz fordulhasson:

Úgy gondolom, az önkormányzat megsértette az Infotörvényben biztosított jogaimat. Meddig és milyen alapon fordulhatok bírósághoz?

Ugyanabban a három esetben fordulhat bírósághoz, mint a NAIH vizsgálatának kezdeményezése esetén. A bíróság és a NAIH eljárásának kezdeményezése között az Infotörvény nem állít fel sorrendet, ön döntheti el, hogy a NAIH-hoz vagy rögtön a bírósághoz fordul-e. Egyszerre azonban nem fordulhat a kettőhöz. A NAIH eljárása nem zárja ki a későbbi bírósági jogérvényesítést, a bíróság döntése viszont kizárja a NAIH-nál tett bejelentés hatósági vizsgálatát. Ha előbb a NAIH-hoz fordult, akkor csak a NAIH döntését követő 30 napon belül lehet bírósághoz fordulni. Ha a bírósához fordul, a pert az ismertetett időpontoktól számított 30 napon belül lehet megindítani. Ha a NAIH eljárása megelőzte a bírósági jogérvényesítést, a bíróság a NAIH döntéséig fel fogja függeszteni a tárgyalást.

A keresetlevélnek a határidő letelte előtt be kell érkeznie a bíróságra, tehát nem elég, ha azt a határidő utolsó napján postára adja. A keresetlevél beadásakor érdemes figyelni a bíróság ügykezelőirodáinak nyitvatartására. A bíróság ilyen ügyekben soron kívül jár el. A bírósági jogérvényesítés ingyenes (“tárgyi költségmentes”), ugyanakkor pervesztesség esetén a bíróság 10.000 - 30.000 forint közötti perköltség megfizetésére is kötelezheti (ez az ellenérdekű fél jogi képviselőjének díja általában).

Országos illetékességű adatkezelő esetén (pl. minisztérium, egyetem) törvényszék jár el első fokon, az önkormányzatok esetében viszont a járásbíróságok vagy Budapesten a kerületi bíróságok az illetékesek. A jogi képviselet nem kötelező, így a per ügyvéd segítsége nélkül is végigvihető. Érdemes lehet azonban jogi segítséget kérnie.

Fontos tudni, hogy a bírósági eljárásban a megtagadás jogszerűségét és a megtagadás indokait, illetve az adatigénylés teljesítéséért megállapított költségtérítés összegének megalapozottságát az adatkezelőnek, példánkban tehát az önkormányzatnak kell bizonyítania. Az igénylőnek a kereset ténybeli és jogi alátámasztásaként bizonyítania kell, hogy a kért adatok közérdekűek (vagy közérdekből nyilvánosak) és azt, hogy az alperes kezelésében állnak. Az adatkezelők gyakran hivatkoznak arra, hogy a kért adatok nem találhatóak meg náluk. A bizonyításnál erre az adatokat igénylőnek külön figyelnie kell (ezt legegyszerűbben az adatkezelő számára bizonyos adatok kezelését előíró jogszabályokra való hivatkozással lehet megtenni, amely azonban jogi szakértelmet igényelhet). A keresetet a bíróság elutasítja, illetve részlegesen ad helyt a kérelemnek, ha az adatgazdához benyújtott adatigénylés és a kereseti kérelem között eltérés van, ezért az adatigénylés szövegét célszerű szó szerint megismételni.

Kihez fordulhatok jogi segítségért?

A Társasági a Szabadságjogokért Információszabadság programja keretében ingyenesen nyújt jogi tanácsot telefonon a 06 1 279-22-35  számon minden héten kedden 14.30 és 17 óra, illetve csütörtökön 10 és 12 óra között vagy jogsegely@tasz.hu e-mail-címen keresztül.

A szervezet bíróság előtti képviseletet nem minden esetben tud elvállalni. Bővebb tájékoztatást a TASZ honlapján olvashat.

Koncsik Anita - Molnár Noémi

Ha fontosnak tartod, amit csinálunk, támogasd Te is a K-Monitort.