háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

pokhalo_ado_2_b_kicsi.jpg

Infografika

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Modern Városok

English materials

Facebook

Címkék

1% (2) 2014 (1) adatigénylés (26) adatok (21) adatozz okosan (21) adatsprint (3) adatvédelem (2) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (2) agrártámogatások (7) alkotmánybíróság (2) alkotmányozás (1) állami szféra (3) állás (2) amsterdam (1) antikorrupció (19) anti korrupció (17) asp (3) átlátható (1) átláthatóság (122) atomenergia (1) atomerőmű (2) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bíróság (1) bizottság (1) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (1) bunda (1) cégek (1) cenzúra (3) ciklusértékelő (1) civilek (2) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (5) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (1) direkt36 (1) dk (2) e-government (1) egészségügy (1) egyesült (2) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) elnökség (1) english (3) ensz (1) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (7) érdekérvényesítés (1) erzsébet (2) esemény (1) észtország (1) eu (26) európai (1) eu elnökség (1) exszabi (1) ezaminimum (6) e governance (1) facebook (1) fehér könyv (1) felcsút (2) felejtéshez való jog (1) fidesz (3) fizetések (1) flier (2) földbérlet (1) forgóajtó (1) franciaország (1) futball (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) Grúzia (2) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (4) hacks hackers (1) hálapénz (1) hamburg (2) helsinki bizottság (1) heves (1) hillary clinton (1) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) honlap (1) honvédelmi (1) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idegenforgalom (1) igazságszolgáltatás (1) infografika (19) információszabadság (32) ingatlan (3) international (3) internet (3) internetpenetráció (1) IPI (1) izland (2) jobbik (2) jogalkotás (12) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (7) kampányfinanszírozás (17) kdnp (1) KEHI (2) kenőpénz (1) képviselő (2) képzés (1) kerényi imre (1) királyság (2) költségvetés (4) kormányzati adatok (1) korrupció (21) korrupciós séta (2) közadatok (3) közbeszerzés (37) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (3) közgép (10) Közgép (2) közpénz (16) külföld (40) kultúra (1) k monitor (33) Lázár János (4) légifotó (1) leisztinger (5) lengyelország (2) lmp (2) lobb (1) lobbi (7) magánszektor (2) magyarország (26) mahir (2) MÁK (3) máv (2) media (2) média (5) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mészáros lőrinc (3) mezőgazdaság (8) microsoft (1) miniszterelnökség (2) minisztérium (1) mnb (2) MNV (2) mobilapp (3) modern városok (4) moldávia (2) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) NAIH (2) NAV (3) NCTA (3) németország (4) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) new york (1) nhit (1) NIF (1) nyerges (6) nyílt adat (1) nyílt kormányzás (16) obama (2) OGP (19) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (1) olaszország (1) olimpia (1) önkéntes (3) önkormányzat (19) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) oroszország (7) országgyűlés (1) összeférhetetlenség (2) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) párbeszéd magyarországért (1) parlament (1) pártfinanszírozás (6) pártok (4) pénzmosás (1) per (5) politika (1) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (1) program (1) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (3) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (4) revolving door (1) right to know (1) rokonok (1) rólunk (1) románia (1) sajtószabadság (3) school of data (2) siemens (1) Simicska (4) simicska (10) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (4) strabag (1) sunlight (1) századvég (1) szerbia (2) Szijjártó Péter (1) szlovénia (1) szólásszabadság (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (5) tasz (11) térkép (7) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (3) trafikmutyi (2) transparency (4) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) ud (1) ügyészség (1) új nemzedék központ (1) ukrajna (1) unió (1) usa (16) usaid (1) utalvány (1) utazás (3) vagyonnyilatkozat (21) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (6) választások (3) vám (1) várhegyi (2) varsó (1) vasút (2) vesztegetés (5) vietnam (1) vizes vébé (1) vizuális (3) Voksmonitor (1) whistleblowing (14) wikileaks (4) workshop (2) young and partners (1) zambia (1) zmne (1) zrt. (1)

Hol kampányolhatnak a pártok?

orsivin // 2014.01.31.

Címkék: kampány választások

A K-Monitor új sorozatában a lehető legegyszerűbb formában próbálja összefoglalni a kampányszabályok változásait. Sorozatunk első részében a kampányfinanszírozásról írtunk, a második részben arról lesz szó, hogyan hirdethetnek kampányidőszakban a pártok, és milyen korrupciós kockázatokat rejt az új szabályozás. Elöljáróban annyit elárulhatunk: a pártoknak sokkal kevesebb lehetőségük lesz megszólítani a választókat, mint korábban.

1. Mikor kezdődik a kampányidőszak?

Az új választási törvény szerint, amely a kampány szabályait részletezi, a kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart. Mivel az országgyűlési választást Áder János köztársasági elnök 2014. április 6-ra írta ki, a kampányidőszak február 15-én kezdődik. Az ezen kívüli költésekkel a pártoknak sokkal kevésbé részletesen és ellenőrzött formában kell elszámolniuk, mint a kampányidőszak kiadásaival.

2. Hallgathatok-e rádiót vagy tévét anélkül, hogy kampányhirdetésekkel bombázzanak?

Attól függ, hogy közszolgálati vagy kereskedelmi médiáról beszélünk. A választási eljárási törvény szerint a közmédiában – ide tartozik többek közt az M1, M2, Duna TV, a Petőfi, Kossuth és Bartók Rádió – egyenlő feltételekkel és ingyenesen kell teret biztosítani az országos listát állító pártoknak és a nemzetiségi listát állító szervezeteknek (az erre rendelkezésre álló időkeret 470, illetve nemzetiségi lista esetén 130 perc).

3. Mi a helyzet a kereskedelmi tévékkel és rádiókkal?

Nagyon valószínű, hogy egyáltalán nem lesznek politikai hirdetések ezeken a csatornákon, de a helyzet ennél bonyolultabb. A Fidesz-KDNP frakció a negyedik alaptörvény-módosításban alkotmányos szinten be akarta tiltani a kampányt a kereskedelmi médiaszolgáltatóknál, ezt azonban az Európai Bizottság aggályainak köszönhetően finomította az Országgyűlés az ötödik alaptörvény-módosítással. Így most a kereskedelmi tévéknek és rádióknak kizárólag ingyenesen van lehetőségük – egyenlő feltételek mellett – reklámidőt biztosítani a pártok számára. És miért tennék ezt, ha az értékesíthető reklámidőt eladhatják mosópor- vagy autógyártóknak pénzért? Hivatalosan azonban még nem döntöttek erről, egyedül az egyébként Simicska Lajos többségi tulajdonában lévő Class FM vezetősége jelezte, hogy nem tervez kampányoknak teret adni, ahogyan 2010-ben sem tette.

4. Jól értem, hogy csak a közmédiában lesz politikai reklám? De hát azt alig nézik.

Valóban, az új szabályozás alapján a korábbinál  sokkal nehezebb lesz eljutni a médián, különösen a televízión keresztül a választókhoz. Ez egyrészt persze olcsóbb kampányt jelenthet, másrészt viszont egyértelműen a mindenkori kormánypártoknak kedvez. A kormányra ugyanis nem vonatkozik semmilyen megkötés, a politikusok például reklámozhatják a „rezsicsökkentést”, vagy azt, hogy „Magyarország jobban teljesít” a kereskedelmi tévékben is. Igaz, nem tehetik hozzá, hogy kire kell szavazni.

5. És a sajtóban és az interneten lesznek reklámok?

Igen, ott lényegében változatlanok a szabályok. A nyomtatott és online lapoknak előre le kell adniuk egy árlistát a választások szabályosságát felügyelő Állami Számvevőszéknek, majd kizárólag ez alapján értékesíthetnek reklámfelületet a pártok számára. Ezzel csak az a probléma, hogy a “piaci” hirdetők is igen ritkán vásárolnak “listaáron”, az árjegyzék elkészítésére pedig nem biztosítottak elegendő időt az újságok számára. A közösségi oldalakat, például a facebookot és a youtube-ot természetesen nem szabályozza a törvény, így könnyen elképzelhető, hogy ezeken a felületeken a korábbinál jóval több poltikai rekmlámmal találkozunk majd.

bal_jobb_irany.jpg

6. Idén is fel fognak hívni a politikusok?

Bár azt egy kérelem kitöltésével megtilthatjuk, hogy a Nemzeti Választási Iroda továbbítsa az általa nyilvántartott személyes adatainkat (nevünket és lakcímünket) a jelölő szervezeteknek, továbbra is számíthatunk SMS-ekre vagy telefonhívásokra különböző jelöltekről, ha például korábban ilyen célra megadtuk az adatainkat (vagy azt a pártok valamilyen módon megszerezték), és természetesen szórólapok is bőségesen fognak érkezni a postaládánkba.

7. Úgy hallottam, változtak a plakátok kihelyezéseinek szabályai, most akkor lesznek plakátok vagy nem?

Lesznek, de erősen korlátozott számban. Egy 2011-es kormányrendelet szerint tilos plakátot kihelyezni villany-, lámpa- és telefonoszlopra, közutak területén vagy a fölött, lakott területen kívül pedig a közúttól számított 50 vagy 100 méteren belül tilosak az óriásplakátok. Hirdetni tehát lényegében csak járműveken, illetve lakott területen belül, hirdetőoszlopokon vagy óriásplakáthelyeken lehet.  Ezt a kormányrendeletet az ellenzék arra hivatkozva bírálta, hogy a legtöbb ilyen típusú reklámhelyet a (szintén) Simcsika Lajos érdekeltségi körébe tartó MahirCityposter Kft. vagy a Publimont Kft. értékesíti.

8. Mi történik, ha nem párt helyez ki plakátot, csak egy pártot támogató civil szervezet?

A kampányszabályozás egyik legsúlyosabb problémája, hogy míg a pártokra szigorú szabályok vonatkoznak, ez nem igaz a pártok által támogatott vagy létrehozott szervezetekre. Az eddigi leglátványosabb, "bohócos" kampány,  például nem is jelölő szervezethez, hanem a Civil Összefogás Fórum névre hallgató kormányközeli civil szervezethez köthető. A CÖF egyelőre nem hozta nyilvánosságra, honnan jutott ahhoz a nem kevés pénzhez, amit egy ekkora kampány igényel. Civil, vagy álcivil szervezetetek, esetleg cégek természetesen az ellenzék kampányába is beszállhatnak. Ha viszont álcivilek kampányolnak a pártok helyett, felmerül a kérdés, mi értelme van a szigorú kampányszabályoknak - ez ugyanis nem más, mint azok kikerülése.

9. Azt hallottam, eltörölték a kampánycsendet és akár szállíthatják is a szavazókat, igaz ez?

Szerencsére a kampánycsendet lényegében eltörölték, ennek az sms és az internet, illetve a közösségi média általánossá válásával már semmi értelme nem volt. Az viszont egyáltalán nem pozitív, hogy a választási eljárásról szóló törvény értelmében a szavazók buszoztatása ugyan tilos marad, de „más segítségét igénybe vehetik a szavazóhelyiséghez való eljutáshoz”, tehát autóval utaztatni szabad lesz. Márpedig ez visszaélésekhez vezethet, ráadásul az egyenlő feltételű versenyt is sérti - a kis pártok jóval kevesebb erőforrással (és ebbe beletartozik a szavazókat szállítani képes autók száma is) gazdálkodhatnak, mint a nagyobbak.


1 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://k.blog.hu/api/trackback/id/tr845791296

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Ez a Nevem 2014.02.01. 11:31:28

Látszik, hogy a fidesz mindent megtesz annak érdekében, hogy rajta kívül senki ne jusson szóhoz. Nagyon ocsmány amit művelnek.