háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

pokhalo_ado_2_b_kicsi.jpg

EU hírek

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Modern városok

Vagyonnyilatkozatok

English materials

legyel_az_onkentesunk.png

Facebook

Címkék

1% (2) 2014 (1) adatigénylés (26) adatok (32) adatozz okosan (21) adatsprint (3) adatvédelem (4) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (2) agrártámogatások (8) alkotmánybíróság (2) alkotmányozás (1) állami szféra (4) állás (2) amsterdam (1) antikorrupció (24) anti korrupció (18) asp (3) átlátható (1) átláthatóság (133) atomenergia (1) atomerőmű (2) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bíróság (1) bizottság (1) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (1) bunda (1) cégek (1) cenzúra (3) ciklusértékelő (1) civilek (3) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) compr (3) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (5) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (1) direkt36 (1) dk (2) e-government (1) egészségügy (1) egyesült (2) egyesült királyság (1) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) elnökség (1) english (6) ensz (2) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (7) érdekérvényesítés (1) erzsébet (2) esemény (1) észtország (1) eu (28) eurobarometer (1) európai (1) eu elnökség (1) évvégi (3) exszabi (1) ezaminimum (6) e governance (1) facebook (1) fehér könyv (1) felcsút (2) felejtéshez való jog (1) fidesz (3) fizetések (1) flier (3) földbérlet (1) forgóajtó (1) franciaország (1) futball (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) gruevszki (1) Grúzia (2) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (4) hacks hackers (1) hálapénz (1) hamburg (2) helsinki bizottság (1) heves (1) hillary clinton (1) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) honlap (1) honvédelmi (1) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idegenforgalom (1) igazságszolgáltatás (1) infografika (30) információszabadság (34) ingatlan (3) international (3) internet (3) internetpenetráció (1) IPI (1) izland (2) játék (1) jobbik (2) jogalkotás (13) k-monitor (3) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (9) kampányfinanszírozás (19) kdnp (1) KEHI (2) kenőpénz (1) képviselő (3) képzés (1) kerényi imre (1) királyság (2) költségvetés (4) kormányzati adatok (1) korrupció (21) korrupciós séta (2) közadatok (3) közbeszerzés (41) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (3) Közgép (2) közgép (10) közpénz (19) külföld (46) kultúra (1) k monitor (38) Lázár János (4) légifotó (1) leisztinger (6) lengyelország (2) lmp (2) lobb (1) lobbi (7) macedónia (1) magánszektor (2) magyarország (33) mahir (2) MÁK (3) máv (2) média (6) media (2) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mészáros lőrinc (5) mezőgazdaság (8) microsoft (1) miniszterelnökség (2) minisztérium (1) mnb (2) MNV (2) mobilapp (3) modern városok (5) moldávia (2) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) NAIH (2) NAV (3) navalnij (3) NCTA (3) németország (4) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) new york (1) nhit (1) NIF (1) nyerges (6) nyílt adat (1) nyílt kormányzás (18) obama (2) OGP (19) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (1) olaszország (1) olimpia (1) önkéntes (3) önkormányzat (20) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) orbán viktor (1) oroszország (9) országgyűlés (3) összeférhetetlenség (2) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) párbeszéd magyarországért (1) parlament (4) pártfinanszírozás (6) pártok (6) pénzmosás (1) per (5) politika (1) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (1) program (2) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (3) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (5) revolving door (1) right to know (1) rokonok (1) rólunk (1) románia (1) rospil (1) sajtószabadság (4) school of data (2) siemens (1) simicska (16) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (4) strabag (1) sunlight (1) századvég (1) szerbia (2) Szijjártó Péter (1) szlovénia (1) szólásszabadság (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (5) tasz (11) térkép (8) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (4) trafikmutyi (2) transparency (4) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) ud (1) ügyészség (1) új nemzedék központ (1) ukrajna (1) uncac (2) unió (1) usa (17) usaid (1) utalvány (1) utazás (3) vagyonnyilatkozat (24) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (7) választások (8) vám (1) várhegyi (2) varsó (1) vasút (2) vesztegetés (6) vietnam (1) vizes vébé (1) vizuális (3) Voksmonitor (2) whistleblowing (14) wikileaks (4) workshop (2) young and partners (1) zambia (1) zmne (1) zrt. (1)

Te is tehetsz a korrupció ellen - de csak óvatosan!

tangentopoli // 2014.01.17.

Címkék: tasz közérdekű bejelentő whistleblowing Horváth András

Whistle-blower-exposed-NatWest.jpg

Január 1-től hatályos az új bejelentővédelmi törvény. A K-Monitor és a TASZ most megpróbál válaszolni a szabályozással kapcsolatos néhány alapvető kérdésre, amiket a következő Horváth Andrásnak érdemes átgondolnia, mielőtt cselekszik. 

A törvény elemzésekor felmerült kérdések és ellentmondások miatt szükségesnek láttuk megkérdezni, hogy mire is gondolt a költő - aki jelen esetben  a törvény előkészítésében oroszlánrészt vállaló KIM - a szöveg írásakor. A megjelenés óta megkaptuk a KIM válaszait a feltett kérdéseinkre, így bevontuk a minisztériumot is a beszélgetésbe, a teljes válaszuk pedig itt elérhető.

 

Mikor beszélünk közérdekű bejelentésről? Olvastam, hogy Horváth András nyilvánosságra hozta, hogy a NAV nem vizsgálja kellőképpen, ha a legnagyobb adózók áfát csalnak. Ez az?

Igen, de nem maga a nyilvánosságra hozatal, hanem a probléma jelzése a NAV-on belül, illetve a kormány felé.  A közérdekű bejelentés bármiről szólhat, ami olyan dologra hívja fel a figyelmet, amelynek megszüntetése a közösség - ez lehet egy cég vagy szervezet is -  vagy az egész társadalom érdekét szolgálja.

 Miben különbözik a panasz a közérdekű bejelentéstől?

A közérdekű bejelentés arról szól, ami a társadalomnak rossz (például adócsalásról, korrupcióról). A panasz pedig olyan sérelemről, ami személyesen a bejelentőt érinti hátrányosan, és aminek elintézése nem tartozik más, például bírósági vagy közigazgatási eljárás hatálya alá. A közérdekű bejelentés és a panasz javaslatot is tartalmazhat.

És ez akkor is működik, ha én nem dolgozom annál az intézménynél, amellyel kapcsolatban visszaélést tapasztaltam? Tehetek ennek ellenére bejelentést?

Igen. Az új szabályok szerint nem kell összefüggésben lennie a bejelentésnek azzal, hogy a bejelentő hol dolgozik vagy dolgozott.

Pontosan kihez forduljak bejelentésemmel, mondjuk, ha a munkahelyemmel kapcsolatosan tennék bejelentést? 

Több lehetőség is van. Az ombudsmanhoz (alapvető jogok biztosához) fordulhat akár személyesen, akár elektronikus úton. Leginkább az elektronikus megoldást javasoljuk, mert a bejelentő személyes adatait biztosabban védi. Az úgynevezett “közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszerét” az alapvető jogok biztosa üzemelteti, amit az ombudsman honlapján érhet el. Az ombudsman nem vizsgálja a bejelentés tartalmát, de továbbítja ahhoz a szervhez, amelyik jogosult eljárni. Olyan, mint egy postás. 

Ezen kívül közvetlenül is fordulhat ahhoz a szervhez, amelyik meglátása szerint jogosult eljárni abban az ügyben, amire felhívja a figyelmet. Ez lehet az a szervezet, amely a bejelentés tárgya, de egy hatóság is. Ha nem a megfelelő szervet választotta, nem kell aggódni: a bejelentéssel ettől még foglalkozniuk kell. Az a szerv, akihez fordult, köteles ugyanis az ügyet áttenni a valóban illetékes szervhez és erről egy időben a bejelentőt is értesítenie kell.

Nagy probléma, hogy nem tisztázott, hogy az egyes szerveknél pontosan ki vizsgálja ki a bejelentést, nem férhet-e hozzá pont az, akiről jelentenek. Nincs gyakorlata annak, hogy konkrétan kihez kell a szervezeten belül fordulni a portástól az elnökig, és a törvény sem ad ebben eligazítást. Általános megoldásként azt tudjuk javasolni, hogy a lakossági ügyekben illetékes személy felé kell tenni a bejelentést és valószínű, hogy az ún. integritás tanácsadó vizsgálja majd ki az ügyet. Az integritás tanácsadó egy új pozíció, amit annak érdekében hoztak létre, hogy visszaszorítsák a korrupciót. 

Speciális eset azonban a kartell. Ha ilyet észlel, közvetlenül a Gazdasági Versenyhivatalhoz forduljon a honlapjukon található bejelentési űrlap kitöltésével. 

Továbbá a munkáltatóknak a törvény lehetőséget biztosít, hogy az általános szempontokon túl saját magatartási szabályokat vezessenek be, amelyek közérdeket vagy nyomós magánérdeket védenek. Ha valaki azt észleli, hogy ezeket megsértették, bejelentheti az alapvető jogok biztosánál, de a törvény lehetőséget ad arra is, hogy a munkáltató saját bejelentővédelmi rendszert alakítson ki. Ez leginkább nagy nemzetközi cégeknél szokás.

Ezen kívül felfogadhatnak a cégek úgynevezett bejelentővédelmi ügyvédet, aki elvben szavatolja a bejelentő anonimitását a cég felé és eljár az adott ügy kivizsgálása érdekében. Álláspontunk szerint azonban aggályos, hogy a bejelentővédelmi ügyvédet maga a bejelentésben érintett cég fizeti, így ez  nem tekinthető valódi garanciának. 

KIM: A panaszok, bejelentések elintézésének fő felelőse a szerv vezetője. Az ő munkáját támogatja az integritás megbízott (amennyiben van ilyen). Az adott szerven múlik, hogy közzéteszi-e az ő közvetlen elérhetőségét, de állampolgári kérésre ezt kötelező kiadni. Ezenkívül elvben az egyes intézmények honlapján fel kell tűnteni a szervezeti egységek elérhetőségét is. Az ombudsmani bejelentőrendszeren keresztül tett bejelentések esetében a hivatal dolgozói gondoskodnak róla, hogy a bejelentés ne kerüljön illetéktelenekhez.

wb_ábra (2).jpg

Mit tehetek, ha nem vizsgálják érdemben vagy elfogulatlanul a bejelentésem? 

Az alapvető jogok biztosához lehet ezzel fordulni. Ekkor az alapvető jogok biztosa a bejelentés tartalmát nem, csak azt ellenőrzi, hogy az eljárásra jogosult szerv jogszerűen folytatta-e le a vizsgálatot.  A törvény nem egyértelmű abban, hogy itt is meg kell-e különböztetni a gazdasági társaságokat az állami szervektől. Tehát nem egyértelmű, hogy fordulhat-e az ombudsmanhoz, amennyiben pl. a bejelentőrendszerrel rendelkező nemzetközi cég, ahol dolgozik, nem vizsgálja érdemben a bejelentést, vagy retorzió éri a bejelentés miatt. Van egy külön törvény, ami az alapjogok biztosának hatáskörét tartalmazza és ebben az szerepel, hogy csak egyes szervek (közigazgatási szerv, helyi önkormányzat, rendvédelmi szerv, nyomozó hatóság stb. *) esetében vizsgálhatja, hogy azok megfelelően intézték-e a közérdekű bejelentést. Az ombudsman honlapján olvasható tájékoztató viszont nem ír ilyen korlátozást, hanem általánosságban kifejti ezt a felülvizsgálati lehetőséget. 

Hova forduljak, ha jóhiszemű bejelentésem miatt elbocsátanak, fegyelmit indítanak ellenem?

Ebben az esetben jogellenesnek minősülhet a felmondás és munkaügyi bírósághoz lehet fordulni. Ehhez érdemes ügyvédet fogadni.  A törvény is biztosít ingyenes jogi segítséget, amit a kormányhivatalon keresztül lehet igénybe venni.

Mit tehetek, ha az ombudsmannál sem járok sikerrel?

Ha az alapjogi biztos elutasítja a bejelentést, akkor valószínű, hogy az nem kellően alátámasztott. Ha ennek ellenére is úgy érzi, hogy mindenképp lépni akar az ügyben, akkor feljelentést továbbra is tehet, de számolnia kell azzal, hogy nem működnek a közérdekű bejelentésekhez kapcsolódó védelmi mechanizmusok. 

Tettem már feljelentést egy ügyben, tehetek-e közérdekű bejelentést is?

A törvény nem zárja ki, hogy mindkét lehetőséggel éljen. 

Értesülök-e arról, hogy mi a sorsa a bejelentésemnek? Nyomon tudom-e követni?

A bejelentést elvben 30 nap alatt ki kell vizsgálni. Értesítést csak arról küldenek, ha

- illetékesség hiányában továbbítják a bejelentést egy másik intézményhez,

- további információt kérnek a bejelentőtől,

- 30 napnál hosszabb ideig tart annak kivizsgálása,

- lezárult a vizsgálat, tájékoztatnak az eredményéről.

Amennyiben a bejelentés az ombudsmani hivatal által működtetett elektronikus rendszeren keresztül történt, a bejelentővel is azon keresztül tartják a kapcsolatot.

Kik látják az elektronikus rendszerben tett bejelentésemet?

A törvény szerint „az elektronikus rendszeren keresztül benyújtott közérdekű bejelentés rövid, személyes és egyedi intézményi adatok nélküli tartalmi kivonatát és elintézésének állását az egyedi azonosító szám alapján az alapvető jogok biztosa az interneten mindenki számára hozzáférhetővé teszi”, tehát a bejelentés egy része nyilvános lesz.  Komoly probléma azonban, hogy nem tisztázott, ki vizsgálja ki az egyes szerveknél a bejelentést, nem férhet-e hozzá éppen az, akiről jelentenek. Nincs gyakorlata annak, hogy konkrétan kihez kell a szervezeten belül fordulni - és a törvény sem ad ebben eligazítást.

Azt is fontos tudni, hogy megtévesztő lehet az alapjogi biztos honlapján felkínált két lehetőség:  

1. Az ügyfélkapun keresztül lehet bejelentést tenni. Ez elég komoly aggályokat vet fel, mivel a bejelentő számára kontrollálhatatlan, hogy milyen szervek férnek hozzá a bejelentéséhez. A törvény ugyanis nem ad garanciát arra, hogy ez nem történhet meg.

2. A másik ablakra azt írták, hogy „közérdekű bejelentést nyújtok be azonosítás nélkül”. Ez azt sugallja, hogy a bejelentőnek nem kell megadnia az azonosításához szükséges személyes adatokat. Ez a valóságban nincs így, a nevünket és címünket feltétlenül meg kell adnunk. A bejelentő kérheti, hogy személyes adatai kizárólag az alapvető jogok biztosa és hivatala számára legyenek hozzáférhetőek. Ebben az esetben az alapvető jogok biztosa csak a kivonatolt változatot továbbítja az eljárásra jogosult szerv felé.

Nem kívánok sem az ombudsmanhoz, sem a korrupt szervezet illetékeséhez fordulni. Inkább nyilvánosságra hoznám az ügyemet és a sajtó segítségét kérném. Jár-e így is a védelem? 

Arra létezik külföldi példa, hogy a hivatalos út kimerítését követően ilyen esetben is védelmet élvez a bejelentő. Ez Magyarországon nincs így. Ezért az a bejelentő, aki a sajtóhoz fordul, kockáztatja, hogy munkáltatója fegyelmit indít ellene, vagy elbocsátja. A bejelentővel szemben ilyen esetben titoksértésért is eljárás indulhat, vagy rágalmazásért is feljelenthetik - ahogy Horváth Andrással is történt.

Egy régebbi ügyet szeretnék bejelenteni, meddig tehetem meg?

A törvény csak a panaszokra vonatkozóan fogalmaz meg határidőt, elméletben tehát a közérdekű bejelentésnek nincsen jogvesztő határideje. A panasz esetén, ha több mint fél év telik el a tudomásszerzés és a panasz megtétele között, a panasz vizsgálata mellőzhető. Ha pedig a panaszos ügy több mint egy éve történt, kötelező elutasítani a panasz vizsgálatát. 

Kell-e bizonyítékokat gyűjtenem?

Nem, de a vizsgálatot segíti, és annak elutasítását nehezebbé teszi, ha minél több információt, bizonyítékot tartalmaz a bejelentés. A bizonyítékok elektronikus formában történő csatolására az ombudsman (állampolgári jogok biztosának) honlapján lehetőség is van.

A bejelentésem során üzleti / szolgálati titkoknak, személyes adatnak minősülő információt is az eljárásra jogosult szerv/ombudsman tudomására szeretnék hozni. Érhet ezért retorzió?

A törvény szerint minden, a közérdekű bejelentő számára hátrányos intézkedés, amelyre a közérdekű bejelentés miatt kerül sor, jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne. Kivétel természetesen, ha kiderül, hogy rosszhiszemű volt a bejelentés. Általában amikor közérdekű bejelentést tesz valaki, az azzal jár, hogy különböző titoknak minősülő adatot (pl. üzleti titok vagy adótitok) is fel kell tárnia. A törvény nem ment fel kifejezetten ezen titkok megőrzésével kapcsolatos kötelezettség alól, de enélkül az egész jogintézménynek nem lenne értelme. Az üzleti titok védelméhez fűződő közérdek természetesen megszűnik akkor, ha erre hivatkozva bűncselekményeket takargatnak.

KIM: Az alapjogok biztosa kezelhet akár minősített adatokat is, így célszerű a bejelentést az elektronikus rendszeren keresztül ott megtenni. Ha ehelyett közvetlenül a bejelentés elbírálására (a bejelentő szerint) jogosult szervnél teszi a bejelentést, akkor a bejelentő felelőssége, hogy mérlegelje, hogy jogszerű-e, hogy az adott szerv tudomására jutnak ezek a védett információk.

Az állam részéről az lenne a jogilag elfogadható megoldás, ha mindaddig jóhiszeműnek feltételezné a bejelentést, amíg meg nem bizonyosodott ennek ellenkezőjéről, akárcsak az ártatlanság vélelménél. Nincs joga az államnak büntetőeljárást indítani, házkutatást tartani, amíg a bejelentés tartalmáról előbb meg nem győződött.

KIM: A közérdekű bejelentés megtételének pillanatában a közérdekű bejelentő védett helyzetbe kerül. Azt az ellenérdekű félnek kell bizonyítania, hogy a közérdekű bejelentő rosszhiszemű volt és döntő jelentőségű információt valótlanul közölt. Csak ennek bizonyítása esetén nem minősül a hátrányos intézkedés jogellenesnek. Ugyanakkor bűncselekmény gyanúja esetén a bűncselekmény feltárására irányuló eljárás megindítása önmagában nem minősül hátrányos intézkedésnek.

A közérdekű bejelentés feltárása érdekében valóban indítható büntető eljárás, de álláspontunk szerint ez semmiképp sem irányulhat a bejelentő ellen.

 

Milyen kompenzációt, segítséget kaphatok, ha hátrányos helyzetbe kerülök a bejelentésem miatt? Kihez kell fordulnom?

Ha a bejelentő életkörülményeit súlyosan veszélyeztetik a bejelentés várható következményei, elvben bejelentő-védelmi támogatásra jogosult. Ennek módjáról egyelőre nem rendelkezik jogszabály. A törvény jelenleg csupán azt írja elő, hogy ingyenes jogi segítséget, képviselet kell biztosítani a bejelentő részére. Ilyen segítséget a bejelentő a kormányhivataloknál kérhet. Amennyiben kiderülnek a részletek, természetesen frissítjük ezt a szekciót is.

Mit tehetek, ha valamelyik családtagomat éri retorzió a bejelentésem miatt?

A törvény sajnálatos módon nem tér ki erre az esetre, így nem részesíti külön védelemben a bejelentő hozzátartozóit.

Mi a következménye, ha kiderül, hogy tévedtem a bejelentés során megfogalmazott állításokban?

Rosszhiszemű bejelentés miatt eljárás indulhat a bejelentő ellen, és nem illeti meg a bejelentő-védelem. Ugyanakkor az ártatlanság vélelméből következően egy bejelentés jóhiszeműségét mindaddig feltételezni kell, míg ellenkezője nem bizonyított. Ebből következően a bejelentés alapos kivizsgálásának lezárta előtt tett bármilyen hátrányos intézkedés a közérdekű bejelentővel szemben jogellenesnek minősül. Amíg az állam ezt az alapelvet nem tartja be és pl. előbb indul büntetőeljárás a bejelentő ellen vagy a rendőrség házkutatást tart nála, minthogy kivizsgálná a bejelentését, addig Magyarországon nem beszélhetünk a közérdekű bejelentők valódi védelméről. 

Ha bebizonyosodik, hogy a bejelentésemmel korrupciót tárok fel, kapok érte jutalmat?  

A jelenlegi törvény nem jutalmazza a bejelentőt. Kivételt jelentenek a GVH-nál kartellek felderítéséhez nélkülözhetetlen bizonyítékokat szolgáltató bejelentők. Ők a törvényi feltételek teljesülése esetén a kiszabott bírság egy százalékát, de maximum 50 millió forintot kaphatnak bejelentésükért. Erre pont a közelmúltban volt példa. Fontos kitétel, hogy a bizonyítékokat a bejelentő nem szerezheti bűncselekmény vagy szabálysértés útján. Egyébként mind a versenytörvény, mind a büntető törvénykönyv lehetőséget nyújt arra, hogy bűncselekmények résztvevői mentesüljenek a büntetés alól (vagy enyhébb büntetést kapjanak), amennyiben még a hatósági felderítés előtt részt vesznek annak feltárásában.

Az elmondottak alapján nekem nem sok jó származik belőle, ha közérdekű bejelentést teszek. 

Valóban, ez egy megfontolandó döntés, amelynek lehetnek negatív következményei is. Jogosan érezheti a bejelentő, hogy a törvény nem nyújt megnyugtató védelmet, és sajnos a gyakorlati példák is azt mutatják, hogy kockázatos ma Magyarországon felvállalni ezt a szerepet. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy minél többen fellépjenek a környezetükben található korrupció és visszaélésekkel szemben. A közélet tisztaságához hosszútávon minden bejelentés hozzájárul. Ha bizonytalanok vagyunk, több civil szervezet is segíthet egyrészt abban, hogy a bejelentő meg tudja magát védeni, másrészt a bejelentés kivizsgálásának kikényszerítésében.

Az Átlátszó szivárogtató felületén biztonságosan küldhetünk tovább bizalmas dokumentumokat. A szervezet jogászai, újságírói megvizsgálják és felderítik a hozzájuk eljuttatott ügyeket.

A Transparency International jogsegélyszolgálata, illetve a Társaság a Szabadságjogokért is tanácsot, illetve egyes esetekben jogi képviseletet biztosít.

Sajnáljuk, hogy nem tudtunk minden kérdésre megnyugtatóan válaszolni, de ez nem biztos, hogy a mi hibánk. A törvény, még ahol akar, sem nyújt megfelelő védelmet és tele van hiányosságokkal és ellentmondással. A törvény szövege alapján nem egyértelmű esetekkel megkerestük a jogszabályt kidolgozó Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot, ahol megígérték, hogy rövidesen válaszolnak kérdéseinkre. Amint ez megtörténik, beszámolunk róla. 

 

* közigazgatási szerv, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, kötelező tagság alapján működő köztestület, a Magyar Honvédség, rendvédelmi szerv, közigazgatási jogkörben eljáró egyéb szerv e jogkörében, nyomozó hatóság vagy az ügyészség nyomozást végző szerve, közjegyző, törvényszéki végrehajtó, önálló bírósági végrehajtó esetében

 

 


Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://k.blog.hu/api/trackback/id/tr355762393

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.