New York lekörözheti a szövetségi kormányt átláthatóságban, ha elfogadják azt a javaslatot, amely már kétszer is be lett nyújtva a Kongresszushoz. Nem lesz nehéz felülmúlniuk a szövetségi törvényhozás tempóját, ugyanis 2013-ban a benyújtott törvényjavaslatoknak mindössze egy százaléka ment át – példátlan "hatékonytalanság" a kétharmad országából nézve.
A nyílt adatokért és átláthatóságért küzdő Sunlight Foundation politikusokkal együttműködve már 2010-ben kidolgozott a szövetségi kormány számára egy olyan online adatnyilvánosságról szóló törvénytervezetet (POIA), amelyet tucatnyi civil szervezet is támogatott. Az ő elemzésük szerint a New York-i javaslat már abban is jobb a Kongresszus elé terjesztettnél, hogy nem iktat be lassító mechanizmusokat a rendszerbe, nem kell gondolkodnia senkinek arról, hogy a nyilvános azt jelenti-e, hogy ha valaki kérdezi, válaszolnak, hanem kifejezetten kimondja, a nyilvános információ azt (is) jelenti, hogy az interneten is elérhetővé kell tenni a dokumentumokat.
Még egy fontos dologban jár elöl a javaslat, hogy konkrétan állást foglal azzal kapcsolatban, milyen irányelveket kell követnie New York hatóságainak ahhoz, hogy valóban teljesítsék az online adatnyilvánosság elvét. Szó van a lakossági hirdetmények elektronikus megosztásáról, a papír alapú dokumentáció digitalizálásáról, a nyílt forráskódú szoftverek használatáról, térképes és bűnügyi adatbázisok kinyitásáról és arról, hogy készüljön egy oldal, amely a közérdekű adatigénylésekre adott válaszokat gyűjti össze egy helyen. Mindez nyakon öntve azzal a törekvéssel, hogy minden, a POIA-t kiszolgáló hivatalos alkalmazás programozási felülete (API) legyen nyílt és hozzáférhető a fejlesztők számára.
Azt, hogy mennyire progresszív a New York-i kezdeményezés, mutatja, hogy nemzetközi szinten még mindig kampányolniuk kell a civil szervezeteknek és az átláthatóságot fontos értéknek tartó állampolgároknak ahhoz, hogy a kormányzati szerződések nyilvánosan hozzáférhetők legyenek. Tehát, hogy ne az legyen az alapfelállás, hogy közérdekű adatigénylésben kell kikérni egy állami szerződést, hanem, hogy az azonnal, kereshető és számítógéppel is feldolgozható formában legyen elérhető az állampolgárok számára.
Erről szól például az a kezdeményezés is, amely az ún. nyílt szerződésekhez dolgoz ki globális normarendszert. A több nemzetközi szervezetet és a magyarok közül a K-Monitort is soraiban tudó mozgalom üzemelteti a StopSecretContracts.org oldalt, amely azért kampányol, hogy a politikusok ne titkolják el, milyen megállapodásokat kötnek közpénzekre. A StopSecretContracts.org szerint nem kis összegről van szó, a kormányok világszerte közel tízbillió dollárnak megfelelő közpénzt költenek szerződéseken keresztül.
Talán nem kell mondanunk, hogy New York még ebben is elöl jár. Tavaly alvállakozókra lebontva tették elérhetővé a város egymillió dollár feletti közbeszerzési szerződéseit. Ráadásul, az átláthatóság mellett a kereshető adatbázis olyan statisztikai adatok elérését is lehetővé teszi, mint, hogy hány vállalkozást vezetnek nők vagy kisebbségek tagjai.
Ennyi pozitívum után a POIA ügyében már csak az a kérdés, sikerül-e majd tartani az elfogadás után a kiszabott határidőket, a New York-i közintézményeknek 120 napjuk lesz arra, hogy átálljanak az online adatnyilvánosságot támogató rendszerre.
Címkék: new york usa külföld átláthatóság állami szféra nyílt kormányzás
1 komment
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.